jövő iskola

A kérdés már száz éve is foglalkoztatta a szakembereket (és talán a szülőket is). 1889-ben az Evangélikus Népiskola egyik szerzője a jövő iskolájáról elmélkedve úgy látta: az ideális jövőbeli iskolában a délelőtt kizárólag a szellemi erőkifejtést igénylő feladatokkal telik, a délután pedig a „physikai nevelésé”. Az elképzelés szerint a fiúk főként „ifjúsági játékok, katonai gyakorlatok, tornázás, szóval észszerű testi gyakorlatok, nemkülönben kertészeti, földmívelési, kézmívességi tevékenység és az ezekből merített tapasztalás útján vezettessenek be a jelenkori életbe”. Hogy a lányokkal milyen tervei voltak, nem derül ki – valószínűleg akkoriban a jövő iskolájáról szőtt elképzelésekbe nem kerültek bele a lányok.

Erre számítottak 100 éve

1911-ben a Pesti Napló számolt be arról a konferenciáról, amelyen főként német tudósok képviselték álláspontjukat a jövő iskolájáról. Néhány mondattal ma is egyetérthetünk, annak ellenére, hogy a sorok több mint száz éve születtek: „A mai iskola (…) egyenesen ellensége a különleges talentumoknak. A tanulók agyvelejében csak egy tiszta lapot lát, amelyre mindenki számára egyformán rá kell írnia a maga sablonos betűit. Ezzel szemben a jövő iskolájának elsősorban az a feladata, hogy szeretettel felismerje a tanulóban a veleszületett, átörökölt hajlamokat, és ezeket fejlessze ki a lehetőségek irányában és az emberiség javára” – írták a századfordulón.

A „szocialista munkaiskola” 

1978-ban az oktatáspolitikában szóba került a tízosztályos általános iskola, csakúgy, mint az egész napos tanítás. De nem akárhogyan, hiszen a Kádár-korszakban a szocialista embertípus megteremtése volt az oktatás célja. Ezért is szögezhette le igen kategorikusan az Új Pedagógiai Szemle szerzője, hogy a „szocialista munkaiskolá”-ban a gyerekeknek a tanuláson, a művelődésen és a játékon kívül feltétlenül meg kell ismerkedniük különböző gyárakkal és munkagépekkel.

Digitális oktatás

Az ezredforduló után már egyre többen pedzegették a digitális oktatás lehetőségeit. Ennek előnyeivel (és hátrányaival) aztán kényszerből kellett mindenkinek megbarátkoznia a 2020-as koronavírus-járvány idején. Ugyanakkor a hagyományos oktatási modell nagyjából változatlan maradt az elmúlt száz évben világszerte: a tanulókat életkoruk szerint sorolják osztályokba, a tantervet pedig tantárgyakra bontják (néhány alternatív iskolától eltekintve, ahol epochákban tanítanak). Nem valószínű, hogy ez a jól bevált modell drasztikusan megváltozna az elkövetkező huszonöt évben, de a technológiai fejlődés minden bizonnyal az iskolákban is egyre hangsúlyosabban érezteti majd a hatását.

Milyen lesz az iskola 2050-ben?

A ScienceFocus szerzője szerint 2050-re általános lesz világunkban az újrahasznosítás és a „zöld” technológia. Eltűnnek az egyszer használatos műanyag palackok, és az iskolában a diákok a tanulás mellett vertikális gazdálkodást fognak folytatni, ezáltal biztosítva a fenntartható alapanyagokat a közösség számára. A technológiai változások, újítások a jövőben még gyakoribbak lesznek, ezek azonban nem borítják majd fel teljesen az iskola rendjét: az online oktatás nem egységes platformon zajlik majd, hanem személyre szabva. A virtuális és kiterjesztett valóság meg fog jelenni az oktatásban, amely ezáltal egyre inkább interaktívvá válik. A jövő iskolája – legalábbis a szerző szerint – a jövendő munkahelyre is felkészíti a diákokat, éppen ezért nagy hangsúlyt fektet majd az együttműködésre, problémamegoldásra a hagyományos elolvasós-jegyzetelős tanítás helyett.

Okosüveg, 3D nyomtatás, takarítórobotok

A vízió szerint az egyetemen is búcsút mondhatunk a jelenléti íveknek: a diákok biometrikus szkenneléssel jelzik majd, hogy jelen vannak – így fog fény derülni arra is, ha valaki rendszeresen késik az előadásokról.

Az osztálytermekben nem kell poros függönyökkel vagy állandóan elromló árnyékolókkal bajlódni: az okosüveg önműködően változtatja a színét, védi a szemet és biztosítja a megfelelő fényviszonyokat a képernyők számára.

Mivel a globális felmelegedés miatt egyre melegebb nyarakra számíthatunk, a légkondicionálás és a beépített légtisztítók teljesen általánossá válnak. A takarítást robotok végzik, a 3D nyomtatók elterjedésével a gyerekek jobban megérthetik például a szem szerkezetét, vagy szó szerint a kezükbe vehetnek egy régészeti leletet anélkül, hogy annak sérülésétől kellene tartaniuk vagy egy múzeumba látogatniuk.

A mesterséges intelligencia térnyerése

Természetesen a mesterséges intelligencia sem maradhat ki a jövő iskolájából. Az elképzelések szerint 2050-re ennek segítségével történik majd a tananyag személyre szabása, figyelembe véve a gyerekek tanulási stílusát is. Az AI elemzi a diákok a teljesítményét, ezáltal előrejelzést is adhat a jövőbeli teljesítményt vagy a pályaorientációt illetően. A diákok azonnali visszajelzést kaphatnak erősségeikről és fejlesztendő képességeikről, így a korrepetálás is személyre szabottabb lesz.

Kiterjesztett valóság a jövő iskolájában

A kiterjesztett valóság, azaz a valóság virtuális kibővítése szinte elképzelhetetlenül kibővítheti, interaktívabbá és izgalmasabbá teheti az oktatást.

A diákok számára lehetővé válik, hogy meghallgassák akár a digitálisan életre keltett Petőfit a Nemzeti Múzeum lépcsői előtt szavalni, vagy hogy az emberi test belső működését szemléljék.

Mivel a mesterséges intelligencia már szöveget is tud írni, nagy szükség lesz egy profi plágiumészlelő programra is.

Az internet marad

A felhőalapú adattárolás és a nagy sebességű internet valószínűleg velünk marad. Mivel előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 90%-a fog internetkapcsolattal rendelkezni, általánossá válik, hogy az osztálytermeket virtuálisan megosszák olyan tanulókkal, akik egyébként nem jutnának el az iskolába. A világ minden részén általánossá válik az online házi feladat és az online értékelés, valamint a digitális formában elérhető olvasmányok. 2050-re megérkezik a metaverzum is, azaz a közös digitális tér, amelyet digitális avatárjainkkal fedezhetünk fel, akár az oktatásban is.

Okosüveg ide, kiterjesztett valóság és metaverzum oda, valahogy mégsem bánom annyira, hogy a táblás-krétás időszakban voltam iskolás.