Ezért rajongsz pont azért a színészért vagy énekesért: szakember segít, hogy ne vidd túlzásba

GettyImages-1363610830
Olvasási idő kb. 5 perc

A közösségi médián keresztül szinte bárki életének a részei lehetünk. A folyamatosan valós időben megjelenő sztorik, akár az intim, mindennapi pillanatokat megörökítő posztok, azt az érzést kelthetik bennünk, hogy ismerjük a képernyőnkön gyakran vendégeskedő celebeket.

Tudjuk, melyik a kedvenc kávézója, hol eszi az ebédjét, mit kapott a szülinapjára, hogy éli meg a szakítást, milyen számára a gyereknevelés. Ismerjük a gondolatait, az érzéseit – legalábbis azt hisszük –, miközben soha nem találkoztunk vele élőben, soha nem beszélgettünk vele, és ő maga lehet, hogy még a létezésünkről sem tud. A közösségimédia-platformok olyan kapcsolódásokat teremtenek, amik révén azt éljük meg, hogy az általunk követett influenszerek az életünk részévé válnak. Sokszor sokkal jobban ismerjük őket még a barátainknál is. Ezek az úgynevezett paraszociális kapcsolatok olyan egyoldalú, plátói kapcsolatok, amiket a médiahasználó létesít egy vagy több médiaszemélyiséggel.

A sztárokon, hírességeken, hús-vér közszereplőkön kívül akár kitalált karakterekkel – könyv-, sorozat- és filmszereplőkkel – is alakíthatunk ki paraszociális kapcsolatokat. Paraszociális kapcsolatot nemcsak a szereplőkkel, de akár az univerzummal is létesíthetünk, amiben ezek a karakterek élnek. Ezek alapján talán jobban érthetővé is válik, hogy az első Avatar-film után miért is számoltak be sokan depressziós tünetekről azok, akik nem tudták nélkülözni Pandóra élhető, csodálatos világát.

Kapcsolat valós kapcsolódás nélkül

A paraszociális interakciókat úgy éljük meg sok esetben, mintha valós, szemtől szemben történő interakciók lennének. A közösségi médiában ezek lehetnek like-ok, szívecskék, szomorú fejek vagy kommentek. A live-ok és kérdésmatricák pedig már valós idejű interakciókat is adhatnak a felhasználók kezébe.

A kialakuló paraszociális kapcsolatok pszichológiailag képesek úgy működni, mint a valós kapcsolatok.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy barátainkkal egy közszereplő szerelmi életének rétegeit elemezzük, vagy napközben azon gondolkozunk, vajon mit kapott kedvenc influenszerünk a szülinapjára, akkor már paraszociális kapcsolatról beszélhetünk. 

Az online élettérben kialakult paraszociális kapcsolataink akár depresszióhoz is vezethetnek
Az online élettérben kialakult paraszociális kapcsolataink akár depresszióhoz is vezethetnekDmitry Marchenko / EyeEm / Getty Images Hungary

Paraszociális kötődés

A paraszociális interakciókhoz és kapcsolatokhoz hasonlóan a paraszociális kötődés is ugyanúgy működik, mint a valós, hús-vér kötődéseink, éppen ezért a paraszociális kötődésnek is szintén fontos összetevője a közelségkeresés. Mindez magyarázza, hogy miért is nyitjuk meg napjában akár többször kedvenc influenszerünk profilját, ugrunk rá a legújabb sztorikra, vagy miért is nézünk meg vagy olvasunk el újból és újból számunkra kedves filmeket és könyveket. Mindez bármilyen furcsán is hangzik, de biztonságérzetet nyújt a számunkra. Ezeket mérlegelve a Harry Potter-könyvek és -filmek generációkon átívelő elsöprő sikere könnyen érthetővé válik.

A láthatatlan kapcsolatok hatásai

Szerencsére nem minden fekete és fehér, így a paraszociális kapcsolatoknak is van pozitív és negatív hatása is, attól függően, hogyan engedjük magunkat jelen lenni ezekben a kötődésekben.

Ezek a kapcsolatok erősíthetik a szociális kapcsolatainkat, hiszen ugyanazon paraszociális kapcsolatot kialakítva féltékenység nélkül vitathatjuk meg a kapcsolathoz fűződő viszonyunkat, vagy rajongói klubokhoz is csatlakozhatunk, ahol hozzánk hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatunk. Ezenkívül a paraszociális kapcsolatoknak az előnye lehet, hogy:

  • támogatást, inspirációt és motivációt nyújtanak,
  • közösséget teremtenek, és erősítik a valahova tartozás élményét,
  • csökkentik a magányosságot,
  • növelhetik az önbizalmunkat,
  • csökkentik az előítéleteket.

Azonban, ha nem vigyázunk, a paraszociális kapcsolatok beavatkozhatnak valós kapcsolatainkba, különösen akkor, ha azok a valós interakciók és kapcsolatok helyébe lépnek. Ilyen módon hozzájárulhatnak a szorongáshoz, a magányhoz és a társadalmi elszigeteltséghez, leginkább a túlzott közösségimédia-használat esetében.

További negatív hatása lehet ezeknek a kapcsolatoknak az, hogy:

  • befolyásolják a fogyasztási szokásainkat,
  • depresszió kialakulásához vezethetnek,
  • politikai nézeteinket formálhatják,
  • hatással lehetnek arra is, kire szavazunk,
  • befolyásolják, hogyan gondolkozunk bizonyos emberekről, nemi sztereotípiákról, de akár azt is, hogy mennyire bízhatunk a tudományban.

Evolúciósan bennünk van a késztetés, hogy kapcsolatokat létesítsünk másokkal. Az agyunk nem tud különbséget tenni a médián keresztül látott és hallott vagy a valós életünkben látott és halott emberek között, így ugyanolyan minőségűnek éli meg azokat a kapcsolatokat is. Ezek alapján könnyebb értenünk tinédzser gyermekünk, felnőtt barátunk kötődését, de akár a sajátunkat is elérhetetlen karakterek irányába. Az előnyök és hátrányok tudatosítása segíthet minket ezeknek a kapcsolatoknak a kezelésében.

A CIKK SZERZŐJÉRŐL

Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek