Az alvási bénulást átélők halálfélelme nem véletlen, hiszen a szemizmaikon kívül, még ha csak rövid ideig is, de szinte semmijüket sem tudják megmozdítani. Nagyon fontos, hogy az alvásparalízist nem szabad pszichés vagy pánikbetegségnek, esetleg pszichés betegség tüneteként kezelni. Ez egy testi betegség, ami ha két-három alkalomnál többször előfordul, érdemes egy orvost felkeresni, és segítséget kérni.
Az elme felébred, a test még nem
Az alvási bénulás az izomműködés átmeneti elvesztése alvás közben. Ez az izommerevség gyakran elalvás vagy közvetlenül az ébredés előtti állapotban jelentkezik. Aki átéli, azt érzi, hogy nem tud mozogni, megmozdulni, néha még légzési nehézségek is jelentkeznek. Az sem ritka, hogy az emberek ilyenkor gyakran éberen élik át a rémálmukat úgy, hogy közben nem képesek mozogni.
Az alvási bénulásban szenvedők általában 14 és 17 éves koruk között tapasztalják meg először ezt a meglehetősen gyakori alvási állapotot, ami a kutatók becslése szerint az emberek 5-40 százalékát érinti.
Az alvási bénulást gyakran kíséri egy másik krónikus alvászavar, a narkolepszia, amely elsöprő álmosságot és hirtelen jelentkező elalvási rohamokat okoz a nap bármely szakában.
Bár az alvási zavar tünetei ijesztőek, riasztóak lehetnek, ez az állapot egyáltalán nem veszélyes, és a legtöbb esetben nincs szükség orvosi beavatkozásra.
Mik az alvási bénulás tünetei?
Az alvási bénulás leggyakoribb jellemzője a mozgás- és beszédképtelenség, melyek néhány másodperctől körülbelül két percig is eltarthatnak.
Az alvásparalízisben szenvedők emellett tapasztalhatnak még olyan érzést is, mintha valaki vagy valami lenyomná őket; érezhetnek úgy is, hogy valaki vagy valami van a szobában; gyakran tapasztalnak félelmet, alvás közbeni, előtti vagy utáni hallucinációt.
Mindemellett jelentkezhet még nehézlégzés, izzadás, izomfájdalom, fejfájás, üldözési mánia, de akik átélték már az alvási bénulást, arról is beszámoltak, hogy azt érezték, azonnal meg fognak halni.
Az átmeneti bénulással járó rohamok általában maguktól véget érnek, de gyorsabban elmúlhatnak a tünetek, ha egy másik ember megérinti vagy megmozdítja az éppen alvási paralízisben szenvedőt.
Mi okozhat alvási bénulást?
Életkortól függetlenül bárki, felnőttek és gyerekek egyaránt tapasztalhatnak alvási bénulást. Bizonyos betegségekben szenvedők azonban fokozott kockázatnak vannak kitéve, mint mások. Ilyenek például azok, akik álmatlanságban, narkolepsziában szenvednek, szorongásos zavarokkal, mély depresszióval, bipoláris zavarral vagy poszttraumás stresszel küzdenek.
A kutatók megállapítása szerint az alvási bénulást általában az okozza, hogy alvás közben megszakad a kapcsolat az elme és a test között.
Ennek oka lehet a fentieken túl a rossz alváshigiénia, vagy a nem megfelelő alvási szokások, amelyek a jó minőségű pihenéshez elengedhetetlenek, illetve közrejátszhat a megszokott alvásütem felborulása például az éjszakai műszakban végzett munka miatt.
A kutatók megvizsgálták, de egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan nem találtak, hogy az alvási zavar örökletes-e.
Hogyan kezelhető az alvási bénulás?
Habár az alvási bénulás tünetei általában néhány másodpercen vagy néhány percen belül megszűnnek, és nem okoznak tartós fizikai hatást, az élmény, amit eredményez, elég nyugtalanító és ijesztő lehet.
A ritkán fellépő alvási bénulás általában nem igényel kezelést. Az alvásparalízissel küzdők jó, ha tudják, hogy a háton alvás hozzájárul a tünetek megjelenéshez, ezért tanácsos inkább oldalt vagy hason aludni.
Az alváshiány is növelheti az alvási bénulás kockázatát, ezért elengedhetetlen a kielégítő alvás és azt elősegítő rendszeres testmozgás.
Akiknél azonban az alvási bénulás narkolepsziával párosul, tanácsos inkább orvoshoz fordulni, és akár gyógyszeres kezeléssel úrrá lenni a problémán. Ez különösen fontos abban az esetben, ha a tünetek zavarják a munkát és hátráltatják a mindennapi feladatok elvégzését.
Így előzhető meg az alvási bénulás
Jó hír, hogy némi életmódváltással minimalizálhatók az alvásparalízis tünetei és a krónikus alvászavar gyakorisága. Ehhez nem kell mást tenni, mint csökkenteni a stresszt, minden este ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, illetve meg kell teremtenünk a pihentető alváshoz szükséges feltételeket. Ügyeljünk arra is, hogy hanyatt fekvés helyett inkább az oldalunkon vagy hason fekve aludjunk.
Közvetlenül lefekvés előtt már ne igyunk koffeintartalmú italokat, és lehetőleg a hálószobában ne legyenek elektromos készülékek.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
