Hogy lehet 100 évesen is szellemileg frissnek maradni?

GettyImages-170132067

Az már önmagában nagy szó, ha valaki megéri a századik születésnapját. Ám ha közben az agya továbbra is úgy vág, mint fiatalabb korában, az már igazán tiszteletre méltó. Mutatjuk a titkot!

Egy új tanulmány segítségével igyekeztünk megismerni az agy egészségét elősegítő tényezőket.

A 70 év fölötti emberek közel 15 százaléka tapasztalja a demencia valamely formáját, ez az arány pedig 90 év fölött közel 35 százalékra ugrik. Több százéves embernek mégis sikerül megőriznie a szellemi frissességét.

Mi a titka ezeknek az embereknek, mi segít az agyuk egészségének megőrzésében ennyire idős korukban is? Erre próbáltak rájönni holland kutatók, akik az éles eszű 100 évesekről szóló tanulmányukat a JAMA Network Open akadémiai folyóiratban publikálták.

A felmérésben 330 százéves vett részt, akikről gondozóik megerősítették, hogy még mindig szellemileg frissek. A résztvevők észlelését, memóriáját, döntéshozási képességét, verbális és speciális képességét, figyelmét és feldolgozási sebességét vizsgálták. A kutatók ezeket az adatokat összevetették a résztvevők nemével, korával, műveltségével, látásuk és hallásuk állapotával, valamint az egészségi állapotukkal. Addig követték nyomon az életüket, ameddig csak tudták – amíg a halál vagy az egészségük romlása közbe nem szólt.

Meglepő eredményeket kaptak. A résztvevőknél csak a rövid távú memóriát illetően volt némi hanyatlás tapasztalható. A legtöbben tökéletesen képesek voltak döntéseket hozni, szavak listáját visszamondani, lerajzolni valamit látás alapján, és még a figyelemelterelésnek is ellenálltak.

Haláluk után negyvennégy résztvevőt felboncoltak, hogy megvizsgálják az agyukban található fehérjelerakódást, ami az Alzheimer-kór gyakori velejárója. Bár sokuknál megtalálható volt a fehérjelerakódás, mégsem mutatta egyikük sem az Alzheimer egyéb tüneteit. Ráadásul az Alzheimer-betegség kialakulásának kockázatát növelő génekkel bíró résztvevők sem mutatták a szellemi hanyatlás jeleit.

Míg a tanulmány nem tudott egyértelmű konklúziót nyújtani azzal kapcsolatban, hogy miért tudták ezek az idős emberek megőrizni szellemi képességeiket, az kiderült az eredményekből, hogy a résztvevők vagy képesek voltak ellenállni a neurológiai hanyatlásnak, vagy „kognitív reziliencia” volt rájuk jellemző, azaz bár ki voltak téve a kognitív hanyatlás kockázatainak, de valahogy mégis elkerülték a betegséget.

GettyImages-534972501
fstop123 / Getty Images Hungary

A résztvevőknek azért voltak közös vonásaik. A legtöbbjük részt vett felsőoktatásban, a középiskola után elvégeztek valamilyen felsőfokú képzést vagy főiskolát. Több mint a felük önállóan élt. A többségük látása és hallása kielégítő volt. Ez azért fontos, mert a látásukat és a hallásukat elveszítő idősek a készségeikkel együtt a társas kapcsolataikat és az információfeldolgozási képességüket is elveszítik, ami kognitív hanyatláshoz vezet. Emellett a legtöbb résztvevő fizikailag aktív életet élt, több mint 75 százalékuk a tanulmány kezdetekor még képes volt segítség nélkül járni.

Nincs tehát bombabiztos recept arra, hogyan őrizhetjük meg a szellemi frissességünket, de a részt vevő idősek példáját látva az biztosan segít, ha fizikailag aktívak maradunk, képezzük magunkat és mindent megteszünk a látásunk és a hallásunk épségéért. Láthatjuk, hogy a neurológiai öregedés nem szükségszerű, és igenis megúszhatjuk az öregkort „ép ésszel”.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra