Miért gyógyítottunk régen kokainnal? Ezért tűnt csodaszernek a 19. században

2048px-Cocaine Toothache Drops (6875689573)
Olvasási idő kb. 5 perc

Ma már, ha heroinról, kokainról, morfiumról vagy kannabiszról hallunk, egyértelmű számunkra, hogy kábítószerekről van szó. A 19. században és a 20. század első évtizedeiben azonban ezek a szerek a gyógyszeripar alapanyagainak számítottak.

Az ópium története gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Már az újkőkorban elkezdték termeszteni és fogyasztani az éretlen máknövény tejnedvét, vagyis az ópiumot, amely évszázadokig az egyik leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapító és érzéstelenítő volt. De javasolták a használatát melankóliára, migrénre, álmatlanságra is. Friedrich Wilhelm Adam Sertünernek, egy fiatal német gyógyszerész-asszisztensnek sikerült izolálnia az alkaloidot, amelyet altató hatása miatt az ókori görögök által az alvás és az álmok isteneként tisztelt Morpheusról nevezett el. A 19. században az ópiumot társadalmilag elfogadott módon, alkoholos oldat (tinktúra) formájában fogyasztották, fahéjjal vagy sáfránnyal ízesítve. Később, az amerikai polgárháborúban, de még az első világháborúban is, a súlyos sebesülést szenvedett katonáknak morfint adtak, akik három-négy dózis után függővé váltak. A 19. század közepén az amerikai anyák előszeretettel kínálták gyerekeiknek fogzási fájdalmak és nyugtalanság csillapítására Mrs. Winslow nyugtató szirupját, amelyben a morfinon kívül alkohol is volt. 

Menstruációs problémák? Kannabisz!

A marihuánát szintén évezredek óta használja az emberiség, egyesek szerint a Bibliában is vannak erre vonatkozó passzusok, például, amikor Mózes megkapta az Úrtól a szent kenet receptjét. E szerint 3 kiló (250 sékel) kaneh-bosm (illatos nád) növényt ki kell oldani hat liter olívaolajban, majd hozzákeverni némi mirhát, fahéjat és kassziát, majd ezt külsőleg alkalmazni. De állítólag Jézus is ezt a keveréket alkalmazva gyógyított meg olyan betegségeket, mint az epilepszia vagy a menstruációs problémák. 1839-ben dr. William Brooke O’Shaughnessy bevezette a kannabiszt a nyugati gyógyászatba is, és sikeresen kezelte reumás, veszettséggel fertőzött, kolerás vagy bubópestises betegeit.

Maga Viktória királynő is kannabiszt kapott orvosi rendelvényre, amikor menstruációs görcsök gyötörték.

1840-től 1937-ig a kannabisz 100 különféle betegségre felírt gyógyszer alapanyagai között szerepelt. A századforduló környékén pedig nőgyógyászati rendellenességek, migrén, álmatlanság, izomgörcsök, asztma, vérhas, kolera, szorongás vagy ópiumfüggőség kezelésére is ajánlották.

Orvosságos üvegek egy múzeumban
Orvosságos üvegek egy múzeumban5ugarless / Getty Images Hungary

Fogfájás, haspuffadás? Kokain!

A kokacserje leveleit is időtlen idők óta rágcsálják a dél-amerikai indián törzsek. Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatását, valamint energiát adó tulajdonságait a gyógyszeripar is kiaknázta, miután az 1860-as években szintetizálták. Egy kísérletben például Karl Koller szemész kokainoldatot csöpögtetett a saját szemébe, majd tűkkel szurkálta, hogy bebizonyítsa: szemészeti műtétekhez is lehet alkalmazni. A kokaint oldatban, porban, cigarettában, cukorka formában és cseppekben lehetett megvásárolni, és szinte mindenre alkalmazták a fogfájástól kezdve a haspuffadásig. A 19. században úgy tartották, hogy a kokainnak terápiás hatása van, és gyakran írták fel emésztési zavarok, melankólia, neuraszténia kezelésére. A kokaintablettákat a teljesítmény javítására, serkentésére is használták. Emellett segített csillapítani az éhséget és szomjúságot, sőt, ideiglenesen az állóképességet is javította. Ezért fizikai munkát végzőknek, felfedezőknek és katonáknak ajánlották, vagy helyi érzéstelenítőként receptre írták föl.

Maga Scott kapitány is kokaintablettákkal felszerelkezve indult neki a Déli-sark meghódításának 1910-ben.

Egy francia kémikus pedig Vin Mariani vagy Elixir Mariani néven kokalevélből készült tonikot dobott a piacra, erősítő és frissítő hatására hivatkozva. Az ital rajongói között volt például A dzsungel könyve írója, Rudyard Kipling és Viktória királynő is.

Köhögés, tüdőgyulladás? Heroin!

A heroint az 1800-as évek végén szintetizálta Felix Hoffmann, a németországi Bayer gyógyszergyár munkatársa. Kifejezetten gyógyászati célokkal kezdték forgalmazni, mondván, hogy az első tesztek alapján a szer mindennél jobban csillapítja a fájdalmat amellett, hogy nem okoz függőséget. Köhögéscsillapításra, tüdőgyulladásra, tbc-re alkalmazták, szirup, tabletta és vízben oldható por formájában. Az elnevezés pedig onnan ered, hogy amikor a gyógyszergyár munkatársai az első tesztalanyokat megkérdezték, hogyan tudnák leírni az állapotukat a szer bevétele után, azt válaszolták: heroisch (vagyis hősies). Csakúgy, mint a kokain esetében, heroinnal is próbálták kezelni a morfiumfüggőséget, amely akkorra már meglehetősen elterjedt. Végül az 1930-as évekre a tiltott szerek listájára került.

Üvegcse kannabisztabletták számára
Üvegcse kannabisztabletták számáraWikimedia Commons

Magyarországon még a húszas években is a forgalomban lévő gyógyszerek jelentős része tartalmazott kábítószereket. 4500 készítményből 120-ban volt ópium, morfin vagy heroin. A Horthy-korszakban a kokainkereskedelmet már szigorúan szabályozták: csak engedéllyel rendelkező gyógyszerészek árusíthatták, kizárólag receptre. De a kokainbiznisz ekkor már beindult Magyarországon is: sokan hamis receptek segítségével épp a gyógyszertárakból szerezték be a heti kokainadagjukat.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek