Benjamin Barbour középiskolai töritanár Pennsylvaniában. A George Lucas filmrendező által létrehozott oktatási alapítvány, az Edutopia honlapján foglalta össze a játékkal kapcsolatos tapasztalatait. Diákjai évről évre nagy élvezettel végzik el a körülöttük lévő hétköznapi tárgyak újrafelfedezését, a jövőbeli történész szemével. A gyakorlat logikája David Macaulay nagy sikerű ifjúsági regényéhez, a Rejtélyek moteljéhez (Motel of Mysteries) hasonlít, amelynek főhőse a távoli jövőben egy 1983-as hotelszobára bukkan, majd megpróbálja megérteni annak fura tárgyait. A történet humorát persze a jellegzetes tévedések adják, például amikor azt hiszi a tévére, hogy egy oltár.
A tárgyak elemzése, pláne ha a fentinél ügyesebben végzik, abban segítheti a gyerekeket, hogy a jövőbeli régész nézőpontját átvéve hipotéziseket tudjanak megfogalmazni arról a társadalomról, amelynek a kultúrájához az adott tárgyak tartoznak. Azzal kapcsolatban is tudatosabbá válhatnak, hogy a tárgyak különböző értelmezései miként alakítják a múlttal kapcsolatos megértésünket. Ha mindez elsőre túl absztraktnak tűnik, ne aggódj: lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan érdemes szülőként, pedagógusként haladnod a gyakorlattal.
#1 Magyarázd el, mi az, hogy műtárgy
A National Geographic meghatározása szerint a műtárgyak emberek által készített tárgyak. Idetartoznak többek között a művészeti tárgyak, a naplók, a különböző eszközök, ruhák, amelyeket a Föld bármely pontján készítenek. Rengeteg minden lehet műtárgy: például hangszerek, írásos anyagok, konyhai vagy sporteszközök, iskolai felszerelések, ékszerek. A műtárgyak leírásai rendszerint nagyon érdekesek. Ezek felépítésével érdemes múzeumokban megismerkedni. A szokásosnak tekinthető váza-, szarkofág- vagy hajómúzeumokon kívül az Egyesült Államokban a Los Angeles-i Neonmúzeum vagy a Nemzetközi Banánmúzeum is várja a látogatókat, utóbbi közel 25 ezer, banánnal kapcsolatos eszközzel és képpel. Magyarországon is széles a választék, közéjük tartozik például a Flippermúzeum, a Cadillac Múzeum vagy a Houdini ház.
#2 Tanítsd meg, hogyan elemezze őket
A műtárgyakról való gondolkodás olyan, mint egy izgalmas nyomozás. Az amerikai Országos Levéltár feladatlapja szerint mindenekelőtt érdemes meghatározni a tárgy anyagát. Ez már csak azért is hasznos, mert manapság a fogyasztói társadalomban távoli gyárakból érkeznek hozzánk a termékek, mindent készen vásárolunk meg. Így sokszor alap használati cikkek, például egy üvegpohár vagy egy farmernadrág elkészítéséről sincs fogalmunk, mert az mindig valahol máshol, tőlünk távol, számunkra láthatatlanul zajlik. Miután leírtuk a tárgy anyagát, érdemes részletesen megvizsgálnunk, mi mindent veszünk észre rajta. Milyen a formája, a felülete, a mérete, a súlya, van-e rá írva valami, vannak-e mozgatható részei? Ha ezzel is megvagyunk, az alábbi kérdések megválaszolásával folytathatjuk a gyakorlatot:
- Honnan származhat a tárgy?
- Mikori lehet a tárgy?
- Kik használhatták? Miért gondolod így?
- Mire használhatták? Miért gondolod így?
- Mit árul ez el azokról az emberekről, akik készítették és használták a tárgyat?
- Mit mond a kor technológiájáról ez a tárgy?
- Mihez hasonlít ez a tárgy napjainkban, abban a bizonyos elképzelt jövőben?
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
#3 Hadd válasszon a gyerek műtárgyat
Ajánld fel a gyerekednek vagy a diákodnak, hogy ő maga válasszon ki egy személyes tárgyat, amelyet elemezni fog. Iskolai feladat esetén a tárgyakat bevihetik a suliba, vagy küldhetnek róla képet, ha távoktatás keretében történik a tanulás. Részben a #2-es pontban felsorolt kérdések mentén jöhet a műtárgy részletes elemzése. Mi a jelentősége ennek a tárgynak 2021-ben? Mit sugall a 21. század elejének kultúrájáról, társadalmáról, technológiájáról? A gyakorlat elvégzése azért különösen hasznos, mert kognitív váltásra készteti a gyerekeket. Arra, hogy képesek legyenek eltávolodni a saját nézőpontjuktól, és a jövő emberének bőrébe bújva szemlélni a mostani világot. Mindez fokozza a gondolkodásbeli rugalmasságukat, ami kulcstényező a változó körülményekhez való alkalmazkodásban éppúgy, mint a humorban, a kreativitásban vagy a megküzdésben.
#4 Kiállítást is lehet szervezni
Ha pedagógusként viszed be a gyakorlatot az osztályba, vagy más szülőkkel összefogtok, érdemes lehet kiállítást rendezni a műtárgyakból. Mindenki bemutathatja a saját munkáját, illetve egymás írásait is lehet elemezni. Vagy azt is elképzelhetitek, hogy olyan jövőbeli régészek vagytok, akik évszázadok múlva ásatásokat végeznek, és feltárják az iskola épületét. Milyen következtetéseket vonnátok le a bútorokból, a folyosókon található plakátokból, a serlegekből, a tantermi dekorációkból? A játék persze egy utcarészlettel, egy áruházzal vagy egy parkkal is működik, a jövőbeli régész pedig marslakó is lehet. A lényeg a fantázia, a nézőpontváltás, a rugalmasság, és annak megtapasztalása, hogy a saját gondolkodási folyamataink, értelmezéseink hogyan járulnak hozzá a múlt rekonstruálásához.
