betegség vese

A vesebetegséget évtizedek óta „csendes gyilkosként” tartják számon, hiszen a veseműködésünk akár 90 százalékát is elveszíthetjük, mielőtt bármilyen tünetet észlelnénk magunkon. Éppen ezért a szűrés ebben az esetben is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen korai diagnózissal és kezeléssel a krónikus vesebetegség súlyosbodása is lassítható vagy megállítható.

Kulcsfontosságú szerepük van a veséknek

Miután a vesebetegség számos hétköznapi tünettel rendelkezik, sokszor fel sem tűnik, hogy komoly egészségügyi problémával állunk szemben. Pedig veséink létfontosságú szerveink közé tartoznak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be szervezetünk egészséges működésében, általános jóllétünkben. Elsődleges feladatuk, hogy kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből, továbbá felelősek vérnyomásunk szabályozásáért, valamint különböző, egyéb testi funkcióinkat segítő hormonok, illetve a vörös vérsejtek előállításáért is. 

Az egészséges vesékben több millió kis „szűrő” gondoskodik arról, hogy naponta mintegy negyvenszer át legyen szűrve a vérünk. Ha azonban működésükben zavar keletkezik, salakanyag és folyadék halmozódhat fel a szervezetünkben. Ilyenkor idővel a vesefunkció korlátozódik, ami károsítja a szerveinket és a szöveteinket, ez pedig hatással lehet az általános jóllétünkre és az egészségünkre.

Vannak, akik különösen veszélyeztetettek

Számos olyan kockázati tényező van, amely krónikus vesebetegséghez vezethet. Ilyen a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a túlsúly, a dohányzás, a genetikai adottság, az életkor, továbbá bizonyos gyógyszerek, például a fájdalomcsillapítók mértéktelen szedése is károsíthatja a veséket.

Ezekre a tünetekre figyeljünk

Bár a vesék képesek arra, hogy a szervezetünkben bekövetkező változásokhoz alkalmazkodjanak, ha nem normalizálódik például a vérnyomásunk, az hosszú távon veszélyt jelenthet a vesénkre. Ez a folyamat általában lassan érezteti a hatását, évekig, vagy akár évtizedekig is észrevétlen maradhat. Éppen ezért a vesebetegségben szenvedők általában csak a késői stádiumban tapasztalnak tüneteket.

Állandó fáradtság

A vesék a felelősek annak a hormonnak a termeléséért, amely arra utasítja a szervezetet, hogy vörösvértesteket hozzon létre. Ha kevesebb van belőlük, a vér nem tud annyi oxigént szállítani az izmokhoz és az agyhoz, mint amennyire szükségük lenne, emiatt fáradtnak, gyengének érezhetjük magukat, és nehezebben tudunk koncentrálni.

Alvási problémák

Kutatások szerint az alvási apnoe és a krónikus vesebetegség között összefüggés van, ugyanis az alvászavar részben károsíthatja a vesét, hiszen megakadályozza, hogy a szervezet elegendő oxigénhez jusson. A hatás visszafele is igaz, ugyanis a vesebetegség alvási apnoét okozhat a torok beszűkítésével és a méreganyagok felhalmozódásával.

Viszkető bőr

A veseelégbetegség miatt a vérben felhalmozódó méreganyagok kiütést vagy viszketést okozhatnak, az ásványi anyagok egyensúlyának felborulása pedig ásványianyag-hiányhoz és csontbetegséghez vezethetnek, amitől a bőrünk szintén kiszáradhat és viszkethet.

Duzzadt arc és boka

Az egészséges vesék a vizelettel kiürítik a szervezetből nátriumtöbbletet. Amennyiben ezt nem történik meg, a folyadék felhalmozódhat a végtagjainkban, és duzzadtságot okozhatnak például a lábfejen, a bokán és az arcon.

Izomgörcs

Az elégtelen veseműködés következtében felborult nátrium-, kalcium-, kálium- vagy más elektrolitszint megzavarhatja az izmok és az idegek működését, ami izomgörcsöket okozhat, leggyakrabban a lábakban.

Légszomj

Ha vesebetegség miatt felborul a vörösvértesttermelés, az vérszegénységet okozhat. Emiatt légszomjat érezhetünk, amelyet akár a folyadék felhalmozódása is eredményezhet.

Ködös agy

Ha a vesék nem tudják kiszűrni az összes káros anyagot a szervezetből, a méreganyagok hatással lehetnek az agyunkra is. De akár vérszegénység is állhat az agy oxigénhiányának hátterében, amely szédülést, koncentrációzavart és zavartságot okozhat.

Étvágytalanság, fogyás

A vesebetegség felkavarhatja a gyomrot, valamint hányingert és hányást okozhat, ezért étvágytalanok lehetünk.

Rossz lehelet

Ha a vesék nem működnek megfelelően, a vizelet a véráramba kerülhet, amely rossz leheletet okozhat. Ezenkívül a véráramban lévő méreganyagok fémes vagy kellemetlen ízt adhatnak az ételnek.

Véres vagy habzó vizelet és gyakori vizelési inger

A habzó vizelet a túl sok fehérje jele lehet, illetve a vizeletbe szivárgó vér, valamint a gyakori vizelési inger, különösen éjszaka, szintén vesebetegségre utalhatnak. 

Kevesen gondolják úgy, hogy a rák egyik figyelmeztető jele lehet egy olyan mindennapi szokás, amely, ha elmaradna, óriási problémát jelentene. Ha szeretnéd tudni, mire figyelj, olvasd el az erről szóló cikkünket is.