család gének

Bizonyos génjeink nem az öröklődés útján, hanem környezeti tényezőktől függően lépnek működésbe. Azt, hogy a különböző külső faktorok éppen mire hatnak, mit befolyásolnak generációkon átívelően, azt az epigenetika kutatja. Ez a „gének feletti” tudomány bebizonyította, hogy életmódunkkal sokadíziglen hatással vagyunk génjeink és életmódunk kölcsönhatására. Az epigenetika legfrissebb kutatási eredményeinek segítségével pedig akár súlyos betegségek is megelőzhetők.

A hosszú élet titka nem csak a családi génekben rejlik

„A modern orvoslásban a genetikai vizsgálatok, szűrések eredményeit már jelenleg is együtt kezelhetjük az epigenetikai hatásokkal. A genetikai tanácsadás során elmondjuk, hogyan lehet a génjeinkben rejlő hajlamokat megváltoztatni, a betegségek kialakulását megakadályozni vagy késleltetni” – mondja dr. Fekete Bálint András, a New Era Genetics klinikai genetikusa.

„Az előrejelzésre szolgáló prediktív genetikai tesztek információt nyújthatnak arról, hogy egy személyben kifejlődik-e, illetve hajlamos-e rá,hogy kifejlődjön egy specifikus rendellenesség. Számos ritka és gyakori betegség létezik, amelyre már jelenleg is végezhető genetikai teszt, például bizonyos típusú rákszindrómák, a szív és érrendszert érintő kardiológiai rendellenességek vagy a szülők hordozósága súlyos, utódot potenciálisan érintő genetikai betegségek vonatkozásában. Ezen hagyományos genetikai tesztek mellett várhatjuk az epigenetika szerepének egyre nagyobb felértékelődését a napi szintű orvoslásban” – hangsúlyozta az orvos.

A legújabb kutatások szerint a genetikai kóddal megegyezően fontosak lehetnek az epigenetikai hatások, melyek meghatározzák egy ember fizikai és szellemi egészségét, a biológiai életkort, mely nem azonos a kronológiai, születési idő szerinti életkorral, így a hosszú és egészséges élet tudományával foglalkozó terület alapjává téve az epigenetikát. Sőt, ezenfelül az epigenetika még tumoros betegségek kialakulásában és kimutatásában is kulcsszerepet játszik, ezzel forradalmasítva az onkológiát is. 

Trauma, dohányfüst, stressz

Génjeink, szórványos mutációktól eltekintve, egy életen át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemét azonban az életmódunk befolyásolja. Ebből pedig az következik, hogy az epigenetikai jelek következménye megfordítható, vagyis biológiai értelemben sincs minden megírva a génjeinkben.

Epigenetikai kutatások számos vonatkozásban zajlanak jelenleg a világban. Egyrészt azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások miképpen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átéli, másrészt azt derítik fel, hogy a szülőket ért környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben.

Az elsőt jól szemlélteti, hogy vannak olyanok, akik baleset vagy más traumák, komoly pszichés megrázkódtatás után szinte azonnal megőszülnek. Ez bizonyos gének epigenetikai változása miatt fordulhat elő, hiába öröklünk szüleinktől normálisan működő genetikai információt, életmódunk vagy rajtunk kívül álló okok okozhatnak olyan változásokat, melyek másik irányba térítik el a génjeink működését. A dohányfüstben is rengeteg olyan kémiai anyag van, amely ilyen változást generálhat, de ilyen hatást válthat ki stressz is, ami jelentős hormonális felfordulást okozhat a testben. 

Nem mindegy, mit evett a nagypapád

Epigenetikai mintázatunk nemcsak ránk, de utódainkra is hatással lehet, életmódunk gyermekeink, unokáink egészségi állapotát is befolyásolja. Dr. Fekete Bálint András kiemelt néhány generációkon átívelő epigenetikai változást, melyeket a legújabb kutatások kimutattak:

– a nem megfelelő anyai táplálkozás a terhesség alatt a gyerekben elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet,

– egy svéd kutatás azt bizonyította, hogy a nagyszülők fiatalkori táplálkozása még az unokák egészségére is hatással van, azoknak az unokái, akik rosszabb termést követő években születtek, tehát éheztek, vagy nem jutottak elegendő ételhez, az unokáik kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, vagyis az utódok diabéteszhajlama összefügg a nagypapa – megtermékenyítés előtti – étkezésével,

– az anyai dohányzás esetén a gyerekben nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, asztma, figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD),

– kutatások azt is kimutatták, hogy egy dohányzó kismama három generációra okozhat károsodást. A dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát,

– az anyai alkoholfogyasztás a terhesség alatt az utódban memóriazavarokhoz, tanulási zavarokhoz vezethet

– az egyik legfrissebb kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a szervezete másképp reagál a stresszre, akiknek csecsemőkorban volt szoros, bensőséges kapcsolatuk az édesanyjukkal.