Mindenki különleges nevet szeretne adni a gyerekének (hogy illjen a világ legédesebb babájához), de legalábbis olyat, amely még nem szerepelt a nagyszülőkig terjedő családfán, és lehetőleg még valamilyen kellemetlen személyhez sem kötődik a szülők fejében. Eléggé leszűkül a kör, ha mindezt figyelembe vesszük. Valamit mégis sikerül aztán kisajtolni magukból a friss szülőknek, valami igazán eredeti, szépen csengő nevet, esetleg a gyerekkoruk óta féltve őrzött, nagy gonddal kiválasztott nevet veszik végre elő a tarsolyukból… hogy aztán az első játszóterezés alkalmával öt különböző gyerek irányába öt különböző szülő szájából hallja viszont ugyanazt a nevet, aggódó-figyelmeztető kiáltások formájában. Hogy lehet az, hogy mindenki egyedi nevet szeretne adni a gyerekének, mégis az a név lesz a legelterjedtebb az adott korosztályban?
Miért nem lesz mégsem különleges a gondosan kiválasztott név?
Egy amerikai szociológus, Stanley Lieberson azt írta A Matter of Taste: How Names, Fashion, and Culture Change című könyvében (Ízlés kérdése: Változások a nevek, a divat és a kultúra területén) azt írta, hogy a 19. századtól kezdve már nem a hagyomány, hanem az ízlés irányította a névadási trendeket. Számos oka van annak, hogy a friss szülők ugyanazokhoz a nevekhez vonzódnak, például a generációs ízlés és a kulturális hatások mind befolyásolják ezt.
A legtöbben nem találják annyira szépnek azokat a neveket, amelyek folyamatosan körbeveszik őket, mivel túlhasználtnak érződnek. Ellenben a nagyszülők vagy a dédszülők korosztályának nevei máris izgalmasabban hangzanak, így nem is olyan meglepő a megfigyelés, hogy 100 éves ciklikusság is előfordulhat a népszerű keresztnevek terén.
Másrészt, a popkultúra is nagyszerű inspirációként szolgálhat a babanevek kiválasztásánál. Vegyük például Franciaországot 1991-ben: hirtelen több mint 14 ezer Kevint jegyeztek be, amelyre nagy hatással lehetett az előző évben megjelent Farkasokkal táncoló című film Kevin Costner rendezésével és főszereplésével, valamint a Reszkessetek, betörők! című film, amelyben a főszereplő karaktert Kevinnek hívják. Ennél szélesebb körű kulturális változások is számítanak, például a második világháború után a dánok már nem voltak elvágva az amerikai és brit kulturális hatásoktól. Ennek hatására pedig nagyon népszerűvé váltak az angol nevek, mint például a John vagy a Tommy.
A különböző kulturális háttérrel rendelkező szülőpárosoknál fontossá vált, hogy olyan nevet találjanak a gyermekeiknek, amelyek mindkettejük családjában otthonosan hangozhatnak. Legújabban pedig sok helyen népszerűvé vált olyan nevet választani a gyerekeknek, amely bármelyik nemhez illhet (magyar kontextusban a Gabriella–Gábor becézése, a Gabi lehetne ilyen, ha hivatalos keresztnévként anyakönyveztetné valaki).
Magyar nevek és trendek
Pár év alatt is sokat változhat a legnépszerűbb nevek listája. A női neveknél például 2020-ban tört be a listába az Olívia, 2021-ben pedig feljebb került a listán, előtte viszont évekig nem szerepelt a top 20-ban. Persze a férfi neveknél is sok változás következett be: például, amíg a 2000-es években még nyoma sem volt a Noeleknek, 2020-ra már ott virított a top 20-as lista ötödik helyén, és 2021-ben is benne volt a legnépszerűbb tíz névben.
Ha pedig a 60 évvel ezelőtti állapotokra tekintünk, hatalmas váltást vehetünk észre. A férfiaknál a László, István, József, János, Sándor és Ferenc nevek uralták a pályát, amelyek mára már erőteljesen az ódivatú kategóriába esnek. A nőknél csupán az Anna örvend töretlen sikernek (de ez legalább az Árpád-kor óta), a 60 évvel ezelőtti Mária-, Erzsébet-, Éva-, Katalin-, Ilona-, Zsuzsanna-trendeknek leáldozott. Azonban Lieberson elmélete szerint megeshet, hogy pont ezek lesznek az új sztárok körülbelül 40 év múlva, és ilyen nevű unokák-dédunokák vesznek majd körbe minket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
