A kutyák megérzik, ha az emberi vércukorszint túl alacsony vagy túl magas, a hangyákat pedig meg lehet tanítani arra, hogy a vizeletből azonosítsák a rák „szagát”. Valami hasonlóra képesek a méhek is, amelyek a jövőben akár élő diagnosztikai eszközként is segíthetik az orvosokat abban, hogy azonosítani tudják a tüdőrákot.
Az állatvilág beporzói kiszagolhatják a tüdőrákot
A mézelő méheket leginkább arról ismerjük, hogy ők gondoskodnak a növények beporzásáról. Azonban nemrég kiderült, ezeknek a folyton nyüzsgő és szorgoskodó állatoknak van egy másik hasznos tulajdonságuk is, melyet eddig nem ismertünk: a rák kiszaglásának képessége.
Az eddig elvégzett laboratóriumi kísérletek legalábbis arra utalnak, hogy éles szaglásuknak köszönhetően a méhek be tudják azonosítani a tüdőrákot. Az új kutatás során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a mézelő méhek képesek-e észlelni az emberek betegségét. Feltételezésük szerint ugyanis a méhekkel való diagnosztizálás gazdaságosabb lenne, miután
a méhtartás megfizethetőbb és kevesebb munkát igénylő alternatívát jelenthetne a rák kiszagolására kiképezhető kutyák alkalmazásával szemben.
Így zajlott a kutatás
A tudósok elektródák segítségével vizsgálták a méhek agyának azon részét, amely a szagok feldolgozásáért felelős. Ezután különböző aeroszolos keverékeknek tették ki a méhek szagérzékelő csápjait. Ezek közül az egyik a tüdőrákos betegek leheletében is megtalálható vegyületekre hasonlított, míg a másik egy egészséges ember leheletének összetételét utánozta.
Kiderült, hogy a mesterségesen létrehozott illatokra válaszul a méhek agya különböző elektromos jeleket produkált, melyeket a kutatók az esetek 93 százalékában meg tudtak különböztetni egymástól.
A méhek érzékenységét jelzi, hogy már nagyon kis koncentráció és a kémiai töménység apró változásai mellett is különbséget tettek a kétféle lehelet között.
A méhek minden próbát kiálltak
A kutatócsapat egy külön kísérletet is végzett annak kiderítésére, hogy a méhek képesek-e megkülönböztetni a rák két különböző típusát, a kissejtes tüdőrákot, amely egy ritkább és gyorsan növekvő fajta, illetve a nem kissejtes tüdőrákot.
A méhek ezt a próbát is remekül kiállták.
A végeredmény egyáltalán nem lepte meg a tudósokat, akik azt remélik, hogy a jövőben hasonló kísérleteket hajthatnak végre a rákos betegek leheletével is. Eredményeik ugyanakkor már most azt sugallják, hogy hamarosan a méhek is diagnosztikai eszközként szolgálhatnak a gyógyításban. Ennek felismerése nagyon fontos, miután a tüdőrák a daganattal összefüggő halálozások vezető oka világszerte: becslések szerint évente csaknem kétmillió halálesetért felelős.
A tüdőrák korai diagnosztizálása azonban jelentősen növelheti a betegek túlélési esélyét.
A tüdőrák bizonyos esetekben nemcsak a mellkas környékén, hanem a test távolabbi pontjain, a kézen és a lábfejen is szokatlan tüneteket okozhat. Ha szeretnéd megtudni, melyek az intő jelek, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
