válás szülő

Ha valaki egyedül marad a gyerekeivel, az az élet minden területére kihat. Az érzelmi megrázkódtatáson túl szembe kell nézni a megváltozott élethelyzet kihívásaival. Olyan, korábban jól működő területek válhatnak problémássá, mint a lakhatás kérdése, a munkavállalás, az iskoláztatás, hogy az anyagiakról már ne is beszéljünk. Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és munkatársa saját tapasztalatai alapján álmodta meg az egyszülős családoknak segítséget nyújtó helyet.

A lehetőségek sem ugyanazok

„Sokan nem tudják, mivel is jár ez az élethelyzet a mindennapokban. Az egyedül maradt szülőnek és gyermekeinek a lehetőségei nem ugyanolyanok, mint a kétszülős családban élőknek. Minden megváltozik, az élet minden területére kihat, amikor egyszülőssé válik egy család. Kérdésessé válhat a lakhatás, hiszen lehet, hogy költözéssel jár az új helyzet; ezzel együtt felmerülhet az a kérdés is, hová jár a gyerek ezentúl óvodába, iskolába” – sorolja Nagy Anna a nehézségeket. „Amikor a szülő egyedül marad, megváltozik az anyagi helyzete is. Hatalmas a jelentősége annak is, mennyire rugalmas a munkahely időbeosztása. Ha nem tudja ezt biztosítani az adott munkahely, akkor a szülő kénytelen váltani, a pályaelhagyás is felmerülhet. Megfigyelhető, hogy az elvált vagy megözvegyült szülő kénytelen elvállalni egy nem a végzettségének megfelelő vagy mélyen alatta lévő állást, pusztán azért, mert abban a pozícióban adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek a hétköznapok (fontos tényező például, hogy a gyermeket el tudja juttatni az óvodába, iskolába, és érte is tudjon menni).”

Saját élethelyzet hívta életre a segítő központot

Anna maga is megtapasztalta, mi mindennel kell szembesülnie egy egyedülálló szülőnek. Miközben megoldást keresett a saját problémáira, megfogalmazódott benne egy zseniális ötlet, hogyan lehetne segíteni a hozzá hasonló helyzetben lévőknek. Így jött létre az Egyszülős Központ, ami nem csupán lelki támaszt nyújt az egyszülős családoknak.

„Felmértük, mi az, amire a leginkább szüksége van a gyermeküket egyedül nevelőknek, és ehhez igyekeztünk alakítani a központunk szolgáltatásait. Hiszen a cél már a kezdetekkor is az volt, hogy valós megoldást nyújtsunk valós problémákra. Az első helyen az elmagányosodás áll, ezért is szerettünk volna olyan közösségi teret létrehozni, ahová bármikor eljöhetnek a szülők, hogy hasonló helyzetben lévőkkel találkozzanak és kikapcsolódhassanak. Az elmúlt 4 és fél évben több mint 27 ezer családnak nyújtottunk támogatást, és már nem is csak egy, de két Egyszülős Központ van Budapesten. Az országon belül és a határon túl pedig több mint egy tucat olyan klubunk alakult, ahol találkozhatnak a szülők.”

Mindezt térítésmentesen vehetik igénybe, hiszen a kisgyermeküket egyedül nevelő szülők gyakran nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy különórára járassák a gyermeküket. Az Egyszülős Központban minden szolgáltatás ingyenes, beleértve a jogi, életvezetési és pszichológiai tanácsadást is. Ez utóbbira már csak azért is nagy szükség van, mert az egyszülős lét komoly érzelmi megpróbáltatást jelent, a veszteséget fel kell dolgozni a továbblépéshez.

Hogyan lehet könnyebb az egyszülős lét?

Mi mindent tehetünk, hogy könnyebbé váljanak a hétköznapok, melyekben még arra is jut ideje az egyedülálló szülőnek, hogy ő maga is töltődhessen, netán párt keressen?

„Hányszor halljuk azt, hogy arra van időnk, amire szeretnénk, hogy legyen. Ez egy annyira nyomasztó mondat! Azt az érzetet kelti, hogy te hibás vagy azért, mert nem tudod jól beosztani az idődet. Nem lehet mindenkire ráhúzni egy sablont” – vallja Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember. „Ha egy elvált anyukát nézünk, akinek a munkája mellett még a gyerekei dolgait is menedzselnie kell, és vinnie a háztartást, akkor teljesen reálisnak tűnik, hogy úgy érzi: valóban nincs ideje semmire.”

• Ha nehezünkre esik egyedül megtalálni a hézagokat, nyugodtan kérhetünk segítséget egy közeli barát vagy akár szakember személyében; a „segítő” kívülállóként ugyanis olyan dolgokra is rálát, amit mi észre sem veszünk, esetleg más szemszögből láttatja a szituációt.
• Az egyedülálló szülőre hatalmas terhet ró a családfenntartó szerep, mind anyagi, mind lelki szempontból, hiszen nincs mellette egy társ, akivel megoszthatná a feladatokat. Nincs mese, segítséget kell kérni! Ez bizony nehezen megy, mert pont az az elvárás magunkkal szemben, hogy mi ebben a helyzetben is erősek legyünk, és megoldjuk a felmerülő problémákat. Meg kell keresni azokat az embereket, akikben maximálisan megbízunk! Mindenki életében akad legalább egy olyan személy, akinek őszintén meg lehet nyílni, akinek már a jelenlétéből is erőt lehet meríteni.
• Próbáljunk kiszakadni néha-néha a szülői szerepből. Ha nem költhetünk bébiszitterre, kérjünk meg egy megbízható kedves rokont, szomszédot vagy barátot, hogy időnként vigyázzon a gyerekre/gyerekekre. Ne féljünk attól, hogy a gyerekeinktől vesszük el az időt, hiszen a kipihent, boldog szülő mellett a gyerek is kiegyensúlyozottabb. Nem szabad, hogy a bűntudat átvegye az életünk felett az irányítást!
• Ilyenkor jön az újabb kérdés: Mihez lenne kedvünk? Mi az, ami valóban feltöltene? Klasszikusnak mondható probléma, hogy amikor sokáig csak másokért élünk, és nem foglalkozunk a saját igényeinkkel, akkor egyszerűen nem is tudjuk, mihez kezdjünk a hirtelen felszabaduló időnkkel. Gondoljuk végig nyugodtan, és tartsunk önvizsgálatot, hogy megtaláljuk a válaszokat. Tegyük fel magunknak mindennap a kérdést, „hogy vagyok?”, és aztán merjünk is arra őszintén válaszolni.