„Üzenem az otthoniaknak, hogy a vasárnapi ebédnél neked villát adjanak a leveshez.” Hét-nyolc éves lehettem, amikor az iskolatársaimmal úszni tanultunk. Egy életre megjegyeztem, hogy nem széttárt ujjakkal hajtjuk magunkat a vízben, miután az oktatónk mosolyogva jelezte, hogy hamarabb jóllakom, ha kanalazom a halászlevet. Itt tanultam meg azt is, hogy a víz alatt nem tartjuk vissza a lélegzetünket, meg azt, hogy közvetlenül evés után ne ugorjak mindjárt a medencébe.
„Még túl kicsi a gyerek ahhoz, hogy úszni tanuljon” – NEM IGAZ
A legtöbb szülő az iskoláskorhoz köti az úszótanfolyamra való beíratást, pedig a vízhez szoktatást érdemes már csecsemőkorban kezdeni. „Az újszülöttek ösztönösen úsznak és tartják vissza a levegőt a víz alatt, ezt a búvárreflexet hat-hét hónapos korukig magukban hordozzák. Az, aki három-négy hónapos korától viszi babaúszásra a gyerekét, jelentősen megkönnyíti számára a későbbi úszástanulást, mondhatni, egész életében vízbiztos lesz” – mondta a Díványnak Hajnal Erika úszásoktató.
Minél hamarabb megtapasztalja és megérti tehát egy gyerek a víz és a vízben történő mozgás természetét, annál előbb fogja megtanulni, hogyan maradhat biztonságban ebben a közegben, és annál hatékonyabban lesz képes alkalmazni az úszóleckéken tanultakat.
Az úszás javítja a kognitív funkciókat – IGAZ
Mint valamennyi sport, az úszás is sokkal több puszta testmozgásnál. A vízbe merülő testre minden irányból (alulról, felülről és oldalról) nyomás nehezedik, aminek következtében testszerte, így az agy területén is fokozódik a véráramlás. A kutatások szerint az úszástól javul a memória, a koncentrálóképesség és más kognitív funkciók, a jobb és a bal agyfélteke aktív csapatmunkájának köszönhetően pedig nő az ismeretelsajátítás hatékonysága, valamint javul a szem–kéz koordináció is. Ráadásul a rendszeres úszás az agysejtek regenerációját is elősegíti.
„Tizenöt éve, amikor válogatott úszó voltam, részt vettünk a csapattal egy intelligenciát és kognitív képességeket mérő teszten. A különböző sportot űző válaszadók teszteredményeiből az derült ki, hogy a vívók nagyon magasan verik az összes többi sportolót, a második helyen az öttusázók, a harmadik helyen pedig az úszók végeztek. Én mindettől függetlenül azt szoktam mondani, hogy az úszás leginkább lélekben erősíti az embert” – mesélte Hajnal Erika.
A rúgó mozdulatok kevésbé járulnak hozzá a sebesség növeléséhez – NEM IGAZ
Sok sportoló és nyílt vízi úszó korlátozza a lábmunkát úszás során, aminek az oka egyszerűen az energiatakarékosság, nem pedig az, hogy ne lennének képesek lábbal növelni a sebességüket. A lábmunka tehát nem pusztán a test rotációját könnyíti meg, úszásnemtől függően motorként is funkcionál. „A rúgó mozdulatok úszás közben elsősorban az előrehaladást segítik, főleg mell- és pillangóúszás során. Hát- és gyorsúszás közben a profik se mindig lábaznak sokat, pláne nem hosszú távon. Ilyenkor tényleg csak annyira használják a lábukat, hogy egyensúlyban maradjon a testük. A kezdőknél és a kicsiknél, akik még úszni tanulnak, ez változó. Vannak, akiknek a lábazás megy jobban, ezért lábbal hajtják magukat, a többség pedig, akik karral ügyesebbek, inkább csak egyensúlyoznak a lábukkal” – magyarázta az úszásoktató.
Nem kell visszatartani a lélegzetünket a víz alatt – IGAZ
Ha visszatartjuk a lélegzetünket, akkor nagy mennyiségű szén-dioxid képződik, amitől úgy érezzük, hogy kapkodnunk kell levegő után. Ehelyett a belégzést követően, a víz alatt orron és a szájon át folyamatosan kiengedhetjük a levegőt. Az úszás során alkalmazott légzéstechnikák a tüdőt is rendesen megedzik, nem véletlenül mondják, hogy az úszás elsősorban tüdősport.
„A vízben légzés az egyik legnehezebb dolog, sokan nem is tudják, hogyan kell. Az első, amit meg kell tanulni, a sorrend: belégzés, fej a vízbe, kilégzés, fej ki a vízből. Utána pedig azt, hogy ne egyből, gyorsan történjen a levegő kifújása, hanem lassan, fokozatosan. Ezután már jobban megy a visszatartás is. A profik egyébként ciklikusan veszik a levegőt, minden tempóra (mellúszásnál) vagy minden második tempóra (pillangó- vagy hátúszásnál). A sprinterek ötven métert egyetlen levegővétellel úsznak le, és száz métert is csak néhánnyal. Ők följebb fekszenek a vízen, a bent tartott levegő csökkenti a fajsúlyt, a levegővétel pedig csak megtörné a ritmust” – fűzte hozzá az úszásoktató.
Az úszás nem izzaszt meg – NEM IGAZ
Attól még, hogy nincs nyoma, az úszás ugyanúgy izzaszt, mint bármilyen más kardioedzés: a mozgás intenzitásának növelésével emelkedik a pulzus és a testhő is, aminek izzadás az eredménye. A verejtékezés egyebek között a test hűtését szolgálja, és azon a fizikai jelenségen alapul, hogy a verejték párolgása hőt von el a bőr felületéről. A szervezetnek ez az automatikus védelmi funkciója akkor is működésbe lép, ha a testünket teljesen ellepi a víz, csakhogy a vízben nem érzékeljük mindezt úgy, mint szárazföldön történő testedzés során. A folyadékpótlás viszont éppen ezért ugyanolyan fontos úszás előtt, közben és után, mint például futásnál.
„Nem véletlenül 26-27 fokosak a versenymedencék sem. Fran Crippen amerikai hosszútávúszó azért halt meg tíz éve verseny közben (az Egyesült Arab Emírségekben), mert a 32 fokos tengervízben túlhevült a szervezete. Azóta tilos nyílt vízi versenyt tartani bizonyos vízhőmérséklet felett” – fűzte hozzá Hajnal Erika.
Evés után várni kell egy órát, mielőtt úszni kezdünk...
...különben begörcsölünk és megfulladunk – tartja egy népszerű teória. Úszás közben gyakran találkozik az ember azzal a jelenséggel, hogy begörcsöl egy izma, azonban arra vonatkozóan, hogy ez összefüggésben áll-e a gyomor telítettségével, nincsenek bizonyítékok, ahogy arra sem, hogy valaki emiatt fulladt volna vízbe. Az elképzelés hátterében az a logika áll, hogy – az emésztési folyamat részeként – evés után több vér áramlik a gyomorba, míg az izmokhoz ilyenkor kevesebb vér jut, ez pedig görcsöt okozhat úszkálás közben, és ha a mély víz közepén begörcsöl a lábad, akkor az akár tragédiához is vezethet. Egy kutatás szerint annyi igazság van az egészben, hogy ha ebéd után csak fekszik az ember, akkor a véráram a gyomornál tud dolgozni az emésztésen, ha pedig úszkál, akkor az izmaiba is kell vér, ezért kevesebb jut az emésztőrendszerhez, vagyis lassabb lesz az emésztés, és ennek következtében begörcsölhetnek az izmok.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Közvetlenül egy-egy kiadós étkezés után egyébként általában véve nem ajánlott nekiállni sportolni, az esetleges izomgörcsök megelőzése érdekében pedig érdemes mindig átmozgatni az izmokat, mielőtt bemegyünk a vízbe és úszni kezdünk. „Az evés és az edzés szabályai minden sportnál hasonlóak, egy főétkezés után ajánlott legalább egy órát várni, edzések előtt nem sokkal pedig inkább valami könnyű, gyorsan hasznosuló ételt fogyasztani” – javasolja Hajnal Erika.
Az úszók soha nem sérülnek le – NEM IGAZ
Egy extrém sporthoz képest az úszás valóban kevesebb sérüléssel jár, és mellette szól az a tény is, hogy kíméli az ízületeket, ami például a futásról vagy a gyaloglásról kevésbé mondható el.
Mivel a víz sűrűbb közeg a levegőnél, belemerülve és felfeküdve rá leveszi az ízületekről a gravitáció terhét, így minden testrészünk ellazulhat, és szinte súlytalanul tudjuk magunkat mozgatni benne. Ilyenkor az ízületi tartományok tágulnak, a teher nélküli mozgatással pedig nem terheljük az izomrostokat. Ehhez viszont nagyon fontos a megfelelő testtartás: az, hogy a fejünket is bele merjük tenni a vízbe – ahelyett, hogy magasan kiemeljük belőle –, akár hason, akár háton, akár az oldalunkon fekszünk fel, hiszen a víz csak akkor tudja kifejteni a jótékony hatását a testrészekre, ha benne vagyunk.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az úszókat egyáltalán nem érheti utol a baj, hiszen a vízben is tehetünk rossz mozdulatokat vagy túlterhelhetjük a vállat, a csípőt, a hátat és a térdet. Hallottál már például az úszóvállról?
„A haladók és a versenyszerűen úszók körében gyakran előforduló vállfájdalom a rotátorköpeny (a váll körüli izom) túlterhelése, valamint a vállízületek fokozott instabilitása következtében alakulhat ki. Nekem is műtötték már rotátorköpeny-sérülés miatt a vállamat. A mellúszóknál a térdsérülés a gyakoribb, mivel ebben az úszásnemben igen természetellenes szögben történik a lábtempó, de a sima rándulások, húzódások sem ritkák az úszók körében” – tette hozzá az úszásoktató. Az úszni tanulók, a kevésbé rutinos kezdők esetében az ízületi fájdalmakat elsősorban a rossz testtartás váltja ki, ezért is olyan fontos az úszótechnikák helyes elsajátítása.
