Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt. A többek között a rövid távú emlékezet romlásával járó betegség általában 60-65 éves korban kezdődik, és a kor előrehaladtával 5 évente megduplázódik az esélye. A 65 év felettiek körében a gyakoriság körülbelül 5 százalék, a 85 éven felülieknek azonban mintegy fele szenvedhet ebben a betegségben. Magyarországon a demencia és az Alzheimer-kór a Kulturális és Innovációs Minisztérium adatai szerint 200-250 ezer embert érint.
Az emlékezet romlása a legfőbb tünet
A demenciát általában akkor szokták felismerni, amikor elkezd hatással lenni a mindennapi tevékenységekre, bár egyes kutatások szerint az alvászavar lehet korai jele. Ekkor a beteg még képes magát ellátni és önálló életet élni, ám
Súlyos betegség előfutára lehet, ha alvászavarral küzdeszEgy új kutatás szerint az agy már legalább 15-20 évvel a klinikai tünetek kialakulása előtt károsodhat.
Tovább olvasom
Ez is lehet az időskori feledékenység oka: nem mindig demencia áll a háttérbenBár a hosszú és a rövid távú memóriavesztés is lehet az öregedés velejárója, számos betegség is kiválthatja a feledékenységet.
Tovább olvasoma bonyolultabb tevékenységek – akár otthon, akár a munkahelyen – olykor problémát jelentenek.
Bizonyos dolgokat elfelejt, ezért gyakran szorul emlékeztetőre. A pénz kezelése, tájékozódás új, ismeretlen helyeken, visszaemlékezés tárgyak helyére, mind-mind lehetnek az Alzheimer jelei.
Már korábban is felismerhető
Az emberek ezt a kórt általában az emlékezet, a mentális és beszéddel kapcsolatos képességek romlásával kapcsolják össze, ám az Alzheimer Scotland nevű szervezet adatai szerint ennél sokkal változatosabb tünetei lehetnek. „A demencia minden embernél más és más. Az, hogy milyen tünetek jelennek meg, leginkább attól függ, hogy az agy mely részét érinti a betegség” – írja a szervezet.
Bizonyos mozgással kapcsolatos képességek hanyatlása sokszor már az egyéb tünetek megjelenése előtt figyelmeztethetnek a kór jelenlétére. A betegnek például problémát jelenhet megbecsülnie távolságokat,
egyszerűen azért, mert az agy nem képes feldolgozni a beérkező információkat.
Gondot okozhat a lépcsőzés vagy akár a láb megfelelő megemelése is. Akinél tehát ilyen tünetek jelentkeznek, annak érdemes orvoshoz fordulnia, hiszen ez lehet az Alzheimer-kór jele is. Ennek következtében megnőhet az esések, megcsúszások kockázata is. De figyelmeztető jel lehet az is, ha az ember csoszogni kezd.
Hallucinációkat is okozhat a betegség
A legtöbbek által ismert tünetek mellett az demenciának és az Alzheimer-kórnak vannak ritkább és kevesek által ismert tünetei is:
Beszédkészség romlása: a demencia gyakran együtt jár azzal, hogy a betegnek nehezére esik követni a beszélgetést, illetve megtalálni a megfelelő, odaillő szavakat. Elhangozhatnak hasonló, ám más jelentésű szavak, nevek.
Időzavar: az idő követésével kapcsolatos nehézségeket gyakran az emlékezés problémái okozzák, ám az is előfordul, hogy a kór miatt nem tudja az érintett leolvasni az analóg órát. Sokszor használják is ezt az „óratesztet” a demencia felderítésére.
A személyiség, viselkedés változásai: az emberi agy homloklebenye felelős a koncentrációért, az impulzusaink szabályozásáért, az érzelmekért. Ha ennek a területnek a sejtjei sérülnek, megváltozhat a beteg személyisége, viselkedése.Látáskárosodás: bizonyos ritka esetekben az a része is megsérülhet az agynak, amely értelmezi a szem által közvetített képeket. Ez látászavarhoz vezethet annak ellenére, hogy a szem teljesen egészséges.
Érzékelési zavarok: a már említett távolságérzékelési problémák mellett a demencia okozhat érzékenységet a zajokra, de előidézheti az ízérzékelés és a szaglás megváltozását is.
Hallucinációk: látomásokkal is járhat ez a betegség. A beteg láthat nem létező színeket, embereket, tárgyakat, vagy akár hangokat is hallhat.
Nem ismert az oka
A betegség kialakulásának pontos okai egyelőre nem ismertek. Az bizonyos, hogy a legnagyobb rizikófaktor az életkor. Ezt mutatja az is, hogy a nők nagyobb részét érinti a betegség, hiszen tovább élnek. Ugyancsak kockázati tényezőnek tartják a keringési zavarokat, a magas vérnyomást, a veseelégtelenséget, az elhízást, a cukorbetegséget. Ritkább esetekben genetikai okok is szerepet játszhatnak kialakulásában. Egy 2013-as kutatás szerint az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a dohányzás mellőzése és a mértékletes alkoholfogyasztás mind hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez. A prevencióra már csak azért is érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni, mert a betegség jelenleg gyógyszerekkel lényegében nem kezelhető.
A világ kedvenc csemegéje csökkenti a koleszterinszintet és a magas vérnyomástNem véletlenül olyan kedvelt világszerte, hiszen nemcsak finom, de egészségünk legfőbb őre is lehet, ha elegendő mennyiséget fogyasztunk belőle.
Tovább olvasomHa kíváncsi vagy, milyen társat érdemes választani, hogy csökkenjen a demencia kockázata, olvasd el az alábbi cikkünket:
Drasztikusan csökkenti a demencia kockázatát, ha ilyen társat választunkAz, hogy kit választunk magunk mellé társnak, az egész életünket befolyásolhatja. Sőt, az időskori elbutulás rémétől is megmenthet, ha ő van velünk.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
