ovis betegségek

Az teljesen normális, hogy egy óvodáskorú gyermek a hazánkban uralkodó változatos klimatikus viszonyok között nagyjából október elejétől március közepéig náthás, fújja (vagy fújnia kellene) az orrát, köhintget és mézet nyalogat. Ezzel megpróbálunk együtt élni, amíg a hőmérséklet nulla fok alá nem süllyed, a kis kórokozók ugyanis kényesek a hidegre. Mi edzettebbek vagyunk, lassan a Covid folyamatos fenyegetéséhez is megtanulunk hozzászokni, de ezek mellett még bőven van néhány olyan gyermekbetegség, amelyet, ha nem tapasztaltok meg kiscsoporttól az ovis ballagásig, akkor valamit mégsem adott át rendesen az az ovi.

Ovis betegségek: tetű

A fejbőr erős viszketésével, a nyaki részek kipirosodásával járhat a 3-4 mm-es vérszívó rovar megjelenése. A kivakart területen aztán a baktériumok elszaporodhatnak és gennyes váladékozást  tapasztalhattok.

A hajszálakon létrehozott petetartókba rakott serkék nem érik el az 1 mm-es méretet, és még könnyen lehúzhatók a hajszálról, szemben a kifejlett rovarral, ami pattog. A fertőzés komoly kezelést igényel, speciális oldatot kell többszörösen és hosszasan hatni hagynia bőrfelületeken. Emellett alapos fertőtlenítést, a plüssök fagyasztását vagy magas hőfokú mosását, és a család minden tagjára kiterjedő vizsgálatot sem lehet megúszni. Ha nem, a közösség minden tagja könnyen áldozatul eshet, pedig abba csak a teljes gyógyulást követően, orvosi jóváhagyással mehet a gyerek.

Ótvar

A bőr legfelső szarurétege alatt jön általában létre egy jól körülírható gennygyülem. Mély és váladékozó sebet tapasztalhatunk, vagy apróbb, mézsárga pörkkel fedettet, de lehet diónyi méretű, vagy pattanásszerű is, amely előfordulási helye a betegségre önmagában is jellemző.

A leggyakrabban érintett területek az arc, az orrnyílás és a száj környéke, valamint a fülek és a kéz, így a fertőző betegség nagyon könnyen át is adható. A fertőző baktériumok éppen ez alatt a pörk alatt gyülekeznek, ezért annak felületes kenegetése gyógymódként hatástalan. A cél borogatással, célzottan erre való kenőccsel érhető el. A betegség erősen fertőző, ezért közösségbe csak orvosi vizsgálat után mehettek.

Kéz-láb-száj betegség

Ez a fertőző, vírusos megbetegedés leggyakrabban az óvodáskorú gyermekeket támadja, de nagyobb gyerekek és ritkán felnőttek is elkaphatják. A betegség rövid ideig tartó hőemelkedéssel, lázzal kezdődhet, majd száj környéki kiütések alakulhatnak ki és torokpanaszok, könnyen fekélyessé váló hólyagok a szájüregben.

Csak ez után számíthatunk, vagyis a láz után napokkal, a piros, kiütésszerű foltocskák elterjedésére kézen, lábon, fenéken. A kiütések különböző intenzitásúak lehetnek, fájdalmasak, gyógyulás után nem hagynak ugyan nyomot, de a foltok elmúltával az érintett bőrfelületek erős hámlásnak indulhatnak.

Skarlát

Szintén bőrirritációval is járó betegség, melynek kórokozói elég ellenállók, így a legtipikusabb cseppfertőzéses terjedés mellett a fertőzött egyének használati tárgyai is veszélyforrást jelenthetnek.

A legjellemzőbben hideg évszakban, 3 és 10 éves korosztályban terjedő betegségnek átlagban 3 nap lappangási ideje van, ezután jelentkeznek a jellegzetes tünetek, mint hidegrázás, torokfájás, magas láz, hányás, hasi panaszok. Napokon belül megjelennek a piros kiütések is a nyakon, hason, mellkason és a végtagokon. Gyógyításához az orvos javallata alapján feltehetően egy 10 napos penicillinkúrára lesz szükség láz- és fájdalomcsillapítás, valamint fokozott folyadékbevitel mellett.