Az elharapódzó digitálismédia-fogyasztás – beleértve a televíziózást is – egyre jobban átszövi már a kisgyermekek életét is. Mindennapos tevékenységnek számít, hogy az óvodások és a kisiskolások mobiltelefont, táblagépet vagy számítógépet használnak a szórakozásukhoz. Habár megvan a digitális médiaeszközök előnye, hiszen bővíthetik a kommunikációs eszközök tárházát, könnyű és azonnali hozzáférést biztosítanak az információkhoz, a megnövekedett vizuális igényekkel és szenzoros stimulációval járó technológia rendszeres használata azonban súlyos kockázatokkal járhat, és látásromláshoz vezethet.
A látást is ugyanúgy meg kell tanulni, mint a beszédet
„Amikor egy kiscica megszületik, még nincs nyitva a szeme, csupán két-három hét múlva történik meg ez. A csecsemők ugyan nyitott szemmel születnek, de ennek ellenére még nem látnak jól, hiszen a beérkező látási információkat az agyunknak kell feldolgozni. Az éles látás nem alakul ki azonnal, ez is egy folyamat, amit ugyanúgy meg kell tanulni, mint járni vagy beszélni” – mondja dr. Elek Ilona, hozzátéve: a gyerekek egy hónapos korukig csak foltokat látnak, majd ezek közül először az rajzolódik ki, ami közel van hozzájuk. Négy-öt hónapos hónapukra pedig már meglátják azokat az embereket és dolgokat, akik és amik az édesanyjuk mögött vannak.
Ekkor elkezdődik a térbeli tájékozódás.
A gyerekek 8-10 hónapos korukban kezdenek el úgy élesen látni, hogy meg tudják különböztetni a körülöttük lévő tárgyakat, személyeket.
Körülbelül egyéves korunkra fejlődik ki a szemünkben az éles látás helye, a látásközpont, vagyis a makula.
Ez a látásfejlődés hatéves korig tart, ám a szemünk felbontóképessége tovább kell, hogy fejlődjön. Nem véletlen, hogy az elsős tankönyvben nagyobbak a betűk és a füzetben messzebb vannak egymástól a vonalak, majd másodikban már kisebbek a betűk, és a vonalak is közelebb vannak egymáshoz, harmadik osztálytól pedig már szokványos méretű betűket írnak és olvasnak a gyerekek.
A Teletabik telitalált volt a gyerekeknek
„Amikor az első Teletabik című mesét megláttam a tévében, majdnem elszaladtam, mert borzalmas látványt nyújtott. Velem ellentétben az egyéves unokám érdeklődve ott ült, és egészen két és fél éves koráig szerette nézni ezeket a történeteket.
Ekkor jöttem rá, hogy ez a mese éppen annak a korosztálynak készült, akik a nagy, nagyon egyszerű alakzatú, egyszínű, lassan mozgó ábrákat kedvelik, amelyek mindent megcsinálnak legalább kétszer, és mindezt nagyon egyszerű díszletek között teszik” – mondja a szakember.
A Teletabik szín-, forma- és mozgásvilága alkalmas arra, hogy felkeltse a gyerek érdeklődését, és egy darabig ott is tartsa azon, amit néz – osztja meg személyes tapasztalatát a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főorvosa. „A kicsi, nagyon színes, nagyon vibráló, nagyon mozgó képek egy darabig felkeltik a gyerekek érdeklődését, de biztos vagyok benne, hogy egy telefonméretű képernyőn képtelenek lennének követni még egy egyszerűbb rajzfilmet is, mivel a központi látásuk még nem fejlődött ki annyira, hogy jól lássák a kis méretű képet.
Sem a kisgyerekek látásának, sem a szellemi fejlődésének nem tesz jót, ha egy kis képernyős mozgóképpel akarjuk őket lekötni.
A látásfejlődéshez szükséges fokozatosságot ugyanúgy be kell tartani, ahogyan nem ültetjük biciklire a félévest, hogy hajtson, és nem akarjuk, hogy előbb tanuljon meg beszélni vagy járni, mint ahogy annak eljön az ideje. A látás fejlődését sem lehet forszírozni, erőltetni, mert ha így teszünk, sok olyan érzést keltünk a gyerekekben, melyek elégedetlenséggel töltik el őket. Ugyanis a digitális eszközzel olyan dolgot kapnak a kezükbe, amivel nem boldogulnak.”
Éppen ezért dr. Elek Ilona azt javasolja, hogy a szülők ne használjanak se mobiltelefont, se táblagépet az egyévesnél fiatalabb gyerekek szórakoztatására.
„Találkoztam én már olyan édesanyával, aki arra panaszkodott, hogy a féléves gyereke biztos nem jól lát, mert túl közelről nézi a telefont” – mondja csalódottan a doktornő.
Változtatni kell a szokásokon, vagy látásromlás lesz a vége
A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a rövidlátóság a digitális eszközök használatával gyakran még tovább romolhat. A rövidlátóság súlyosbodását genetikai és környezeti tényezők befolyásolják, de a digitális médiahasználat is fokozhatja a kialakulás előrehaladását. A szokások kialakításának pedig egyáltalán nem kedvezett a Covid-járvány miatt bevezetett online oktatás.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a szabadban tartózkodás csökkenti a rövidlátás kialakulását. Ennek pontos oka nem teljesen ismert, a titok talán abban rejlik, hogy a kültéren töltött idő során többet nézünk távolra, és kevesebb alkalmunk van a közelre látásra, ami pozitívabb hatással van a látórendszerre.
A kirándulás sokat javíthat a látáson
Dr. Elek Ilona érdekességképpen megemlíti, hogy vannak olyan fiatal felnőttek, akik tartósan közellátást igénylő munkát, tevékenységet folytatnak, ilyen például, amikor hosszasan ülnek egy monitor előtt, gobelint hímeznek vagy apró betűt olvasnak 8-12 órán át. Ők gyakran azt veszik észre, hogy amikor megszakítják a tevékenységet, és felnéznek, a távol eső dolgokat homályosan látják.
„Ez nem abból adódik, hogy hirtelen rövidlátók lettek, hanem, hogy a szemük belsejében azok az izmok, amelyek a szemlencse fókuszáltatásában vesznek részt, görcsben vannak, és időbe telik, amíg ezek ellazulnak, és a lencse elnyeri a normális helyzetét, hogy újra jól lássanak távolra. Ilyenkor szoktam azt javasolni ezeknek az embereknek, hogy tartsanak két nap szünetet, menjenek el kirándulni, és még térképet se vigyenek magukkal. Ilyenkor kiderül, hogy ha ezek a szemlencsefüggesztő izomrostok elernyedhetnek, akkor már tökéletes a lát távolra” – összegzi a főorvos.
„Ha egy ilyen ember kap egy távollátó szemüveget, akkor a helyzetet csak tovább rontjuk, mert a szemüveg miatt még többet kell a közellátáshoz alkalmazkodnia a szemének” – árulta el a főorvosnő a Díványnak.
A szemünkben lévő lencse nem előre és hátra mozog egy csőben, mint az optikai lencsék, hanem a vastagságát változtatja, és úgy fókuszál. Ahhoz, hogy ezt a vastagságot változtatni tudja, az őt tartó izmoknak kell összehúzódniuk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
