Az általános iskola „választása” alapvetően körzetes alapon történik, így a hova kérdése legtöbbször elsősorban a körzetes férőhelyek függvénye. Nehezebben dönti el ugyanakkor a szülő azt, hogy valóban iskolaérett-e a gyermek. Bojtor Gáborné általános iskolai intézményvezető-helyettes arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy az iskolaérettség több területen vizsgálandó.
Testi érettség kell a szakértő szerint
„Amikor egy kisgyermek iskolakezdés-közeli korba kerül, fizikai fejlettsége ugrásszerűen megnő, ami által képessé válik majd azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek elé az iskola állítja. Ilyen folyamat például a mozgás összerendezettsége és az írásmozgás-koordináció, mely az írás elsajátításához szükséges finommotorikus készségek összessége.”
„A téri tájékozódás, a testséma kialakulása is fontos ebben az életkorban, és a tanórákon is folyamatosan fejlesztendő. Az idegrendszer érettsége is meghatározó a tanulási folyamatokban” – sorolja az intézményvezető-helyettes asszony.
A tanulási képesség, lelki fejlettség is az iskolaérettség része
„Pszichés érettség alatt azt értjük, hogy a gyermek készen áll-e az iskola megkezdésére. Tanulás terén figyelme tartós, tíz-tizenöt percen át kitart, feladattudata kialakult, feladattartásra képes, beszédkészsége megfelelő, eligazodik tízes számkörben, a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát ismeri. A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett a fogalmi gondolkodása is kialakulóban van” – magyarázza a korosztály sajátosságait jól ismerő Bojtor Gáborné pedagógus.
A szakember hozzáteszi: „Érzelmi síkon lényeges, hogy tudja kezelni a kudarcokat, konfliktusait a társakkal. Ki tudja-e várni, míg sorra kerül, elviseli-e, ha nem ő mindenben az első, ki tud-e állni magáért, tűri-e a monotonitást, tudja késleltetni fizikai szükségleteit: ez mind fontos kérdés. Fontos, hogy hol tart a gyerek a kötődési folyamatokban, sír-e még a szülő után. Ugyanakkor sokszor azt látjuk, hogy éppen az anyuka az, aki nem tudja még elengedni kisfiát vagy kislányát, de legalábbis nehéz megítélni, ki kötődik még túlságosan: a gyermek vagy az édesanya?” – avat be a szakember.
„Az a tapasztalatunk, hogy az iskolába érkező pici gyerekekben nagyon nagy a megfelelési vágy a szüleik, családtagjaik és tanítóik felé is. Annál a kisgyereknél, akinél a családban van egy kialakult rendszer, sokkal könnyebb az iskolába való beilleszkedés.
Ha vannak olyan feladatok, amelyeket a gyerek magáénak tudhat, önállóan végezhet otthon, ha azt érzi, hogy szülei megbíznak benne, szeretik őt, és ez következetes neveléssel párosul, akkor sokkal magabiztosabban fog teljesíteni az iskolában.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolakezdés öröm legyen a gyerek számára. Ehhez pedig szükséges, hogy otthon feltétel nélküli szeretetet kapjon, nyugodt légkör legyen, sokat dicsérjék, erősítsék az önbizalmát. Az iskolában a tanító nénik is ezt teszik” – mondta el a háttérrel kapcsolatosan.
Szociális érettség: sokat elvett a Covid a gyerekektől
Bojtor Gábornétól azt is megtudjuk, hogy a társas együttélés olyan készség meglétét várja el a gyerekektől, mint az önálló mosdóhasználat vagy a cipőfűző bekötése.
„Éppen ez az a platform, amelyiken a pandémia bizony sok sebet ejtett. Már kisiskolás az első olyan generáció, akiknél a Covid miatt jelentősebb időszakok maradtak ki az egyébként nélkülözhetetlen, óvodai szocializációs folyamatokból” – vélekedik.
A szakértő hangsúlyozza, hogy ha 3 éves korig ebből a folyamatból egy lépcsőfok kimarad, az hiányozni fog, hiányként jelentkezik majd a közösségbe való beilleszkedés, viselkedés, tanulás, alkalmazkodás során, vagy akár a tanítóval való kapcsolatfelvétel esetében.
„Az óvoda mint szocializáló közeg jelentősége tehát nagyon nagy” – figyelmeztet.
Betöltött 6 év után szeptemberben irány az iskolapad!
„Minden kisgyermek iskolakötelessé válik abban az évben, amelyikben augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti. Szakértői bizottság javaslatára maradhat a kisgyerek további egy nevelési évet az óvodában, így a következő évben lesz csak tanköteles.
Ha megkezdheti tanulmányait, ez elsősorban a körzetéhez tartozó általános iskolában történik majd meg, nagyjából 27 fős osztályokban. Amennyiben egy adott intézményben nem töltődnek fel a körzetes kisdiákokkal a rendelkezésre álló helyek, és körzeten kívüli szülőtől érkezik igény, hogy gyermekét odajárassa, a férőhelyek függvényében kérését elbírálják” – informál Bojtor Gáborné.
„Ekkor kezdődik a pedagógusok egyik legfontosabb és legnehezebb időszaka, a hagyományosan hathetes beszoktatási periódus. Ez az a fontos nevelési feladat, amely során közösségépítés és egyéni ráhangolás is történik.
És ez a komoly munka az, amelyet a Covid jelentősen meghosszabbít, a tanítókra ugyanis sok többletfeladatot ró a korábbi szocializáció foghíjassága.
Annál is inkább, mert sok minden csak ekkor derül ki a gyerekekről, az érésük nagyon különböző lehet. Ebben a korban érettség szempontjából néhány hónap is sokat számít” – mondta el.
Mi történik, ha az átlagostól valamiben eltér a gyermek?
„Általában már nagycsoportos óvodás korban is, de az általános iskola első osztályában mindenképpen megtörténik a Difer-mérés, amely során alapkészségeket értékelünk. Akiknél lemaradás tapasztalható, azokat a gyerekeket »megfigyelik«, vagyis külön figyelmet fordítanak fejlődésük nyomon követésére.
Ha akár magatartásban, akár tanulásban érzékelnek jelentősebb lemaradást vagy valamilyen részképességzavart, akkor a Pedagógiai Szakszolgálathoz küldik a szülőt a gyermekkel.
Az úgy nevezett BTMN beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget jelent, az SNI megnevezés pedig sajátos nevelési igényt. Ilyen esetekre törvényi előírások vannak, amelyek előírják például a gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus segítségét. Erre heti két-három alkalommal szokott sor kerülni a gyakorlatban” – avat be a részletekbe a pedagógus.
„Ugyanakkor tehetséggondozás is folyik az általános iskolákban, vagyis megkülönböztetett figyelmet kapnak a pozitív irányban kitűnő kisgyermekek is, leginkább a harmadik évfolyamtól kezdve” – mondja Bojtor Gáborné.
Milyen tagozat lesz a legmegfelelőbb a gyermekemnek?
„Az általános iskola első négy éve ugyan az alapok elsajátítására szolgál, mégis, már ebben a korban sokszor valamilyen különleges tantárgyi orientációt vagy tagozatot választanak a szülők, gyerekek” – mondja az intézményvezető-helyettes pedagógus.
Egy, a mozgás és a sportok felé kacsintgató gyermek esetében könnyű megítélnie a szülőnek, hogy testnevelés tagozaton van a gyermek helye.
Ha szeret énekelni, vagy kifejezetten muzikális, az is segíti a szülő orientációját, emelt szintű ének-zene képzésre zenei meghallgatás útján jelentkezhet a leendő kisiskolás.
Nehezebb dolga van a szülőnek, ha például a matematika felé orientálódik. Ilyen esetben a gyermek affinitásáról árulkodó lehet, ha jó a logikája, érdeklődik a számok és a mennyiségek iránt, fejlettebb számfogalommal rendelkezik. „Elég sok mindenre érdemes a nagycsoportos szüleinek figyelemmel lennie” – jegyzi meg az általánosiskolavezető-helyettes pedagógus.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
