illat hangulat

Most, hogy a hőmérséklet már tartósan 20 fok alá csökkent, le kell mondanunk arról, hogy egész nap nyitott ablaknál dolgozzunk. Otthon is be kell érnünk egy rövidebb szellőztetéssel, ha nem akarjuk egekbe emelni a fűtésszámlát, de nem is néznénk kabátban a tévét. Számomra egy előnye viszont van annak, hogy nem cserélődik folyamatosan a lakás levegője. Előkerülnek a szép kis illatgyertyáim, aromalámpáim, és beszereztem egy mostanság felkapott diffúzort is. A boltok polcain hihetetlen mennyiségű illatosítót találni, de én nem vagyok meggyőződve róla, hogy az esetleges szintetikus illatanyagok annyira egészségesek, szóval maradok az illóolajoknál. Ez a hatalmas választék is igazolja, hogy sokaknak van igénye arra, hogy a környezete kellemes illatú legyen. És ezek az illatok sokkal nagyobb hatással vannak ránk, mint gondolnád.

Milyen a kellemes illat?

Lehet mondani általánosságokat, mint a virágillat, a friss kenyér vagy a mézeskalács illata, de valójában az, hogy egy illatot kellemesnek vagy kellemetlennek érzünk, személyenként és kultúránként is változhat. Én például a régi dauervíz szagát, ami aztán igazán büdös, kifejezetten szeretem, mert azt juttatja eszembe, mikor kiskoromban anyukámnál voltam a fodrászszalonban, míg ő dolgozott. Az is érdekes, hogy az amerikai hadsereg egy „bűzbomba” kifejlesztésére irányuló kutatásában nem talált olyan szagot, amely egyöntetűen mindenkinél negatív hatást váltott ki, pedig a minták között volt a latrina szaga is.

Ettől függ, hogy kellemes vagy kellemetlen

Hogy egy illat kellemes vagy taszító számunkra, azok az élmények, emlékek határozzák meg, amelyek hozzá kapcsolódnak, mikor első alkalommal találkozunk vele. Ezt nevezik asszociatív tanulásnak. Ha egy illat kapcsolódott egy érzéshez, akkor a későbbiekben az illat önmagában elegendő ahhoz, hogy azt előhívja. Egy 1966-os kutatásban egy illatot Angliában negatívnak találtak, mert a többséget egy elterjedt fájdalomcsillapítóra emlékeztette, amelyet a II. világháború idején használtak, míg Amerikában ugyanez az illat egy cukorkához kapcsolódott, és pozitív emlékek társultak hozzá. 

Már születésünkkor fontos szerepe van az illatoknak

És ez, hogy az illatokhoz érzelmeket, emlékeket társítunk, már magzati korban elkezdődik, mikor az édesanya által elfogyasztott ételek ízvegyületei bekerülnek a magzatvízbe, ahol a fejlődő magzat lenyeli azokat. Mert az ízhatást elsősorban az ételek illata hozza létre, hiszen nyelvünkkel csak az alapízeket (édes, sós, savanyú, keserű, umami) érzékeljük. Vizsgálatok során azok a csecsemők, akik magzati korban kapcsolatba kerültek jellegzetes szagokkal, mint a fokhagyma, alkohol, cigarettafüst, jobban kedvelték ezeket, mint akiknek nem volt velük kapcsolata korábban.

Egy filippin ismerősöm mesélte, náluk az a szokás, ha nagyon sírós a kisbaba, hogy az anyuka berakja mellé a kiságyba a pólóját, így könnyebben megnyugszik. A gyermekkori kellemes élményekhez társuló illatok nagyon erősen rögzülnek, ráadásul egy olyan részében az agynak, ahonnan amnézia esetén sem törlődnek. Így fordulhat elő, hogy egy illat előhívhat érzéseket akkor is, ha nem emlékszünk a hozzá kapcsolódó eseményre, és segíthet akár az emlékezet visszaszerzésében is.

Tudat alatt hatnak

Ahogy a babákra, ránk, felnőttekre is éppúgy hatnak az illatok, amik körülvesznek, még akkor is, ha ez nem tudatosul bennünk. Egy kísérlet során a résztvevők kellemes álmokról számoltak be, mikor alvás közben rózsaillatnak voltak kitéve 10 másodpercre, és ennek ellenkezőjéről, mikor záptojásszagot éreztek.

Illatok és a hangulat kapcsolata

Az illatingerek feldolgozása a szaglógumóban kezdődik, amely az agy érzelmekért felelős részében, a limbikus rendszerben helyezkedik el, így az illat közvetlen kapcsolatba kerül a viselkedésre, hangulatra, memóriára hatással bíró agyterületekkel. 

Hogy mennyire szoros a kapcsolat az érzelmek és az illatok között, az is jól mutatja, hogy a szaglás hiánya kapcsolható a skizofrénia, depresszió és demencia számos formájához.

Már a kereskedelemben is használják az illatok hatását

Ezt a hatást már sokan alkalmazzák a kereskedelemben is. Talán nem is véletlen, hogy mikor bemegyünk egy élelmiszerüzletbe, akkor is megérezzük a friss pékáru illatát, ha az a bolt másik végében van. Egy benzinkúton 300%-kal több kávét adtak el, miután frissen főtt kávé illata lengte körül a környéket. De már a munkáltatók is felfedezték az illatok előnyeit, például a citrusos illatok a délelőtti órákban segítenek a koncentrációban, míg a virágos illatok délután felfrissítenek.

Befolyásolja a hangulatunkat és viselkedésünket

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a számunkra kellemes illatoktól jobb hangulatba kerülünk, és így fokozzák az éberségünket fárasztó feladatok elvégzésekor, hatékonyabbak és kreatívabbak leszünk. A társas viselkedésünkre is hat, hajlamosabbak leszünk segíteni másoknak, ha kellemes illatú a környezet, de a másikról alkotott benyomásunk kialakításában is nagy szerepe van.

Így fordíthatjuk a hasznunkra

Ha tudjuk, hogy egy-egy illat milyen hatással van érzéseinkre, viselkedésünkre, akkor tudatosan választhatjuk meg a környezetünk illatait. Hálószobánkba például érdemes nyugtató illatokat használni, mint a rózsa, levendula, jázmin, míg irodába, autóba vagy tanuláshoz inkább azok megfelelőek, amelyek élénkítik figyelmünket és javítják a koncentrációt, mint a rozmaring, zsálya, citrom.

Leginkább nyugtató, ellazító illatok:

• jázmin
• rózsa
• levendula
• ilang-ilang
• kamilla
• cédrus
• vanilia

Élénkítő, frissítő és koncentrációt segítő illatok:

• borsmenta
• rozmaring
• zsálya
• babér
• citrom
• eukaliptusz
• erdei fenyő

Otthonunk, irodánk, autónk illatosításánál vegyük figyelembe, milyen érzéseket kelt egy-egy illat, és annak megfelelően válasszunk, hiszen a személyes tapasztalatok nagyban befolyásolják hangulatunkra gyakorolt hatásukat. A friss kávé illata, a süteményillat és a virágillatok legtöbbünknél a kellemes kategóriába esnek, így ha fel szeretnéd dobni a hangulatod, lehet, hogy elég, ha főzöl egy jó kávét vagy sütsz egy kis sütit.