bőrrák élelmiszer

A furanokumarin egyik fajtája a pszoralén, ami sok alapvető növényben megtalálható, ilyen a petrezselyem, a sárgarépa, a zeller, a paszternák, a szegfűszeg és minden citrusféle, főként a lime és a bergamott. A lime különösen problémás, létezik ugyanis egy Lime-kór nevű betegség – ami nem azonos a Lyme-kórral –, ami akkor alakul ki, ha a lime leve a bőrrel érintkezik. Ha ugyanis a bőrünket, amire gyümölcslé cseppent, napsugárzás éri, kellemetlen hólyagok jelenhetnek meg. Szintén kellemetlen tünetekkel járhat, ha a füge levelével vagy a belőle préselt nedvvel érintkezünk.

Így okoz bőrrákot a napsugárzás

Ha nem szeretnénk, hogy a bőrünk hámlani kezdjen, akkor jobban tesszük, ha a citrusféléket nem a napon sütkérezve szabadítjuk meg a héjától. Ugyanis a nap erős ultraibolya-sugarat bocsát ki, ami kémiai reakciókat vált ki. Az ultraibolya-sugárzás a napból érkező fényspektrum egy kis részét képezi, de amikor ezek a fényhullámok bizonyos vegyi anyagokat érintenek, a fényenergia elnyelődik, és egy kémiai kötés megszakad. Ez reakciók sorozatát indítja el az instabil vegyületek között, ami végül bőrkárosodáshoz vezet. 

Ezen oknál fogva nem tanácsos hosszú ideig a tűző napon hagyni semmilyen textilt, műanyagot vagy egyéb olyan anyagot, ami UV-sugárzás hatására lebomlik. 

Bár a napsütés sok szempontból nélkülözhetetlen, hiszen szükség van rá a növények és az állatok fejlődéséhez, a szervezetünk pedig általa képes előállítani a D-vitamint, mint sok minden másból, ebből is megárt a sok.  

Ez a növényi vegyület bőrégést okozhat

A növények sok vegyületet tartalmaznak, melyeket fitokemikáliáknak nevezünk. Ezek némelyike jótékony hatású, ilyenek a vitaminok, de vannak mérgező fitokemikáliák is, ráadásul a kettő akár ugyanabban a növényben egyszerre megtalálható. Ebben az esetben a veszélyes vegyi anyag egy furanokumarin lesz: ez egy UV-fény hatására aktiválódó kémiai vegyület, melynek a leggyakoribb formája a pszoralén.

A pszoralén érzékenyebbé teheti a bőrt a napfényre. Növelheti a leégés, a szürkehályog és a bőrrák kockázatát, és felgyorsíthatja a bőr öregedését. A bőrt égető pszoralén tünetei közé tartozik a bőr kivörösödése, az ödéma és a hólyagok. 

Az UV-sugarak mélyen behatolhatnak a bőr különféle rétegeibe, így a pszoralén aktiválódhat a nap hatására, és hólyagokat okozhat. A bőr károsodását követő gyógyulási folyamat során néhány embernél a bőr el is színeződhet, és egy ismételt napsugárzás esetén allergiás vagy túlérzékenységi reakciókat válthat ki a test más részein. Ezt a problémát nevezik az orvosok fitofotodermatitisznek, amely arra utal, hogy a bőrgyulladást egy növény és a nap együttes hatása váltja ki. Ez nem allergiás reakció, de a gyógyulása heteket vesz igénybe. 

Így védhetjük meg bőrünk egészségét

Ha nem szeretnénk lemondani a napfényről, de szeretnénk csökkenteni az élelmiszerekből származó fitofotodermatitisz kockázatát, akkor tartsuk szem előtt az alábbiakat:

• Korlátozzuk a napozást délelőtt 10 és 14 óra között.
• Védjük a bőrünket a napfénytől bő szabású, természetes anyagból készült ruházattal. 
• Használjunk megfelelő biztonságot nyújtó fényvédőszereket. 
• Ne menjünk a napra, ha testápolót, krémet, parfümöt tettünk a bőrünkre. 

• Kerüljük a pszoralént tartalmazó élelmiszereket, ha bármilyen bőrproblémánk van. 
• Legyünk óvatosak az olyan élelmiszerekkel, amelyek „természetes aromákat” vagy más meg nem nevezett természetes összetevőket tartalmaznak, ilyen lehet például a bergamottolaj vagy más fényérzékenyítő anyag. 
• Ha csak lehet, ne szoláriumban barnuljunk, különösen akkor ne, ha pszoralént tartalmazó ételeket fogyasztottunk. 
• A pszoralént tartalmazó élelmiszerekkel való érintkezés után alaposan mossunk kezet szappannal és meleg vízzel. 

Vannak olyan vitaminok, amelyeket nyáron sem javasolt mellőzni, mert például segíthetnek abban, hogy óvják bőrünket a káros UV-sugárzástól.