A téli időszakban gyakrabban előfordul, hogy elkezdünk köhögni, folyik az orrunk. A többség ilyenkor nem rohan orvoshoz, egy kis mézes gyömbéres tea, vagy a patikában vény nélkül kapható forróital-porok segítségével néhány nap alatt helyre is jövünk. Igazság szerint, az orvos sem javasolna mást, mert a legtöbb ilyen esetben vírusfertőzésről van szó, és a vírusok ellen a felírható antibiotikumok hatástalanok.
Mi is az az antibiotikum?
Ezt a hatékony gyógyszercsoportot a baktériumok által okozott fertőzésekkel szemben alkalmazzák, beleértve a súlyos és életet veszélyeztető kórképeket is, de ha indokolatlanul használjuk, az rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához vezet. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, amikor antibiotikum-kúrát ír fel az orvos, mindig a meghatározott ideig kell szedni a gyógyszert, még akkor is, ha már jobban érezzük magunkat, mert akkor pusztul el az összes kórokozó. Ellenkező esetben a megmaradók alkalmazkodnak és rezisztenssé válnak.
Így alakul ki rezisztencia
Az antibiotikum-rezisztencia annak köszönhető, hogy a baktériumok alkalmazkodnak a gyógyszerekhez. Természetesen előfordul, de az indokolatlanul sok gyógyszer felírása embereknél és a túlzott antibiotikum-használat állatoknál felgyorsítja a folyamatot. A WHO jelenleg ezt tekinti az egyik legnagyobb veszélynek a globális egészségre és élelmezésbiztonságra. Minél gyakoribb az antibiotikum-rezisztencia, annál súlyosabbak a következmények, hisz a betegségek hosszabb ideig tartanak, nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye és nő a halálozások száma is.
A legveszélyesebbek
Az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa baktériumok tüdőgyulladást és szepszist, vagyis vérmérgezést okoznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett „elsőbbségi kórokozók” listáján is szerepelnek, ami azokat sorolja fel, amelyek ellen sürgősen új antibiotikumos kezelésre van szükség, mivel halálos veszélyt jelentenek a károsodott immunrendszerűekre.
Veszélyes helyzetet teremtett, hogy elterjedtek az antibiotikum-rezisztens baktériumok. Az egészségügy minden területét fenyegeti, a rákkezeléstől a fogorvosi munkáig.
Ez lehet a megoldás
Egy tanulmány, amit a londoni Brunel Egyetemen végeztek, megállapította, hogy három mesterséges édesítőszer, amelyeket általában diétás italokban, joghurtokban és desszertekben használnak, drámai módon megállíthatja a multirezisztens baktériumok szaporodását.
A mesterséges édesítőszerek minden diétás és cukormentes élelmiszerben megtalálhatók
„Felfedeztük, hogy ugyanazok az édesítőszerek, amelyeket a kávéhoz vagy a »cukormentes« üdítőitalokban fogyasztanak, elpusztíthatják a nagyon veszélyes baktériumokat, és megkönnyíthetik az általuk okozott betegségek kezelését. Ez nagyon izgalmas, mert általában dollármilliárdokat és évtizedeket vesz igénybe egy új antibiotikum-gyógyszer kifejlesztése, míg találtunk egy olyan vegyületet, amely nemcsak a kórokozó baktériumok ellen képes felvenni a harcot, hanem megfordítja a már meglévő antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját is” – mondta dr. Ronan McCarthy, a londoni Brunel Egyetem biotudósa.
Így hatnak a baktériumok ellen
A csapat által tesztelt szacharin, ciklamát és aceszulfám-K édesítőszerekről kiderült, hogy gátolják a baktériumok szaporodását. Az aceszulfám-K pedig különösen hatékonyan gátolja meg, hogy a baktériumokban olyan biofilmek alakuljanak ki, amelyek megvédik őket az antibiotikumoktól.
Mindháromról azt is megállapították, hogy csökkenti a baktériumok rezisztenciáját a közönséges antibiotikumokkal szemben, vagyis kevesebbre van szükség a hatékony kezeléshez.
A kutatások folytatódnak
A csapat most további tesztek lefolytatását tervezi, és bizakodóak, hogy mindhárom édesítőszer potenciálisan új lehetőségeket kínálhat a multirezisztens fertőzések kezelésére.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
