Ha az a típusú ember vagy, aki már három hétre előre szívesen leszervezi baráti találkozóit, és nehezen birkózik meg azzal is, ha lekési az esti buszt, valószínűleg neked magadnak is lenne mit fejlesztened a rugalmasságodon. Ez felnőtt fejjel sem lehetetlen, de bonyolultabb feladat, mint gyermekként elsajátítani az alapokat.
Tippek a rugalmasságért
Ez a hét tipp nem csak légből kapott ötlet: pszichológiai és idegtudományi kutatások szolgálnak alapjául a tanácsoknak, melyek segítségével reziliensebb és rugalmasabb gyermeket nevelhetsz. Szülőként rajtunk áll, hogy milyen világot teremtünk gyermekünknek, ő pedig annak szabályai szerint formálódik majd: igenis sokat tehetünk azért, hogy ebbe a rugalmasság is beleférjen.
Beszélj hozzá, olvass fel neki!
Kutatások szerint már annak is előnyös hatása van, ha a szavainkat tulajdonképpen még meg sem értő csecsemőkhöz sokat beszélünk. Minél több szót hallanak, annál jobb, a későbbiekben pedig abból származhat a legtöbb előnyük, ha megnevezed az érzelmeket, és meg is magyarázod azokat nekik. „Látod, a kisfiú sír, mert elvették tőle a lapátját.” „Most nagyon boldog vagyok, mert apát előléptették a munkahelyén, ő is nagyon örül!” Ezzel a világ későbbi megértéséhez adsz a kezébe kapaszkodót.
Ne szobrász, inkább kertész legyél!
A szobrász kőbe vagy fába vési alkotását, melynek így egyfajta megváltoztathatatlan jellege is van, míg egy kertész csak nyesegeti, terelgeti a növényeket, de hagy nekik szabad teret is.
Ugyanígy egy szobrász típusú szülő egy cél felé hajtja gyermekét: mondjuk, hogy legyen belőle sprinter, esetleg matematikus vagy éppen balett-táncos, nem pedig teret ad kísérletezésének, hogy kiderülhessen, milyen téren is a legjobb.
Ha hagyod a gyermekedet sok mindenbe belekóstolni, a lehető legtöbb dolgot kipróbálni, megtalálhatod azt, amiben igazán jó.
Magyarázz meg mindent
Igen, elég fárasztó, hogy a gyerekek folyamatosan azt kérdezik, miért – mégis, ne az legyen a válasz, hogy „mert én vagyok az anyád”. Ebből ugyanis csak azt szűrik le, hogy egy tekintélyszemély korlátozza őket, de ha ő nincs jelen, nem kell félniük a lebukástól, így őrült gyorsan hajtják majd a biciklit lefelé a lejtőn, teleeszik magukat gumicukorral és hasonlók. Magyarázd el, minek mi az oka – ez velük lesz akkor is, amikor te épp nem.
A tettet minősítsd, ne a tettest
„De buta vagy” – „Ez butaság, kérlek, ne mondd”. Zongorázni lehet a különbséget, igaz? A dicséretek terén is ugyanígy érdemes cselekedni: ahelyett, hogy ügyesnek nevezd a gyereket, magyarázd el neki, mit csinált jól, így érti majd, merre tud fejlődni.
Segítsd őket tanulni
A kisgyerekek az utánzás révén rengeteget tanulnak: ezt érdemes kihasználni, még akkor is, ha egyes feladatok sokkal több időt vesznek igénybe emiatt. De vigyázz: nemcsak azt fogja utánozni, ahogyan porszívózol, hanem azt is, ha egy poharat összetörve kicsúszik a szádon egy „basszus”. Vagy valami csúnyább…
Vidd társaságba!
Minél több emberrel találkozik, annál jobb, amennyiben ezt biztonságos környezetben teszi. Azok a csecsemők,
akik több, különböző nyelvet beszélő emberrel találkoztak kicsiként, a kutatások szerint könnyebben tanulnak meg új nyelveket,
és akik több új arcot láttak kisgyerekkorukban, azoknak később is jó lesz az arcmemóriája.
Hagyd őket önállónak lenni
Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az etetőszékből a földre dobálnak dolgokat: épp ismerkednek a gravitációval! Ha mindenáron ők szeretnének felöltözni vagy összerakni egy játékot, hagyd, hogy próbálkozzanak. Időnként nehéz kivárni, míg a feladattal zöld ágra vergődnek, de megéri.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
