Háborítatlan, természetes, medikalizált, kórházi, otthoni: mind lehet a hüvelyi szülés módja. Sürgősségi, programozott, életmentő: ezek pedig a császármetszés módjai, de koncentráljunk inkább arra, hányféleképp hozhatja világra gyermekét egy anya természetes módon. A szülés lehet orgazmikus, csendes vagy akár lótusz is: te tudod, mit takarnak ezek a kifejezések?
A szülés módja lehet orgazmikus is
Az orgazmus szóhoz meglehetősen egyértelmű képzettársításokat kötünk: a szexuális élvezethez kapcsolódik a fogalom, melyet ezért aztán meglehetősen nehezen tudunk egy, a legtöbb nő által fájdalmasként leírt folyamathoz kötni.
Pedig, még ha ritka esetben is, ez előfordulhat: az orgazmikus szülés az, aminek elsőre tűnik. Bár a jelenséget tudományos kutatás útján még nem térképezték fel, beszámolók léteznek arról, hogy nők orgazmust éltek át, miközben a világra hozták gyermeküket.
Egy 2013-as kutatás szerint a szülések 0,3 százalékában adatik meg ez az ajándék, amelyben két dolognak lehet szerepe:
egyrészt a gyermek azon területeken, illetve azok közelében halad végig, amelyek az orgazmusért is felelnek, másrészt pedig a felszabaduló hormonok is eredményezhetik a kielégülést.
Nehéz megjósolni, kinél következhet be ez: valószínűbb ugyanakkor, hogy azoknál, akik képesek a hüvelyi orgazmus megélésére, szabadabb szexualitásúak, valamint nem kórházban szülnek. Tervezni ezzel ugyanakkor nem érdemes, hiszen túl ritka ahhoz, hogy kiválthatónak tekintsük. Akinél mégis bekövetkezik, ott az orgazmus fájdalomcsillapító hatása sokat segíthet abban, hogy a szülés szebb élmény maradjon.
Hipnoszülés
A magyarul ösztönös szülésnek is nevezett folyamat során a nő abban bízik, hogy teste erre a feladatra készen áll, részben erre programozták, ezért képes lesz végignavigálni magát rajta anélkül, hogy külső beavatkozásokra lenne szüksége.
A felkészülés részeként a nők megtanulják elengedni félelmeiket, amelyek béklyóba köthetik őket akár szülés közben is, és bíznak önmagukban. A végeredmény egy mélyrelaxált, fókuszált figyelmű, nyugodt összpontosítás közben zajló szülés, ahol az anya bízik abban, hogy a folyamatok önmagukban eljuttatják oda, ahova kell, külső segítségre nincsen szükség.
Csendes szülés
A fogalom leginkább a szcientológiához köthető, alapfelvetése az, hogy azok a szavak, amelyek a gyermek születése közben elhangzanak, teljes életére hatással lehetnek, ezért mind a szülő nőt, mind környezetét arra kötelezik, hogy ne beszéljen. A szcientológusok körében kötelező is a csendes szülés – állítólag mind Katie Holmes, mind Kelly Preston így hozták világra gyermekeiket.
A csendes szülés ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az anya semmilyen hangot nem adhat ki vajúdás közben: mindössze beszélnie nem szabad,
és ez nemcsak rá vonatkozik, hanem a körülötte sürgölődő segítőkre is. A tévé, a zene és a telefonok szintén ki vannak zárva az ilyen típusú szülésből: valljuk meg, ennek bizony lehetnek előnyei… Annak nincs tényszerű bizonyítéka, hogy a gyermek fejlődésére hogyan hat az anya csendes szülése, az ugyanakkor tény, hogy a vajúdás nyugodt környezetben a leghatékonyabb.
Lótuszszülés
Ez a módszer nem a szülés módjára utal, kakukktojásként, hanem arra, hogy a méhlepény megszületését követően akkor sem vágják el a köldökzsinórt, amikor abban nem pulzál már a vér. A kapcsolat a méhlepény és a gyermek közt egész addig marad meg, míg a köldökről le nem válik a zsinór: ám az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy miközben a lótuszszülés előnyeit nem kutatták, a placenta akár fertőzési kockázatot is jelenthet. A módszer támogatói szerint, ha a placenta magától válik le, az a gyermek immunrendszerének erősödésével jár. A kapcsolat 5–15 napon át is fennmaradhat a gyermek és a méhlepény között.
Szkopolaminos szülés
II. Erzsébet két gyermekét is így szülte: a mára már elavult és meglehetősen ijesztő módszerben szkopolamint és morfiumot adagoltak a nőknek, akik intenzív fájdalmak közt és önkívületben hozták világra gyermekeiket, ugyanakkor erre nem emlékeztek később. A módszerben a túladagolás veszélye is kódolva volt, ráadásul a teljes tudattalanság a modern szemlélettől nagyon távol áll. Nem is csoda, hogy a gyakorlatot mára már nem alkalmazzák, bármilyen divatos is volt régen.
A zeneszobában szült II. Erzsébet: nem mindennapi módon hozta világra gyermekeit a néhai királynőII. Erzsébet 37 évesen szülte negyedik gyermekét: így jutott el császármetszéstől a tervezett apás szülésig.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
