Kamasz tinédzser őrült netes kihívás online baleset veszélyes TikTok

Eljutottunk abba a korba, amikor a televíziós és internetes tartalmak nem akkor jelentenek sikert és szereznek népszerűséget, ha hozzáadott értéket tartalmaznak. Azt látjuk, hogy pornóvideók feltöltéséből és plasztikai műtétek végeztetéséből kiválóan meg lehet élni – lásd a Kardashian-klánt. A gyerekeink olyan online világban élnek, ahol nem a tudósokat, sportolókat, segítőket követik százezren: egy rosszul elénekelt dal vagy egy durva baleset annyira vicces, hogy a róla szóló videó vírusszerűen terjed, valódi népszerűséget és sok pénzt hoz. Őrültnek lenni menő. Ezek után pedig csodálkozunk, ha ők is úgy szeretnék kiélni a kamaszkorban teljesen normális népszerűség és figyelem iránti vágyukat, hogy valami teljesen értelmetlen vagy egyenesen káros kihívást teljesítenek? 

Se szeri, se száma a netes őrületeknek, van köztük vicces, és van köztük olyan, ami kórházba vagy rosszabb esetben a halálba kergeti a fiatalt. A legutóbbi tragédia egy hónappal ezelőtt járta be a világot: a kihívások és a (főként) bugyuta tartalmak első számú platformja, a TikTok új őrületét próbálta teljesíteni a 13 éves Destini Crane. A cél az lett volna, hogy leönti magát alkohollal, ezt meggyújtja, s gyorsan a medencébe vagy egy kád vízbe ugrik. Csakhogy Destininek nem volt szerencséje, lángra lobbantotta a fürdőszobát és sajnos saját magát is. Édesanyja sietett a segítségére, de a lányt így is harmadfokú égési sérülésekkel kellett kórházba vinni. 

A tűzzel kapcsolatos kihívásnak persze nem ő az egyedüli sérültje: egy mindössze 11 éves brit fiú, Oliver Sharp is kórházba került súlyos égési sérülésekkel ugyanemiatt. Az orvosok szerint az is csoda, hogy életben maradt, s még így is fájdalmas műtétek sorozata vár rá, mire visszatérhet a normális életéhez. A sebesültek listáját még hosszan folytathatnánk: a 12 éves Timiyah Landers teste fele megégett, csövön át táplálják, az arca sem lesz már soha a régi, pedig még csak most kezdené az életét. A lakás ennél a kihívásnál is károkat szenvedett, ahogy ez a szintén viszonylag új, alufófliagolyós őrület során is megtörténhet: ennél a cél az, hogy egy nagy darab összegyűrt alufóliából hosszú napok munkájával tükörsima golyót lehet létrehozni. Akinek nincs ennyi ideje, a mikróban lágyítja meg a fémes anyagot, aminek jó esetben csak a mikró látja kárát, rossz esetben az egész konyha.

És még mindig nincs vége: a tűzzel forró víz formájában is játszanak a kamaszok, megisszák vagy a bőrükre öntik, aminek szintén súlyos következményei lehetnek. Hazánkban az Országos Mentőszolgálat volt kénytelen közleményt kiadni a fiatalok védelme érdekében. Amerikában ez sem volt elég: egy nyolcéves floridai kislány belehalt a kihívásba, ez a 13 éves fiú pedig így járt:

Ez a netes kihívás már meg is ölt egy fiatalt

Szintén a TikTok felületén buzdítják arra a fiatalokat, hogy a Benadryl challenge keretében lopjanak maguknak a népszerű allergiagyógyszerből. A tabletta hallucinációkat okoz, ezt kell videón megörökíteni és feltölteni az oldalra. Csakhogy a gyógyszer túladagolva akár halálos is lehet. Nem is kellett sokat várni a tragédiára. Hiába tett ki közleményt a gyógyszer gyártója, a Johnson & Johnson, hiába próbálta a TikTok utólag megállítani a futótűzként terjedő kihívást, a 15 éves, oklahomai Chloé Marie Phillips de Blanchard már belehalt a túladagolásba, rajta kívül pedig megdöbbentően sokan kerülnek ugyanezzel kórházba. 

2018 nyarán magyar áldozatot követelt egy horrorkihívás

Mégis miért csinálják ezt a kamaszok? Miért nem törődnek azzal, hogy ezek a kihívások egyértelműen veszélyesek? Vajon meg akarnak halni? Olykor még ez is előfordulhat. Pláne úgy, hogy – minő meglepetés – erre is vannak felbujtók. Az egész a Kék Bálna nevű netes őrülettel kezdődött: különböző profilokról találják meg az áldozatokat, majd bizarr feladatok elvégzésére veszik rá őket. Szinte parancsba adnak ötven kihívást, amiből az utolsó az öngyilkosság. 2017-ben egy 15 éves magyar lány akasztotta fel magát. Viktória anyukájának ugyan feltűnt, hogy lánya mostanában sok bálnát rajzol (a bálnákról sokan gondolják, hogy öngyilkosságot követnek el, amikor úgy tűnik, szándékosan a partra sodródnak), és furcsán viselkedik, de nem gondolta volna, hogy megöli magát. A lány félt is ezt megtenni, ám barátai ahelyett, hogy lebeszélték volna a halálról, inkább elbúcsúztak tőle. Ez a fajta kihívás nagyon sok áldozatot szed szerte a világon, ezért különböző hatóságok nyomozásokat is indítottak. Ám mire elfogták és öt évre börtönbe zárták az egész ügy mögött álló 26 éves orosz postást (!), Ilja Szidorovot, addigra megjelent Momo. Ez az ijesztő külsejű lény folytatja azt, amit a Kék Bálna elkezdett. Kifejezetten fiatalokkal veszi fel a kapcsolatot, majd öncsonkításra és öngyilkosságra igyekszik őket rávenni fenyegetésekkel és zsarolással. 

Miért vesznek részt ezekben a tinik?

Nyilván nem lenne ennyi sérültje és áldozata ezeknek a kihívásoknak, ha a kamaszok egyszerűen nemet mondanának és nem vennének részt bennük. Csakhogy ez a mi felnőtt nézőpontunkból tűnik csak logikusnak. Nézzük, mi viszi rá a fiatalokat a kihívások teljesítésére:

 #1 Nyitottak az újdonságokra

Minden, ami új, izgalmas, az érdekli a fiatalokat. Elképesztően kíváncsiak. Szeretnek kipróbálni dolgokat, amiket előttük még csak kevesen, örömöt és élvezetet keresnek. Ha jön egy új kihívás a hírfolyamban, máris felszökik az adrenalinszintjük, mert ez is egy tevékenységajánlat, ami elűzi az unalmat. Bár ez nem tűnik fel a fizika-, kémia- vagy biológiaórákon, de a kamaszok imádnak kísérletezni, másra használni a mindennapi dolgokat, vagy megnézni, mi történik, ha két anyagot összeöntenek. Az iskolában vagy a szakkörön biztonságosan, felnőtt felügyelete mellett tapasztalhatnák ki, mennyire gyúlékony az alkohol, mi történik a mikrohullám és az alufólia találkozásakor, vagy mit tud szétmarni a mosószer. Csakhogy ezek helyett számokkal meg képletekkel tömjük a fejüket, és csodálkozunk, hogy nem érdekli őket.

#2 Tartozni akarnak valahova

Különböző influenszereket követni jó érzés, hiszen így virtuálisan odacsapódnak egy bandához, amin belül kialakíthatják a saját ismeretségeiket. A kihívásokat vállalók is külön csoportot alkotnak, ők az őrültek, akik egymást biztatják a különféle feladatok kitalálására és végrehajtására. Ráadásul mindezt még titokban is lehet tartani a szülők elől, ami szintén ad egy plusz izgalmi faktort. 

#3 Figyelemre vágynak

Az interneten nagyon könnyű híressé válni, épp ezért próbálkoznak vele annyian. No meg azért, mert a kamaszok szeretnének népszerűek lenni, fontos számukra a külvilág, a kortársak visszajelzése – akár a saját biztonságuknál is fontosabb. Aki őrültségeket csinál, merész és megnevetteti vagy elképeszti a többieket, az menővé válik, követői lesznek, fontosnak érzi magát, mert úgy érzi, valami jelentőset visz véghez, büszke lehet magára. Épp ezért nem hátrál meg a következő kihívás elől. Pláne úgy, hogy a barátok még hajtják is bele, hiszen izgalomra vágynak, és sokkal könnyebb a másikat rávenni, hogy veszélyeztesse a testi épségét, mint a magukét kockára tenni. 

#4 Nem vesszük észre, miben mesterkednek

Nem állítjuk, hogy a netes kihívások rajongói mind rossz családi körülmények között élnek. Erről szó sincs. Ugyanakkor egy részük azért sodródhat bele egyik őrültségből a másikba, mert a szülei észre sem veszik, mit művel. A „már megint a telefonját nyomkodja” nem elég ahhoz, hogy ismerjük a kamaszunk tevékenységét. Mit néz? Milyen gyakran? Miért tartja érdekesnek? Engedi-e, hogy leüljünk mellé, és mi is megnézzük, mit tart szórakoztatónak? Ha nem ítélkezünk, nem játsszuk a szigorú szülőt, nem szóljuk le a látottakat, hanem valódi érdeklődéssel fordulunk felé, a gyerek sokkal nyíltabban lesz képes kommunikálni velünk. 

#5 Keveset beszélünk a netezés valódi veszélyeiről

Addig már eljutottunk, hogy nem töltünk fel fényképeket a gyerekünkről, és neki is elmondjuk, mennyire veszélyes üzem ez. Talán azt is a szájába rágtuk, hogy ne álljon szóba idegenekkel a világhálón sem. Arra viszont kevesen tudják felkészíteni a gyereküket, hogy mihez kezdjen a netes zaklatással, akár őt bántják, akár azt látja, hogy másokat szégyenítenek meg. Nem tudja, mi számít normálisnak, és mi nem. Az őrült kihívásokkal kapcsolatban sem biztos, hogy tudomása van a sérültekről, halottakról, esetleg azt gondolja, hogy ők csak elbénázták. Nem ismeri a fizika törvényeit, a csoportnyomás fogalmát, nem kérdezi meg magától: mi a legrosszabb, ami történhet, ha ezt bevállalom? Már kicsi kortól – amikor még a fiatalok hallgatnak a szülőkre vagy tanácsadókra – fel kéne vérteznünk a gyerekeinket az online világ valódi veszélyei ellen, nem csak venni neki egy telefont, és ha nem mosogatott el, kikapcsolni a wifit két órára. Ha szülőként úgy érezzük, nem tudunk kompetensen beszélgetni erről a témáról, vonjunk be külső segítséget. Nagyon jó civil kezdeményezések, a fiatalok nyelvén megszólaló oktatóvideók és honlapok léteznek, ahol ráadásul szakemberekkel csetelhetnek. 

#6 Nem hiszik el, hogy velük bármi baj történhet 

A fiatalok veszélyérzékelése és döntési képessége még fejletlen. A prefrontális agykéreg nem érte el a teljes fejlettségi szintjét, azaz nem képesek racionálisan felmérni, mi mennyire veszélyes. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a legtöbben az első balesetig sérthetetlennek tartják magukat, hiszen baj mindig csak másokkal történhet, máris látjuk, miért olyan vakmerőek és meggondolatlanok. Az agy érzelmi központja teljes erejével dübörög (ebből lesznek a hisztik), míg a józan gondolkodásért felelős agyi területek csak húszéves korra érnek be. A kihívások tehát az életünk részei maradnak, amíg van internet, videófunkció és kihívás. Ugyanakkor mindezt akár jó irányba is fordíthatnánk.