HPV elleni védőoltás

12 éves kortól újra oltásokat kapnak a gyerekek. Ez az a határ, amikortól a koronavírus és a HPV elleni vakcina is beadható. Ám a szülők egy része nem kéri az oltást még akkor sem, ha ingyenes. Rengeteg tévhit terjedt el a HPV elleni oltással kapcsolatban: attól félnek, meddőség alakul ki a lányokban, a fiúkat pedig úgysem védi semmitől. Hogy mindkét feltételezés mennyire téves, azt dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó mondja el.

Miért terjedtek el tévhitek a HPV-oltással kapcsolatban? 

Ez nem egyedi jelenség, amióta védőoltások léteznek, azóta kételkedők is vannak. A világ sok táján még ma is sokan úgy gondolják, hogy a betegségek sorsszerűek és nem illik elmenekülni előlük. Konkrétan a HPV-oltással kapcsolatban azért alakulhattak ki tévhitek, mert a védőoltás rosszindulatú daganat ellen is óv, ez pedig újdonság, hiszen az oltások általában fertőző betegségek ellen védenek. A világon először a hepatitis-B oltóanyagunk volt az, ami a májrákok egy nagy csoportját segített elkerülni, a HPV a második. 

Miért nem okozhat meddőséget az oltás?

Ez egészen biztosan képtelenség több okból is. Először is: maga az oltás nem tartalmaz semmilyen élő kórokozót. Oltási betegséget olyan oltóanyagoktól lehet kapni, amelyek élő, legyengített kórokozóval alakítanak ki védelmet. Ilyen oltásokat is kapunk életünk során, az MMR és a bárányhimlő elleni vakcina is ilyen. A HPV elleni oltóanyagban csakis elölt kórokozó található, azaz el sem jut bármelyik reproduktív szervbe. Ehelyett immunfolyamatot generál, arra készteti a szervezetet, hogy semlegesítő ellenanyagokat, azaz neutralizáló antitesteket képezzen. Ezek megakadályozzák, hogy a HPV-fertőzés esetén a vírus bejusson a hámsejtek magjába. 

Mit mondhatunk a szülőnek, aki azzal védekezik, hogy az oltás csak a vírus pár fajtája ellen véd?

Ez igaz, viszont az eddigi kutatások meggyőzően igazolják, hogy a HPV-vírusok nem egyformák abban, milyen gyakorisággal okoznak rosszindulatú betegséget. Ha gyakorisági sorrendbe állítjuk őket, akkor a rákot generáló vírusok kilencven százalékát el tudjuk kerülni. Ez fantasztikus eredmény. Különösen úgy, hogy nem létezik olyan méhnyakrák, amiből ne lehetne kimutatni, hogy kialakulásának köze van a HPV-vírushoz. 

A fiúkat miért szükséges beoltani?

A HPV a fiúkban is okozhat egészségügyi problémákat, egészen konkrétan laphámrákot a nemi szervekben, illetve a fej-nyak régióban. Másodsorban azért érdemes beoltani őket, mert a betegség szexuális úton és bőrkontaktus révén terjed. Ha mindkét nemet beoltjuk, ez az átadási lehetőség megszűnik. Arra is van már adat, hogy a fiúk oltottsága negyven százalékban tudja csökkenteni a lányok veszélyeztetettségét már akkor is, ha a lányok maguk nincsenek védve. Szülőként gondolkozhatok úgy, ha fiúgyermekem van, hogy az unokám egészségesebben nőhet fel, ha életben marad az anyja. 

Mit tehetünk a szülők tájékoztatásán túl a megelőzésért?

Az illető korosztály bevonását. Érthetően el kell mondani a 12 éveseknek az oltás előnyeit, hiszen ebben a korban már rég fel tudják fogni, mit tehetnek a saját egészségük érdekében. Az átoltottsági arányunk jó, az önkéntes oltást hazánkban a lányok 83, a fiúk 75 százaléka kapta meg tavaly. A világ többi részeihez hasonlítva ez kiváló eredmény. Ugyanakkor folyamatosan oltanunk kell, ugyanis a vakcina segítségével tulajdonképpen teljesen megszabadulhatnánk a HPV vírusától, mivel az állatokban nem él meg, csakis az emberben. A vakcinálást pedig hosszú éveken át kell végezni, ugyanis több évtized is eltelhet, mire a HPV-vírus méhnyakrákot okoz. Erre nézve biztatóak az adatok. A világon elsőként az ausztrálok kezdték el oltani a fiúkat és a lányokat 2006-ban. Tíz év múlva már a nemi szemölcsök – a betegség jóindulatú kinövései – drámai csökkenését tapasztalták. Az azonos korú oltatlanokban is csökkent a számuk, hiszen nem volt kitől megkapniuk a vírust. 

Miért csak most lett felkapott téma a HPV és a méhnyakrák kapcsolata?

A HPV nem új keletű probléma. Ugyanakkor amire nincs megfelelő kezelési mód, sőt magát a kórokozót sem ismerjük, azzal kapcsolatban az orvoslás tehetetlen. Tudtuk, hogy van méhnyakrák, léteznek szemölcsök, de hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll fenn a HPV-vel, az csak 2008-ban derült ki, amikor Harald zur Hausen Nobel-díjat kapott a felismerésért. Ettől kezdve tudtuk kifejleszteni a védőoltást egy olyan betegség ellen, ami Magyarországon évente 4–500 nőt megöl, s még sokaknak okoz szenvedést, műtéteket, kezeléseket. Ok-okozati terápiás szerünk jelenleg sincs a vírus ellen, így megpróbáljuk inkább elkerülni. 

Lehet-e akadálya a koronavírus elleni oltásnak, ha a gyerek HPV elleni oltást is kap?

Egy 2 hónapos csecsemő rövid időn belül 13-féle pneumococcus és még sokféle más betegség ellen kap oltást, és semmi gondja nem származik belőle. Az immunrendszer nem csak egyféle oltással tud megbirkózni. A koronavírus-vakcina új készítmény, még egy éve sincs forgalomban, ezért kérik az orvosok a plusz/mínusz két hét távolságot a többi oltástól: szeretnék megfigyelni a hatását. Egyébiránt semmi akadálya nem lenne annak, hogy a 12 év feletti gyerekek akár együttesen kapják meg a vakcinákat – a CDC már semmilyen időintervallumot nem szab meg a koronavírus elleni oltás és más vakcinák között. A már régóta megfigyelt és bevált iskolai oltásokat – amelyek ráadásul csak emlékeztetőül szolgálnak az immunrendszernek – és a HPV elleni oltóanyagot ettől függetlenül nyugodtan adhatjuk egyszerre. A hazai szabályozás és megfigyelés miatt a koronavírus-vakcinával várjunk ezekhez képest két hetet. Fontos leszögezni, hogy akármelyik oltásról is beszélünk, a fertőzés kockázata messze meghaladja az oltás kockázatát. Használjuk ki az immunológiai ablakot. Ez annyit tesz, hogy 12–16 éves korban a fiatalok sokkal jobban immunizálhatók, mint később, felnőttkorban. Aki például felnőttként szeretne védett lenni a HPV vagy a hepatitis-B ellen, annak 3 oltásra van szüksége, a gyerekeknek kettő is elég.