Van, aki meghallgasson? A beszélgetések a demencia kialakulását is késleltethetik

GettyImages-1145256211

Ha van kivel beszélgetned, az nemcsak a lelkednek, de az agyadnak is jót tesz, és a demencia kialakulását is késleltetheti.

Ha ellátogatunk valakihez, aki egyedül él vagy más módon van elvágva a társadalomtól, valószínűleg azt tapasztaljuk, hogy az illető hálás, hogy végre beszélgethet valakivel. Mi, emberek imádunk beszélni, és szükségünk van hozzá valakire, aki meghallgatja a mondandónkat. Mint kiderült, a megfelelő hallgatóság rendkívül fontos a mentális egészségünk szempontjából.

Egy új kutatás szerint ha van valakink, aki meghallgat, akivel beszélgethetünk, azzal tovább megőrizhetjük szellemi frissességünket, és minél korábban alakítunk ki ilyen kapcsolatokat, annál jobb.

„Akiknek van beszélgetőpartnerük, azoknak nagyobb az esélye arra, hogy az idő múlásával is megőrizhessék agyuk teljesítőképességét – mondja a kutatás vezetője, dr. Joel Salinas neurológus, a New York University’s Grossman School of Medicine segédprofesszora. – Ha több beszélgetőpartnerrel is ápoljuk a kapcsolatot, akikkel kölcsönösen meghallgatjuk egymást, idővel növelhetjük a kognitív képességeinket és agyunk egészségét.”

A JAMA Network Open folyóiratban augusztus 16-án közzétett kutatás több mint 2000 amerikai felnőtt agyáról készült felvételt vizsgált meg, hogy megmérje az agy térfogatát (az alacsony térfogat hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz). Kognitív tesztek sorával az agyi funkciókat is felmérték, és a résztvevők társas kapcsolatait is megvizsgálták.

A 40-es, 50-es és kora 60-as éveikben járó, alacsony agytérfogatú emberek, akiknek nincs egy megbízható beszélgetőpartnere sem, a tényleges életkoruknál 4,25 évvel idősebbekének megfelelő pontszámot értek el a mentális teszteken. A szintén alacsony agytérfogatú, ám megfelelő hallgatósággal rendelkező embereknél viszont jobb kognitív képességeket mértek, és csak három hónapnyi kognitív öregedés volt náluk mérhető.

„A kutatás eredményei fontosak lehetnek a 20-as, 30-as éveikben lévő felnőttek számára is – magyarázza Salinas. – Megkockáztatom, hogy ez a jelenség is ugyanazt a mintát követi, mint ami az egyéb egészségmegőrző tevékenységeknél és viselkedéseknél látható, azaz aki az élete korai szakaszában ki tud alakítani egy egészséges rutint (sport, étrend stb.), és kitart mellette az élete során, az idősebb korában egészségesebb és jobban ura a testének.”

Mindenkinek hasznos és jólesik
Mindenkinek hasznos és jólesikVladimir Vladimirov / Getty Images Hungary

Hogyan segít, ha meghallgatnak?

Az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formája világszerte több mint 60 millió embert érint. Nem tudjuk, pontosan hogyan és miért alakul ki egyes embereknél, másoknál meg nem, és gyógymódja ma még nem ismert. Ám mielőtt a demencia észrevehetően eluralkodna, az emberi agy teljesítménye már régen hanyatlásnak indult. A neuronok közötti kapcsolatok gyengülnek, az agyi központok leromlanak, a teljes agy mérete zsugorodásnak indulhat. Végül pedig kezd cserben hagyni minket a memóriánk és a gondolkodásunk. A részben genetikai alapú demencia nem elkerülhetetlen, egyes emberek megtartják fiatalos agyi funkcióikat jóval a 80. születésnapukon túl is.

A demencia megelőzésének, késleltetésének több módja van, beleértve az étrend javítását, a rendszeres fizikai tevékenység végzését és az olyan egészségtelen szokások kerülését, mint a dohányzás vagy a túlzott italfogyasztás. A magányosság kerülése, azaz annak az érzése, hogy nem kapjuk meg a vágyott vagy várt szociális támogatást, szintén segít.

A magány és a meghallgatottság hiánya nem ugyanaz, mondja Salinas, ám sok hasonlóság van közöttük abban a tekintetben, hogy milyen hatással vannak az agyunk egészségére, bár a pontos működésük még nem tisztázott. Az egyik lehetséges mechanizmus hasonló lehet ahhoz, ahogyan az agyunk működésbe lép szellemi kihívások, például olvasás, rejtvényfejtés vagy levélírás közben. Ezek a tevékenységek új kapcsolatokat alakítanak ki a neuronok között, és segítik az agy alkalmazkodókészségét. Az elme tornáztatása és a beszélgetőpartnerrel való társalgás elodázhatja a krónikus stressz hatásait is.

Hogyan legyünk jó hallgatóság?

Ha meghallgatunk másokat, azzal csökkentjük a szorongásukat. Az odafigyelés több, javarészt az üzleti életben végzett kutatás szerint tanulható, fejleszthető készség. Adam Bryant több száz vállalkozóval és vállalati vezetővel végzett interjúi alapján a következőket javasolja:

  • Tegyük le a telefonunkat, és szüntessünk meg minden zavaró tényezőt.
  • Ahelyett, hogy azt tervezgetnénk, mi mit akarunk mondani, reagáljunk arra, amit a másik mond nekünk.
  • Próbáljunk megtudni valamit a másikról, és tegyünk fel releváns kérdéseket.
  • Fejezzük ki az odafigyelésünket bólogatással, szemkontaktussal.
  • Fókuszáljunk a beszélgetőpartner igényeire, ne a sajátunkra.
  • Ne ítélkezzünk és ne dicsekedjünk. Ez most nem verseny.

De ami a legfontosabb: ne várjuk meg az öregkort és a demencia fenyegető közeledését, keressünk most beszélgetőpartnert, hallgassuk meg szeretteinket, és kérjük meg őket, hogy ők is hallgassanak meg minket. Nemcsak a velük való viszonyunk lesz szorosabb, de egy fontos lépést is megteszünk ezzel saját szellemi épségünk minél további megőrzése felé.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra