A teherbe eséshez vezető út sokaknak nem egy egyszerű és rövid utazás. Vannak, akiknek sokáig kell próbálkoznia, másoknak külső segítségre van ehhez szüksége, vannak, akiknek a vetélés is történetük részévé válik. A legdühítőbb dolgok egyike, hogy erre sokáig nem is készítik fel a nőket: az iskolai szexuális felvilágosítás inkább azt a képet ülteti el a gyerekek fejében, hogy a szex az instant teherbe eséssel egyenlő, amitől jobb, ha tartanak, ellenben arról egy árva szó sem esik, hogy jó páran vannak, akiknek nem ilyen egyszerű a teherbe esés, amikor már szeretnének gyereket vállalni (ha saját korosztályunk tapasztalata óta változott a helyzet, és a termékenységtudatosság bekerült a kurrikulumba, nagyon örülünk). Így aztán könnyen plusz- (tudatalatti) teherré válik ez az elültetett elvárás, ha valakinek kanyargósabb és hosszabb út vezet a teherbe esésig, vagy egyáltalán nem jut el odáig. Könnyebben érezheti magát ezek hatására valaki „nem elégnek”, „hibásan működőnek”, ami pluszszorongást helyezhet rá, ha amúgy sem zökkenőmentes a teherbe esési útja. Egy holisztikus és integratív pszichiáter ezt az öt tippet javasolja, hogy könnyebben megőrizhesd mentális egészségedet a teherbe esésig vezető úton.
1. Keresd meg azokat, akikre támaszkodhatsz!
Ugyan egyszerűbben hangozhat az, hogy magadban tartsd érzéseidet és gondolataidat, azonban kulcsfontosságú, hogy megoszd másokkal ezeket, hogy támogatva érezhesd magadat. Fontos, hogy tisztázd érzelmi szükségleteidet, és azt, hogy milyen jellegű támogatásra vágysz, például, hogy csak azt szeretnéd, ha meghallgatnának, és nem azt, hogy tanácsot adjanak.
Sokan azon is aggódnak, hogyan válaszoljanak a közvetlen támogatói körön kívül esők (kollégák, szomszédok) kérdéseire a családtervezést illetően. Valójában a te kezedben van a döntés, hogy mikor, kinek és mennyit szeretnél elárulni ezekből, nem tartozol senkinek semmiféle magyarázattal. Érdemes előre kitalálni egy sablonválaszt, amely egyszerre kedves és nyíltan egyenes, például: „Még mi is csak most próbáljuk megérteni a helyzetet, de majd szólok, ha bármi változik az ügyben.”
2. Ha túl sok az egész utat egyben nézned folyton, fókuszálj a kisebb dolgokra!
Néha túl nagy falatnak tűnhet az egész útra egyformán figyelni: amit már megjártál, ahol most vagy, és ami még várhat rád. A tervezés fontos, de néha szükséges stratégiai eltávolítást alkalmazni, amikor egy ideig csak a jelen és a közvetlen jövő terveire és (nem termékenységgel kapcsolatos) sikereire fókuszálsz. Ünnepeld meg, ha jó volt a munkanapod, ha egy fokkal jobban megy az a trükkös jógapóz, vagy ha végre sikerült átrendezned a házat! Engedd meg magadnak, hogy megéld a pillanatokat a múlt vagy a jövő árnyéka nélkül, vagy tervezz a következő pár órára valamilyen programot magadnak. Az se baj, ha van olyan időszakod, amikor csak a pillanatról pillanatra élésre van energiád figyelni.
3. Légy együttérző magaddal!
A termékenységi út magaslatai és hullámvölgyei érzelmileg megterhelőek lehetnek, kikezdhetik az önértékelésedet, az önbizalmadat és az önbecsülésedet. Éppen ezért fontos, hogy együttérzést tanúsíts saját magad felé, emlékezz arra, hogy az egész lényed minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy teherbe ess, amire a jelen körülmények közt képes.
Ha úgy érzed, csalódtál a testedben, próbálj tudatosan jobb kapcsolatot kialakítani vele. Egyénenként változhat, mi segíthet ebben. Jó kiindulópont lehet a csöndes jógázás, vagy a tükör előtt állva hangosan kimondani, miért vagy hálás saját magadnak és a testednek.
4. Együttérzésedet párodra is terjeszd ki!
Ha fennakadás történik a teherbe eséshez vezető úton, könnyen közéd és a párod közé férkőzhetnek olyan érzések, amelyek elválasztanak titeket egymástól. Érdemes figyelni arra, hogy a helyzet ne menjen át az egyik fél hibáztatásába, hiszen nem csak az egyikőtök problémájáról van szó: ez a közös problémátok. Ha sikerül ilyen módon átkereteznetek a helyzetet, enyhülhet a hibáztatás dinamikája, és megélhetitek, hogy egy csapatot alkottok. Ez a jövő közös tervezésében is megnyilvánulhat, de érdemes időről időre rákérdeznetek, ki hol tart jelenleg érzelmileg.
5. Ne hanyagold el az érzelmi és mentális egészségedet!
Állj meg néha egy pár pillanatra, és tedd fel magadnak a kérdést: „Hogy vagyok most érzelmileg és mentálisan? Lehetséges, hogy több támogatásra van szükségem, mint amivel jelenleg rendelkezem?” A termékenységi út során érdemes a legkisebb jelnél is szakmai segítséghez fordulni, legyen szó egyéni vagy párterápiáról, esetleg az egész családra kiterjedőről, de hasonló helyzetben lévő csoportokhoz is csatlakozhatsz.
Ugyan a családtervezés egy csodálatos élmény is lehet, mégis sokaknak érzelmi kihívásokkal teli. Fontos, hogy figyelj magadra, a mentális egészségedre, és hogy egészséges, támogató kapcsolataidat fenntartsd. Ha úgy érzed, ezek a kapcsolatok nem tudnak elegendő támaszt nyújtani, mindig kérhetsz plusz külső segítséget!
