retro gyerek műsorok

Zsebtévé

A Magyar Televízió történetének talán legsikeresebb gyerekműsora 18 éven keresztül, 1966-tól egészen 1984-ig volt képernyőn, és több generációt is szórakoztatva tanított meg olyan dolgokra, mint a konfliktusok kezelése, az alapvető illem és az ártó szándékok, a csalás felismerése. Valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk Levente Péter legendás karakterét, Móka Mikit, de a versmondó lány, Takács Bálint, a csintalan gyerek és a furfangos majom, Hakapeszi Maki (akit a híres bábművész, Kemény Henrik keltett életre) is mind-mind ikonikus alakokká váltak.

A műsor ügyesen aknázta ki a korabeli trükktechnikában, főként a videós rögzítésben és kék háttérben rejlő lehetőségeket, és remekül értett hozzá, hogyan beszéljen – nem leereszkedően, ugyanakkor tanító szándékkal – a gyerekek nyelvén. Levente Péter 1977-ben történt távozása után Gyabronka József, majd rövid időre Mikó István és Sirkó László vették át a Zsebtévé főszerepét.

Cimbora

Szintén generációk nevelkedtek az 1973-tól egészen 1998-ig futó Cimborán, mely az ötletgazda és szerkesztő, É. Szabó Márta szerint iránytűként szolgált a fiatal korosztály számára, akiket szórakoztatva vezettek be a magaskultúra, az irodalom, a komolyzene, a festészet és a színháztörténet titkaiba. A műsorban, melynek hatalmas vívmánya volt, hogy nem kioktatandó félnek, hanem egyenrangú partnernek kezelte a gyerekeket, olyan jeles művészek működtek közre, mint Káldy Nóra, Juhász Jácint, Tahi-Tóth László, illetve Cseh Tamás, Gryllus Vilmos és Sebő Ferenc.

Valószínűleg nincs olyan negyven év feletti honfitársunk, aki ne tudná azonnal, fejből eldúdolni a műsor híres főcímdalát, a „cím-cím-cimborát”… A cím egyébként Benedek Elek az 1920-as években Szatmárnémetiben kiadott híres gyerekfolyóiratára utalt.

Három kívánság

A magaskultúrától igen távol állt, azonban mégis maradandó pillanatokat okozott a gyerekközönségnek a korábbi lemezlovas Dévényi Tibor nevével fémjelzett, 1984 és 1999 között műsoron lévő Három kívánság, melyben a műsorvezető a gyerekek és kamaszok levélben megfogalmazott – és a szerkesztők által gyakran alaposan átalakított – kívánságait igyekezett teljesíteni, legyen szó a Diego Maradonával vagy George H. W. Bush elnökkel való találkozásról, Forma–1-es autó vagy repülőgép vezetéséről.

A mai szemmel gyakran rendkívül gagyinak és „kelet-európainak” tűnő Három kívánság hihetetlen sztárparádét vonultatott fel, az említett urak mellett tiszteletét tette a műsorban például David Hasselhoff, C.C. Catch, Ricky Martin, továbbá a Duran Duran és a (műsorvezető által következetesen „Szkútersznek” nevezett) Scooter együttesek is. A műsor szerves részét jelentették a gyakran tolakodó, kicsit sem bújtatott reklámok és termékelhelyezések is, az egyik levélíró lány például azt kérte Tibi bácsitól, hadd ebédeljen a ’80-as évek legendás magyar gyorsétteremlánca, a City Grill egyik egységében, a cég reklámarcának számító Step zenekar társaságában.

A Három kívánság legkínosabb pillanatait egy korábbi írásunkban szedtük össze.

Kölyökidő

Az 1989 januárjában útjára indult, élőben sugárzott Kölyökidő legnagyobb újításának az számított, hogy – Takács Vera rendező ötletére – a felnőttek teljes mellőzésével, kizárólag gyerek műsorvezetőkkel került a képernyőre. A debütáló csapatban a gimnazista Gaskó Balázs volt a legidősebb, a többiek tízéves koruk körül jártak, majd fokozatosan, a nézőkkel együtt nőttek fel, így a műsor hitelesen tudott beszélni a kamaszkor és a felnőtté válás problémáiról, az ifjabb generációkat érintő legfontosabb kérdésekről, azokról a szituációkról, melyekkel mindenki találkozik ebben az életkorban.

A 250 adást megért, 1997-ig futott műsorban a szereplők kiöregedésével fokozatosan újak érkeztek, a Kölyökidőben tűnt fel például a Barátok köztből ismertté vált Kinizsi Ottó, Kárász Eszter színésznő-előadóművész és Czippán Anett tévés műsorvezető-szerkesztő is. A műsor annyira sikeres lett, hogy nyaranta tévéfilmek, illetve sorozatok készültek a Kölyökidő szereplőinek közreműködésével.

Égből pottyant mesék

„Tágas égen andalog, fénylik, mint az angyalok…” A ’90-es évek gyerekeiben valószínűleg azonnal nosztalgikus hangulatot kelt, amikor felcsendül a Gryllus Vilmos és Levente Péter nevével fémjelzett, 1991 és 1997 között műsoron lévő Égből pottyant mesék főcímzenéje. A viszonylag alacsony költségvetésű, de annál kreatívabb megvalósítású sorozatban a stúdióba hőlégballonon érkező gyerekek rajzait keltették életre, és faragtak belőlük rövid, tanulságos meséket – jelen cikk (azóta is tériszonyos) szerzője óvodáskorában nagyon szeretett volna bekerülni a műsorba, azonban sosem volt mersze jelentkezni, mert azt hitte, a gyerekeket tényleg felviszik hőlégballonnal a város fölé, a magasba, amitől kifejezetten rettegett.

Űrgammák

A sci-fi mindig is mostoha műfajnak számított a hazai közegben, 1995-ben az akkori oktatási minisztérium mégis jó ötletnek látta egy gyerekeknek szánt fantasztikus tévésorozat elindítását, melynek nem titkolt célja a természettudományok megkedveltetése volt az ifjabb nemzedékkel. A mai szemmel, de igazából már akkoriban is rendkívül gagyinak számító külsőségekkel operáló és hihetetlenül szájbarágós Űrgammák sztorija szerint a Haldor–01 űrhajó két pilótája, Dexter parancsnok (Sörös Sándor, később egyébként ő szinkronizálta a Star Trek Kirk kapitányát is) és Sziniszter (Szombathy Gyula) egy csapat magyar tinédzsert rabolt el, hogy segítsenek nekik a gonosz Kancellár asszony (Szulák Andrea) elleni galaktikus harcban.

A hamar népszerűvé vált sci-fi sorozat köré egész ifjúsági mozgalom épült – mely csúcspontján 76 ezer tagot számlált –, telt házas koncerteket szerveztek, CD-n és kazettán adták ki a műsorhoz kapcsolódó (Berkes Gábor és Valla Attila által írt) dalokat. Az 1990-es évek végének változásai azonban egy csapásra elsodorták az Űrgammákat, ami utólag belegondolva nem is volt nagy veszteség.

Kölyökklub

A ’90-es évek második felében indult országos kereskedelmi televíziók kínálatából természetesen a gyerekműsorok sem maradhattak ki; a trendet az RTL Klub lovagolta meg sikeresen, ahol 1997 novemberétől kezdve minden szombat és vasárnap, illetve ünnepnapokon reggel 7 órás kezdéssel jelentkezett a Kölyökklub névre keresztelt játékos vetélkedő. Az adásonként kb. háromórás műsorban Jónás Rita vezetésével gyerekcsapatok – általában egy-egy általános iskolás osztály tagjai – mérkőztek meg egymással különböző kreatív feladatokban értékes nyereményekért, például kiállításbelépőért, játékokért, magazin-előfizetésért.

Az adást rajzfilmek szakították meg (volt például Disney-blokk, de idehaza a Kölyökklubban debütált a Pokémon sorozat is), illetve különféle sztárvendégek szórakoztatták a gyerekeket. A műsor formátuma többször változott, az első években egy kalózhajón mérkőztek meg egymással a versenyzők, később a Kölyökklub egy képzeletbeli padlásra költözött, Jónás Rita pedig rövid időre egy bizarr külsejű földönkívülit, az ún. Kukalakót kapta társául – utóbbi lényről a csatorna akkori kreatív igazgatója, Árpa Attila később úgy nyilatkozott, a Rémálom az Elm utcában című film rázósabb jeleneteinél is mélyebb nyomot hagyott szegény nézőkben.

Jónás Rita 2002-ben otthagyta a Kölyökklubot, helyére a Kölyökidőből ismert Gaskó Balázs, majd Ördög Nóra érkezett, 2006-tól azonban megszűnt a műsor vetélkedő része, és attól kezdve már kizárólag rajzfilmekből áll.