Ha így beszélsz, az a demencia jele

GettyImages-1502934051
Olvasási idő kb. 4 perc

Az életkor előrehaladtával gyakrabban megtapasztaljuk, hogy nehezebben jutnak eszünkbe a szavak, sőt van, hogy a szavak keveredése okoz nehézséget a kommunikációnkban. A Torontói Egyetem legújabb kutatása azonban azt sugallja, a feledékenységnél, pontosabban a szavak elfelejtésénél sokkal pontosabban jellemzi a kognitív hanyatlásunkat, ha megváltozik a beszédtempónk.

Mindenképpen az agyunkban bekövetkező változásra utal, ha azt tapasztaljuk, hogy nehezen találjuk a megfelelő szavakat. Ezt a jelenséget, amely a szellemi hanyatlás egyik legnyilvánvalóbb tünete, az orvosok összefüggésbe hozták az Alzheimer-kór korai stádiumával. A kanadai tudósok legfrissebb kutatása azonban már jóval többet elárul az elménk állapotáról.

Ezek a képességek árulkodnak a demenciáról

Vizsgálatuk során a kutatók 125 egészséges, 18 és 90 év közötti felnőttet kértek meg arra, hogy írjanak le részletesen egy jelenetet, majd a kézírásokat a mesterséges intelligencia segítségével elemezték. A szövegek értékelése során olyan jellemzőkre keresték a választ, mint a beszéd sebessége, a szavak közötti szünetek időtartama és a változatos szóhasználat.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a beszéd megváltozása hogyan tükrözi az idősek gondolkodását
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a beszéd megváltozása hogyan tükrözi az idősek gondolkodásátkali9 / Getty Images Hungary

Ezt követően a résztvevők egy tesztsorozatot is kitöltöttek, amely a koncentrációjukat, a gondolkodásuk sebességét, valamint a tervezési és végrehajtási képességüket mérte. Ezek a „végrehajtói” képességek ugyanis az idős korral hanyatlásnak indulnak. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a fentebb említett kvalitások szorosan összefüggenek az egyének beszédtempójával, és ez sokkal inkább kifejezi a kognitív hanyatlást, mint az, hogy nehézséget okoz-e a megfelelő szó megtalálása.

Az információfeldolgozás általános lassulása az árulkodó jel

A tanulmány újdonsága volt továbbá, hogy a kutatók egy feladat keretében megvizsgálták a látott kép és a kimondott szó viszonyát, vagyis, arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgálatban résztvevőknek milyen erőfeszítésébe kerül megnevezni, amit látnak, illetve, hogyan mondják ki azt. A feladat során a résztvevőknek hétköznapi tárgyakról, például egy seprűről mutattak képeket, miközben lejátszottak egy hangfelvételt egy olyan szóról, mely funkciójában, jelentésében hasonlított az adott tárgyhoz, ezzel is megnehezítve a képen látottak megnevezését.

Nem véletlen, hogy az életkor előrehaladtával nehezebben jutnak eszünkbe a szavak
Nem véletlen, hogy az életkor előrehaladtával nehezebben jutnak eszünkbe a szavakDmp / Getty Images Hungary

A vizsgálat során kiderült, hogy az idősek beszédtempója összefügg azzal, milyen gyorsan tudják megnevezni a képen látottakat. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az információfeldolgozás általános lassulása állhat az életkorral együtt járó szélesebb körű kognitív és nyelvi változások hátterében, nem pedig az a kihívás, amit a szavak memóriánkban való visszakeresése jelent.

A beszéd sebessége rávilágít az agyban zajló változásokra

Bár a tanulmány eredményei érdekesek, a képek megnevezése nem feltétlenül tükrözi, hogy a mindennapi kommunikációban milyen szerepe van az aktív szókincs gördülékeny használatának. A kutatásban alkalmazott feladatok gyenge eredménye azonban egyértelműen neurodegeneratív betegségekre, például Alzheimer-kórra utalhatnak. Mindazonáltal ez a tanulmány rávilágított arra, hogy nemcsak az, amit mondunk, hanem a beszéd sebessége is képes feltárni az agyban végbemenő kognitív változásokat.

Egyéb más szervünkhöz hasonlóan az évek múlásával az agyunk is változik. Ha szeretnéd tudni, hogy melyik az az életszakasz, amikor ez az átalakulás rohamosan felgyorsul, olvasd el az erről szóló cikkünket is.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek