A talajban és az óceánokban természetesen előforduló jód minden életszakaszban elengedhetetlen szervezetünk számára. Nemcsak az agyműködésre van hatással, hanem létfontosságú bizonyos testi funkciók működéséhez, és megelőzheti egyes betegségek kialakulását. A túlzott jódbevitel azonban éppen olyan káros lehet, mint ha hiányállapot alakulna ki. A következőkből megtudhatod, hogy a jód pontosan milyen szerepet játszik egészségünkben.
1. Támogatja a pajzsmirigy egészségét
A szervezetnek jódra van szüksége ahhoz, hogy pajzsmirigyhormonokat állítson elő, amelyek olyan alapvető testi folyamatokban vesznek részt, mint a testhőmérséklet szabályozása, az agy fejlődése, a légzőszervek és a szív működése, vagy az anyacsere és az emésztés.
A szervezetben lévő jódmennyiség befolyásolhatja, hogy a pajzsmirigy mennyi pajzsmirigyhormont termel.
Ha túl keveset, az pajzsmirigy-alulműködéshez, ha pedig túl sokat, az pajzsmirigy-túlműködéshez vezethet, ami káros lehet a kritikus testi funkciókra nézve.
2. Csökkentheti a golyva kialakulásának kockázatát
A pajzsmirigybetegség vagy a nem rákos eredetű pajzsmirigyciszták a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó golyvát okozhatnak, ami nagyobb eséllyel alakul ki, ha jódhiányban szenvedsz.
A jód elősegíti a pajzsmirigy szabályozását, és csökkenti a golyva kockázatát.
3. Visszafordíthatja a pajzsmirigy-túlműködést
Ha túl sok pajzsmirigyhormon halmozódik fel a szervezetben, az felgyorsíthat bizonyos testi folyamatokat, ami szabálytalan menstruációt, gyors szívverést, alvási nehézségeket és fogyást eredményezhet.
Ennek ellensúlyozására az orvosok radioaktív jódos kezelést írhatnak elő, amely elpusztítja a pajzsmirigysejteket, így azok nem tudják tovább felvenni és megtartani a jódot. A kezelés hatásos lehet a pajzsmirigyrák egyes fajtáival szemben is.
Általában műtét után javasolják a megmaradt rákos sejtek és pajzsmirigyszövetek elpusztítására.
4. Elősegíti az agy fejlődését a születés előtt és után
A pajzsmirigyhormonok támogatják az agy fejlődését és működését. Ez igaz arra az időszakra is, amikor a magzat fejlődni kezd a méhben, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy a pajzsmirigyhormon előállításához elegendő jód álljon rendelkezésre. Szakemberek szerint a terhes és szoptató kismamáknak közel duplaannyi jódot kell bevinniük a magzat egészséges fejlődésének biztosítása érdekében.
Enélkül megnövekszik a neurológiai fogyatékosságok, valamint a növekedéssel és a szexuális fejlődéssel kapcsolatos egészségügyi problémák kockázata.
A jódhiány a csecsemőkre nézve is veszélyes lehet – különösen, ha kizárólag anyatejjel táplálják őket, mert annak jódtartalma azon múlik, hogy az anyuka mennyi jódot visz be.
5. Hatással van az intelligenciára
Ha gyermeked válogatós vagy nem eszik eleget, ügyelj rá, hogy elegendő jódhoz jusson. Amennyiben ez elmarad, az hosszú távon befolyásolhatja agyi fejlődését, és hatással lehet például érvelési készségeire is.
A közepesen súlyos vagy súlyos jódhiányban szenvedő gyerekek intelligenciája alacsonyabb lehet, mint azoké, akik megfelelő mennyiségű jódhoz jutnak.
6. Megelőzheti az emlő elváltozását
A fibrocisztás elváltozás egy nem rákos eredetű állapot, amely növeli a mellek érzékenységét, és fájdalmas csomók kialakulásával jár.
A nők 50 százalékát érinti, és növeli az emlőrák kockázatát.
Szakértők szerint a jódhiány a fibrocisztás emlőbetegség egyik kockázati tényezője lehet. Egy korábbi tanulmány pedig megállapította, hogy a jódterápia enyhítheti a betegség tüneteit.
7. Fertőtleníti a sebeket
A jód helyi antiszeptikumként (povidon-jódként) alkalmazva kitűnően használható kisebb sebekre, vágásokra és égési sérülésekre, mivel elpusztítja a baktériumokat, és megelőzi a fertőzéseket.
Mennyi jódra van szükségünk?
A napi ajánlott jódbeviteli érték az életkorral együtt változik. Az ajánlások szerint a különböző életszakaszokban a következők szerint alakulnak a szükségletek:
- 0–6 hónapos korban: 90 μg
- 7–12 hónapos korban: 110 μg
- 1–8 éves korban: 90 μg
- 9–13 éves korban: 120 μg
- 14–18 éves korban: 150 μg
- felnőttkorban: 150 μg
- kismamáknak: 220 μg
- szoptatás alatt: 270 μg
Melyek a legjobb jódforrások?
A jódforrásokat az alábbi három csoportba soroljuk.
- Élelmiszerek: A jód a talajból és az óceánból bejut a táplálékláncba, ezért a halakban, a tenger gyümölcseiben, a tejtermékekben, a tojásban és a szójaalapú élelmiszerekben is megtalálható.
- Jódozott só: A jód hozzáadott anyagként kerülhet a konyhasóba, de nem érdemes kizárólag ebben a formában bevinni, hiszen a túlzott sófogyasztás különféle egészségügyi problémák kialakulásának kedvez.
- Táplálékkiegészítők: Egyes multivitaminok és terhesség előtti vitaminkészítmények szintén tartalmazhatnak jódot. Szedésük előtt azonban érdemes lehet orvoshoz fordulnod, aki egy vérvizsgálattal ellenőrizheti, hogy valóban több jódra van-e szükséged.
Milyen kockázatai lehetnek?
Bár a jódbevitel nagyon fontos, a napi ajánlott mennyiséget nem szabad túllépni (ami leginkább akkor fordulhat elő, ha táplálékkiegészítőként szeded), mert túladagolása komoly következményekhez – köztük golyva kialakulásához, pajzsmirigy-túlműködéshez, pajzsmirigy-gyulladáshoz, jódtoxicitáshoz és a rák megnövekedett kockázatához vezethet.
További kockázatnak tekinthető, hogy a jód kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, mint a magas vérnyomásra szedett ACE-gátlók, a pajzsmirigy-túlműködésre felírt készítmények vagy a vizelethajtó gyógyszerek.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
