alvás probléma

Az emberek nagy részét élete folyamán legalább egyszer érint valamilyen alvásprobléma. Egy stresszesebb időszak a magánéletedben vagy akár több műszakos munkarend, és már nem jön álom a szemedre. Az alvási bénulás annak a jele, hogy nem haladsz zökkenőmentesen az alvás szakaszain. Ilyenkor néhány másodpercre, vagy akár percekre a tudatod már tiszta, ám nem tudsz sem megmozdulni, sem beszélni. 

Beszédet és zenét hallanak az üres szobában

Jó hír, hogy az alvási bénulás ritkán kapcsolódik súlyosabb pszichiátriai problémához. Azt, hogy életük során hányan esnek át alvási paralízisen, nehéz meghatározni, hiszen csak akkor mennek orvoshoz a tüneteikkel, ha nagyon gyakoriak, vagy problémát okoznak a mindennapokban. A becsült adatok szerint 10 emberből 4 élete során átéli az alvási bénulást.

„Ha az alvás REM-szakaszába kerülünk – ez a gyors szemmozgásos fázis, amikor álmodni is szoktunk –, az izmok ellazulnak – magyarázza dr. Belső Nóra pszichiáter. Ekkor fordulhat elő, hogy az agy hamarabb felébred, tehát a tudatunk tiszta, ám az izmok még egy ideig nem működnek.”

Szakértőnk szerint ez az állapot akár többször is felléphet az éjszaka során, de ha nem tudatosul, nem emlékszünk rá. Viszont, aki érzékeli, annak rendkívül ijesztő lehet; azonkívül, hogy nem tudunk mozdulni vagy megszólalni, gyakran kísérik hallucinációk is, amelyek még rémisztőbbé teszik.

„Ez az oka annak, hogy sokáig úgy tartották, hogy ilyenkor démonok vagy szellemek kínozzák a beteget ”– mondja dr. Belső Nóra.

Vannak, akik arról is beszámolnak, hogy ebben az állapotban nehézséget jelent a légzés, olyan, mintha valaki ülne a mellkasukon, sőt, beszédet és zenét is hallanak az üres szobában.

Alvásprobléma genetikai háttérrel?

Az alvási paralízis gyakran tinédzserkorban jelentkezik először, de igen gyakori például az egyetemisták körében is. 

„Összekapcsolódhat más alvásproblémákkal, például a narkolepsziával, amikor a betegnél elsöprő alvásigény jelentkezik, melyet az agy alvásszabályozási képességének problémája okoz. De ugyanúgy társulhat alvási apnoéval is. Alvásparalízist okozhat a megzavart alvási ütemterv – például, ha éjszaka szórakozni megyünk, vagy egy hosszabb repülőút után jetlagünk van –, de akár az is, ha lefekvés előtt alkoholt fogyasztunk, mivel meglepő módon az alkohol a mély alvás ellensége.” 

A kutatók szerint az alvási bénulásnak lehet genetikai háttere, mivel sokszor egy családon belül gyakrabban jelentkezik, de előfordulhat azok esetében is, akik a hátukon fekve alszanak, vagy bizonyos betegségek – például ADHD – kezelésére szolgáló gyógyszereket szednek. 

A stressz előhozhatja a tüneteket

Az alvási bénulást gyakran kísérik egyéb, furcsa érzetek. Sokan arról számolnak be, hogy olyan, mintha valaki feküdne mellettük, pedig egyedül vannak, de hallhatnak halk zümmögést is, sőt, láthatnak árnyalakokat. Emiatt az élmény még rémisztőbb.

„Az alvási paralízis nem gyógyítható, és a legtöbb esetben nincs is szükség kezelésre – mondja pszichiáter szakértőnk. Abban az esetben érdemes felkeresni szakembert, ha a tünetek rendszeresen jelentkeznek, és ez aggodalommal tölt el minket, ha az éjszakai epizód miatt napközben fáradtak vagyunk, és nem tudunk teljesíteni a munkahelyünkön, vagy esetleg az alvási paralízis jelentkezése után rendszeresen és hosszú ideig nem tudunk visszaaludni.”

„Szükség esetén érdemes alváslabort is felkeresni, illetve mindenképpen ki kell zárni olyan betegségeket, mint az epilepszia vagy éppen valamilyen központi idegrendszert érintő probléma.”

Sok esetben azonban elegendő, ha odafigyelünk, hogy eleget – napi 6-8 órát – aludjunk, vagy ha az alvást érintő alapbetegséget, például a narkolepsziát vagy az éjszakai lábgörcsöt kezeljük. Ha többször jelentkezik az alvási paralízis, érdemes kipróbálni új alváspozíciókat, illetve elalvás előtt néhány órával már ne nézzünk televíziót, és semmiképpen ne olvassuk már el a munkahelyi leveleinket, hiszen a stressz kimondottan rosszat tesz a nyugodt alvásnak.