A zaklatók ellen jogszabály védi a fiatalokat, viszont sok szülő nem tud róla, hogy gyereke áldozat. Sőt, gyakran maguk az érintettek sem ismerik fel, hogy zaklatók áldozatává váltak. Ezért körbejártuk a kérdést, hogy felismerjük, hol húzódnak a határok: mi zaklatás és mi nem az?
Az online bennszülöttek az áldozatok
Az online zaklatás legfőbb áldozatai az alfa-generáció tagjai, vagyis a mai fiatalkorúak, azok a tizenéves gyerekek, akiknek állandóan valamilyen multimédiás eszköz van a kezükben. Pillanatok alatt válaszolnak az online felvillanó üzenetekre – gyakran előbb is, mint személyesen a saját szüleiknek –, és ezek között az értesítések között olykor vannak kéretlen tartalmak is. Éppen ez okozza annak a nehézségét, hogy képesek legyenek megkülönböztetni: mi számít zaklatásnak, és mi az, ami egyszerűen csak túl sok. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány számos érdemi információt közölt a témában, amelyekből kiderült, az online zaklatásnak sokkal több áldozata van, mint bárki gondolta. A legfontosabb alapszabály a következő: online zaklatásnak számít minden, amitől egy gyerek nem érezheti magát biztonságban az interneten.
A gyerekek nagy része érintett
A fiatalkorúak 44 százaléka érzi úgy, hogy online zaklatás áldozata. A zaklató fél lehet egy idősebb személy, egy ismerős vagy idegen, de gyakori az is, hogy a kamasz saját kortársa az elkövető. Nem ritka a szerelmi féltésből történő zaklatás, noha ez sosem jelent mentséget a zaklató számára. Ezekben az esetekben a zaklató naponta több üzenetet küld kéretlenül az áldozatnak, hívogatja vagy képekkel bombázza. A zaklatás 3 fő típusa a szexuális, a faji, etnikai alapú, illetve a személyes indíttatású.
Az üzenetek stílusa és hangneme változhat, nem ezen múlik, hogy zaklatásról van szó, vagy sem, hanem egyrészt a mennyiségen, vagyis tartós és rendszeres a háborgatás, amely félelmet kelt, és önkényesen beleavatkozik az áldozat magánéletébe, illetve elhangozhat konkrét fenyegetés is az áldozat vagy hozzátartozója irányában.
Ha a fogadó várja a feladó üzenetét, szívesen reagál arra, és aktívan bevonódik a számára is fontos kommunikációba, akkor a zaklatás nyilvánvalóan nem valósul meg, ellentétben azzal, ha a feladó akkor is küld üzeneteket, amikor a fogadó fél nem kommunikál vele, mi több, egyértelműen jelzi a számára, hogy ne keresse őt. A zaklatók azonban nem állnak meg ezen a ponton, számukra nem elég a tiszta visszautasítás.
A zaklatás következményei
Az áldozatban frusztrációt, félelmet, szorongást keltenek a kéretlen üzenetek, miközben elterelik a figyelmét más dolgokról, arról nem is beszélve, hogy mindez alapvetően meghaladja a fiatalok lehetőségeit, eszközeit. Ugyanis egy gyerektől nem elvárható, hogy határozottan fellépjen a zaklatóval szemben, mert az ember ebben a korban még nem feltétlenül ismeri a saját határait, ezáltal nem is tudja betartani azokat.
A szülők csak egy módon képesek megelőzni a zaklató-zaklatott közötti toxikus kapcsolatot, ha bevonódnak.
Ennek érdekében a Gyermekjogi Alapítvány azt tanácsolja, hogy beszéljenek az online zaklatásról, ismertessék a gyerekkel a fogalmat, és ismerjék fel, ha a csemetéjük áldozatul esett, végül: cselekedjenek. Dr. Bakos Éva kollégiumvezető bíró 3 alapvető szabályt említ: Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot! Ha már olyan pszichés helyzetben van az áldozat, hogy nem bírja elviselni az állandó háborgatást, akkor feljelentést kell tenni a hatóságoknál, a szülők felelőssége hatalmas a probléma kezelésében. Kérdéseikkel bátran fordulhatnak a Gyermekjogi Alapítványhoz, a legideálisabb helyzet nyilvánvalóan a megelőzés, vagyis az online zaklatás sajátosságainak megismerése és kivédése.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
