Nem a kis Imogen és nem is Boglárka számít a legkisebb korababának. Az eddigi legkisebb súllyal született csecsemő 2019-ben Japánban született. Orvosi csodával egyenlő, hogy csaknem fél év után stabil állapotban engedték haza az életben maradt fiúcsecsemőt. A tokiói Keio Egyetem orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.
Rengeteg a koraszülött
Évente hazánkban mintegy 8000 újszülött jön világra idő előtt vagy alacsony súllyal, derül ki a KSH jelentéséből. Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Rengeteg esetben semmilyen oka és előzménye nincs a koraszülésnek, azonban hajlamosító tényező az édesanya nagyon alacsony testsúlya, a dohányzás, az anya túl fiatal vagy éppen túl idős életkora. Kanadában márciusban került be egy ikerpár a Guinness-rekordok könyvébe mint a világ legkorábban született ikerpárja, miután az anyjuknál 21 hetes és 5 napos terhesség után megindult a szülés.
Speciális módszerekkel mentenek
A Gyulán és az ottani régióban dolgozó csecsemő- és gyerekgyógyász főorvos, dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed elérte, hogy összefogás és közadakozás révén egy speciális koraszülött-mentőautót vásárolhassanak 2019-ben a Viharsarok régióba. A koraszülött-mentőautó úgy működik, mint egy száguldó intenzív osztály, speciális műszerekkel, inkubátorral, lélegeztetőgépekkel és engedélyekkel ellátva.
„Az országban nyolc ilyen koraszülött-mentőautó működik. Bár a mentés maga közszolgálati feladat, amit az OMSZ lát el, de ez már speciális mentésnek számít, amit alapítványok teljesítenek Magyarországon. Budapesten például a Peter Cerny Alapítvány végez koraszülöttmentést, a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány pedig a mi környékünkön.”
A jemeni származású gyermekgyógyász szerint azonban egyre ritkábbak születnek babák olyan extrém kis súllyal, mint a 2014-ben 460 grammal világra jött Boglárka. Abdul doktor elmondta, ha idő előtt, például a 23–24. héten beindul a szülés, akkor szinte minden perc számít. Éppen ezért az orvosok mindent elkövetnek, hogy akár egyetlen napig is az édesanya testében maradhasson a magzat, akinek egyebek mellett tüdőérlelő gyógyszereket is adnak.
Kiheverhetetlen trauma
„Boglárka már 9 éves, és stabil állapotban van. A korababákhoz hasonlóan ő is többdioptriás szemüveget hord, születése után közepes fokú agyvérzést kapott. Korábban segíteni kellett a járásban, de már önállóan képes mozogni. Speciális iskolába jár, ahol folyamatos fejlesztést kap. Mondanom sem kell, több mint tíz évvel ezelőtt esélyük sem volt ezeknek a kis súlyú babáknak, akik mára viszont akár teljes életet is élhetnek.”
Emese is túl korán érkezett
Ugyancsak Abdul doktor és csapata mentette meg a most nyolcéves Emese életét, aki 700 grammal és 31 centivel jött világra. Édesanyja, Gyöngyi 25 hetes terhes volt, amikor elkezdett vérezni, majd elment a magzatvíz. Amikor beértek a békéscsabai kórházba, azonnal tüdőérlelő injekciót kapott a magzat, még az édesanyja hasában.
„Máig se tudni, mitől indult be a szülés. Végig egészséges életet éltem a terhességem során, Emese az első babánk.”
Napló segített a felépülésben
A szülésről egyáltalán nincsenek emlékei Gyöngyinek, aki elájult a traumától. Kislánya, Emese 28 napig volt lélegeztetőgépen, édesanyja 28 nap után vehette kézbe a babát, aki ekkor 900 gramm volt. „Nem fejlődött ki az epevezetéke, ráadásul az oxigénhiány miatt hallássérült lett. Mesinek kialakult a koraszülött-szembetegsége is, amit azonnal meg kellett műteni, a szemműtét után fertőző májgyulladást kapott.” Az édesanya – természetesen – rendkívül nehezen dolgozta fel ezt a traumát.
„Az anyaszálláson laktam, és terápiás célból 16 héten át mindennap naplót írtam. Az összes érzelmemet papírra vetettem, ami rengeteget segített.”
Folyamatos fejlesztést igényel
Mesi ugyancsak speciális iskolába jár, és úgynevezett szurdopedagógus foglalkozik vele, aki hallássérültek fejlesztésében jártas gyógypedagógus. „Kisebb-nagyobb lemaradásokkal, de mindenben ki tudott fejlődni. A járását és a hallását azonban még sokáig fejleszteni kell” – mondta el az édesanya. „Bár folyamatosan bennem van az aggodalom, de próbálom nem túlfélteni. Nem szeretném, hogy másképp bánjanak Mesivel a társai, vagy hogy különc legyen.”
Rengeteg szövődmény léphet fel
Az Aesthellas-díjjal is kitüntetett főorvos, dr. Abdulrahman Mohamed elmondta, hogy az extrém kis súlyú koraszülöttek mindig császármetszéssel születnek, és a legtöbb esetben nem fejlődnek ki a szerveik.
„Éretlen a nagyon kis súllyal született babák nagy része, például a látóhártyájukon nem fejlődött még ki a normális érrendszer, ami a látás feltétele.”
Ha a korababának valóban fejletlen a látóhártyája, akkor 48 órán belül lézeres szemműtétet végeznek rajta Budapesten, különben visszafordíthatatlan a károsodás. „Sajnos az extrém kis súlyú babáknál fel kell készülni az agyvérzésre és a szövődményeire is. Tipikusan előfordul még náluk a gyulladásos bélbetegség és a tüdő fejletlensége miatti krónikus tüdőbetegség” – fejtette ki a koraszülött-specialista.
Megváltozott a szemlélet
Abdul doktor nem győzi hangsúlyozni, milyen sokat változott az utóbbi időben az orvostudomány és a szemlélet.
„Kiemelném az úgynevezett kengurumódszert, amit csodaszernek tartok a korababáknál.”
A kengurumódszer lényege, hogy a koraszülött csecsemő a szülő mellkasán pihen betakarva. Az édesanya vagy az édesapa „élő inkubátorként” van jelen, a bőr-bőr kontaktus révén biztosíthatja a megfelelő környezeti és testhőmérsékletet a csecsemő számára. A „skin to skin” kontaktus nemcsak a babának segít, hanem a szülő is kompetensnek érzi magát. A legelső WHO-adat 1983-ból származik, amely szerint a kengurugondozás alkalmazása háromnegyedével csökkenti a halálozások számát.
A jemeni csodadoktor
Ahogy mindenki szólítja, „Abdul doki”, a koraszülött-specialista nagyon mélyről jött. A híresen szegény Jemen szülöttje, gyerekként komoly traumát kellett elszenvednie. „Földművescsaládból származom, ahol a szüleim rengeteg munka és lemondás árán, de tisztességesen helytálltak. Minden megváltozott azonban, amikor egyszer a kishúgom lenyelt egy pénzérmét, és a szemünk előtt fulladt meg. Megfogadtam, orvos leszek, hogy gyerekeket menthessek.” A kitűnő tanuló fiatalember elhatározta, hogy az egyik legjobb egyetemen képezi magát. Egyéves nyelvi előkészítő után a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen diplomázott.
Magyarul és arabul ír verset
„Bár a kezdetekben voltak nyelvi nehézségeim, hatalmas hangsúlyt fektettem arra, hogy tökéletesen megtanuljak magyarul. Nem titok, hogy mára verseket is írok, magyarul és arabul egyaránt, mivel rajongok a művészi önkifejezésért.”
Arra a kérdésre, hogy mi a sikerélmény számára, a főorvos szerint az, amikor az édesanya és a csecsemő végre megerősödve elhagyhatják a kórházat. „De annál is nagyobb öröm, amikor évek múlva az élettel teli kisgyerekek elém szaladnak a játszótéren, megölelgetnek és puszit adnak, és már messziről integetnek az utcán. Nálunk, a koraszülöttosztályon szokás, hogy a baba és a szülők visszajönnek megünnepelni a születésnapot. Ilyenkor az egész osztály szívből boldog.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
