A várandósság és a szülés ugyan elég nagy megterhelést jelent a női szervezetnek, mégis nagyon egyénfüggő, ki hogy viseli a gyermekágyas időszak megpróbáltatásait, ezen belül is az előirányzott testi pihenést, azaz a sport hiányát. Mint ahogy nincs két egyforma anyuka sem, természetes, hogy mindenki másként éli ezt meg: aki egy újszülött csecsemővel szinte a napi túlélésért küzd, annak érthető módon egyáltalán nincs a prioritásai között, hogy a szükséges mértéken túl megmozduljon. De az is gyakran előfordul – főleg ha a kismama fitten és jó kondícióban tartotta magát egészen a terhesség végéig –, hogy a néhány hét mozgáshiánytól, na meg a kis csomag nyújtotta fizikai kihívások révén méltán érzi úgy az újdonsült anyuka, hogy fokozott szüksége van az erősödésre, a teste regenerációjára.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Az első hetekben
A teljes körű mozgás elviekben a szülést követő hatodik héten megejtett orvosi kontroll eredményeként engedélyezett, de ettől még néhány alapvető igényünkről addig sem kell lemondani. Ha jólesik, és sem egy gátseb, sem az esetleges császármetszést követő fájdalmak nem akadályoznak bennünket, akkor már az első hetekben, amint beállt az otthoni élet, nyugodtan be lehet iktatni sétákat – nyilvánvalóan mindig az aktuális terhelhetőséget figyelembe véve. Aki babakocsiban szereti tolni a babáját, a tolókar megfelelő beállítása mellett elég könnyen oda tud figyelni a megfelelő testtartásra. Ha magunkra kötve hordozzuk a kicsit, feltétlenül tartsuk be az adott hordozó szabályos megkötési módját és az ajánlott maximum időket, hogy valóban ergonómikus legyen számunkra és a kisbaba számára is az ilyen módon együtt töltött idő.
Egy tónus nélküli kis csomag napi szintű emelgetése érthető módon kikezdi a vállat, nyakat, hátat, és kár lenne hat hétig tétlenül várni, míg teljesen leamortizálódunk. Néhány alapvető átmozgató gyakorlat, amelyet megejtünk a felső háti szakaszon, majd az azt követő óvatos nyújtás kellőképpen ellensúlyozni tudja a cipelés, emelgetés, kézben altatás, legkülönfélébb trükkös pózokban etetés megpróbáltatásait, amelyekkel gyötörjük izmainkat, miközben igyekszünk helyt állni az anyaszerepben.
Hat hét után
Akár természetes módon, akár császármetszéssel szültünk, az orvos általában hat hétnél engedélyezi a sportoláshoz történő visszatérést. Bármennyire is égünk már a vágytól, ilyenkor nagyon lényeges, hogy a fokozatosság elvét követve kezdjük újra az edzéseinket. A terhesség során a relaxin hormon felpuhította az ízületeket, így terhelhetőségük még nem lesz a régi. A szülést követően rendeződik vissza a méh, a szalagok, regenerálódik a hasizomzat, a medence és törzsünk stabilizációja sem az igazi, ezért kezdetben érdemes még kiiktatni a becsapódással (impact) járó sportokat, így a futást, kocogást ne rögtön kezdjük el. Válasszuk helyette inkább a gerinc számára előnyösebb gyorsgyaloglást, vagy ha van rá lehetőség, akkor a beltéri gépeket (például az ellipszis trénert), mert ezek jobban kímélik az ízületeinket, mint a kinti futás.
Ideje leszámolni azzal a tévhittel, hogy nem sportolhatunk, mert attól a baba nem fog szopni. Edzést követően nem vagy csupán minimális mértékben választódik ki tejsav az anyatejbe, így ez biztosan nem lesz akadálya a szoptatásnak. Az esetleges elutasítás mögött inkább a külső körülmények állnak, például az izzadt bőr íze, szaga lehet furcsa a babának. Ha ilyet tapasztalunk, érdemes etetés előtt gyorsan megmosakodni. Sok esetben viszont, ha az edzés jelentős örömforrás az anyukának, akár épp még be is lövellhet a tej, ezért nem árt, ha utána a gyerek gyorsan kéznél van.
A szoptatós anyukáknak minden esetben ajánlott a gondosan kiválasztott melltartó, hogy ne nyúljanak meg az amúgy is igénybe vett izmok, kötőszövetek az edzéskor. Természetesen a tejtől duzzadó melleken nem a legjobb ötlet hasra feküdni, így egyelőre ezt az alaphelyzetet kezdetben hanyagoljuk a gyakorlatoknál.
Főként a terhesség vége felé a medencefenék izmai jelentős terhelést kapnak a „leszállt” hastól és a gyerek súlyától, így érdemes olyan gyakorlatokat választani, amelyek kifejezetten ezeknek az izmoknak az erősítését segítik elő. Ilyenek lehetnek főleg a medencebillentéssel, medenceemeléssel kombinált, farizmok aktiválása mellett végzett gyakorlatok.
A szülést követően a gátizmok regenerációjára is érdemes figyelmet fordítani. Ezeknek az izmoknak a ruganyossága gyakran csökken, ami számos kellemetlen tünet okozója lehet, de ma már nem törvényszerű senkinek inkontinenciával élni, csak mert gyereket szült. Némi rutinnal könnyen elsajátítható, napi néhány percben elvégezhető gyakorlatsor ez csupán, amely még a kismama bokros teendői közepette is belefér az időbe.
Egyre gyakrabban felmerülő téma mostanában a hasizmok regenerációja szülés után. Nagyon jó, hogy sok friss anyuka erre már kiemelt figyelmet fordít, hiszen a törzs izomfűzőjének integritása nagyon fontos az egészségünk szempontjából. Mindemellett a szülést követő hetekben nem érdemes pánikba esni az úgynevezett szétnyílt hasizom (rectus diastasis) jelenségen, hiszen ennek az izomregenerációs folyamatnak a jó része természetes módon végbe be fog menni. Kezdetben arra érdemes figyelni, hogy ne terheljük túl az egyenes hasizmunkat a napi tevékenységeknél. Fekvő helyzetből ne üljünk fel hasizomból húzva magunkat egyenes felemelkedéssel; ha valamit felemelünk, akkor szabályosan emeljük, a törzsizmokat tartva, karizmaink segítségével és nem haspréssel. Amennyiben ezeket az óvintézkedéseket betartjuk a gyermekágyas időszakban, máris nem akadályozzuk a testünk regenerációs folyamatait. Természetesen a későbbiekben, ha szükség van rá, érdemes korrekciós gyakorlatokat végezni a hasizmok teljes összezárása érdekében.
Fogyni vagy nem fogyni?
Érthető módon az anyukák nagy része vágyik arra, hogy minél hamarabb visszanyerje (legalább) a gyerek előtti alakját. Erre sincsenek általános szabályok: tényleg létezik, akiről a szoptatással „folynak le a kilók”, és van, aki egy dekát sem ad le közben. Az anyatej termelése ugyanis meglehetősen energiaigényes dolog, ezért különösen szoptatós anyukaként erősen ellenjavallt az energiát megvonni a szervezetünktől. Ráadásul, mint a fentiekben is láttuk, számos regenerációs folyamat zajlik a frissen szült anya testében, így mindenféle energiadeficites hiánydiéta kifejezetten kerülendő. Az alváshiányból adódó állandó fáradtság, kimerültség eredményeként a hormonális rendszerünk is a tartalékolásra van berendezkedve, így az első hónapokban a prioritások élére inkább a közös, egészséges életmód kialakításának kellene kerülnie, semmint a jó alaknak.
A női test szülés utáni állapotra történő visszaalakulása biológiai szempontból nagyjából 8-9 hónap után fejeződik be. Addig legyünk hát türelemmel a testünk iránt: gondos étkezéssel, fokozatosan bevezetett edzésekkel és sokoldalú mozgásformákkal érdemes tervezni ezekre a hónapokra, hogy a terhesség-szülés-felépülés embert próbáló időszakát követően újra teljes erejében tudjon majd kiszolgálni bennünket.
