Kirekesztés, szexuális kizsákmányolás és a koronavírus: ilyen volt gyereknek lenni 2020-ban Magyarországon

A gyermekjogok rendszere tulajdonképpen az állam ígérete arra, hogy a 18 éven aluli gyerekek biztonságos és támogató környezetben nőhetnek fel, és biztosítja azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.

De vajon mennyire valósult ez meg a tavalyi évben? Mit hozott 2020 egy első osztályos tanulónak vagy egy nehéz körülmények között élő gyereknek a digitális oktatás során? Min ment keresztül az a fiatal, akinek visszaéltek a képeivel az interneten? Mivel találkozott egy identitását kereső kamasz, és hogyan dőlt el egy családjából kikerült csecsemő sorsa? Csak néhány kérdés azok közül, amikre választ ad a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által készített 2020-as Gyermekjogi jelentés.

2020, a korlátozások éve

Amellett, hogy a mindennapjainkat a folyamatosan alakuló szabályozásokhoz kellett igazítanunk, több diszkriminatív rendelkezés is született. Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Szűkült a család fogalma és az, hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, feladatait az alapvető jogok biztosa vette át, ami korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Az áldozatsegítés évében elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok is.

Egyik napról a másikra változott az oktatás

A járványügyi jogalkotás egyik legaktívabb – a gyerekek életére közvetlen befolyással bíró – területét az oktatás masszív átalakulása jelentette. Március közepén ugyanis egyetlen hétvége alatt kellett átállni a tantermen kívüli oktatás bevezetésére, miközben az általános iskolákban közel minden ötödik diák nem, vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz. Közöttük sokaknak már eddig is nehézséget okozott az iskolai követelmények teljesítése, így az online oktatásból való részleges vagy teljes kimaradásuk várhatóan tovább növeli ezeket a problémákat. Háromból két gyerek szerint romlott az oktatás minősége a digitális munkarendben, és az iskola kevésbé tisztelte a gyerekek szabadidejét.

Új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján tanítanak szeptembertől, ami rengeteg bírálatot kapott, többek között a tananyagok növekedése, az ideológiai szempontok érvényesítése vagy a tanszabadságot korlátozó jellege miatt. Diákok és egyetemi tanárok mellett pedagógusok és írók tiltakoztak többek között az irodalom- és a történelemoktatás új keretrendszere ellen, de számos kifogás érte az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket is.

A kormány fokozott figyelmet fordított a családi életre való nevelésre: a tavalyi évben ez a NAT-ba is bekerült, amiről külön képzést indított az egyetemen szexuális nevelésről korábban alig tanuló tanárok számára. És bár nagyon fontos, hogy ezt a hiányt felismerték és a pedagógusoknak lehetőségük nyílt pótolni ezt az elmaradást, több szexuális neveléssel foglalkozó szervezet hiányolta a képzésből az erőszak prevencióját, illetve a biztonságos és kiegyensúlyozott szexuális élet kialakítását segítő ismeretanyag átadását. Emellett kifogásolták azt is, hogy a nemi sztereotípiák megerősítése központi szerepben van, azonban a nemek közötti egyenlőtlenség kiegyensúlyozása kevésbé kerül előtérbe.

Virágzik a megkülönböztetés

A kormány 2020 novemberében döntött arról, hogy a gyermekjogi ügyekben is kiemelt szereppel bíró, diszkriminációs esetekkel foglalkozó Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) beolvad az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH), ennek következtében csökkennek a jogérvényesítő lehetőségek.

Az Alaptörvény 9. módosítása több, a családfelfogást és a gyerekek jogait szűkítő módosítást is tartalmaz. A módosítással a gyerek teljes körű identitása helyett csak a „születési nemének megfelelő önazonosságot” illeti alkotmányos védelem, „alkotmányos önazonosságon és keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést” ír elő, és kiegészül azzal, hogy „az anya nő, az apa férfi”. A Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalása szerint a módosítás kirekesztő azokra a gyerekekre nézve, akiknek családjában akár a szülők, akár saját maguk identitása a születési nemtől eltérően alakul.

Az örökbefogadásra vonatkozó szabályok is megváltoztak. Több intézkedés célozza az örökbefogadás egyszerűbbé tételét. Örömteli változás például az örökbefogadói díj bevezetése, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat. Üdvözlendő továbbá, hogy a „barátkozás” idejére 10 nap extra szabadság jár mindkét szülőnek. Gyermekjogi szempontból azonban több rendelkezés is aggályosnak tekinthető, így például a 2003-ban bevezetett felkészítő tanfolyam kötelező voltának eltörlése, valamint az egyedülállók örökbefogadásának szigorítása azáltal, hogy a gyámhatóság csak akkor állapíthatja meg az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, ha ahhoz a családpolitikáért felelős miniszter hozzájárult. Ezek a változtatások nehezítik, hogy az örökbefogadásra váró gyerekek felkészült, az adott gyerek személyiségéhez, egyéni szükségleteihez igazodó, az örökbefogadására leginkább alkalmas szülőhöz kerüljenek.

2020-ban a Köznevelési törvény módosítása eltörölte a pénzben teljesítendő kompenzáció lehetőségét az iskolai szegregációs perekben. A módosítás a 2018-as, nagy visszhangot kapott gyöngyöspatai ítéletet nyomán született, amelyben az Egri Törvényszék kártérítésre kötelezte az államot azoknak a roma gyerekeknek a javára, akiket éveken keresztül szegregáltan oktattak. Az új szabályozás szerint a jövőben, amennyiben egy nevelési-oktatási intézmény személyiségi jogokat sért, a bíróság a jogsértő intézményt csak oktatási, képzési szolgáltatás nyújtására kötelezheti. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit védő szervezetek ombudsmanhoz írt levelükben kiemelték, hogy a módosítás sérti az egyenlő bánásmód alaptörvényi és európai uniós követelményét, ami szerint az etnikai származáson alapuló diszkrimináció szankciója hatékony, arányos és visszatartó erejű kell legyen.

A közbeszéd tematizálása szempontjából 2020 egyik meghatározó ügye a gyerekek tájékoztatásához kötődött. Egy politikai akció során ledaráltak egy hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat bemutató mesekönyvet, ami élénk társadalmi és szakmai vitát indított arról, hogy veszélyeztetik-e a gyerekek fejlődését az ilyen mesék, valamint hogy mikor és milyen információ megosztása a felelős magatartás a gyerekek nevelése során.

Minden tizedik gyerek veszélyeztetett erőszak miatt

2020-ban háromszor annyi gyerek volt érintett kapcsolati erőszakban, mint a megelőző évben. A gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma is jelentősen nőtt, közel 500-zal több ilyen esetben (6310) indult eljárás. A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett harmadik leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt – derül ki a 2020-as év bűnügyi statisztikáiból. A családon belüli bántalmazásra nagyobb figyelem terelődött, mint korábban bármikor. A vírushelyzet következtében kijárási korlátozást rendeltek el, a családok bizonytalan anyagi helyzetben és feszültségek között, összezárva éltek hónapokig. A családon belüli bántalmazás pedig világszerte soha nem látott mélységet és méreteket öltött.

Szemlélőként és bántalmazottként is áldozat az a gyerek, akinek ilyen körülmények között telnek a napjai, hiszen a bántalmazás nemcsak fizikai, de lehet érzelmi és verbális, sőt idetartozik az elhanyagolás, a szemtanúk pedig mind átélői lehetnek ezeknek is. A segítséget kérők száma megduplázódott, a rendőrség adatai szerint 2020 márciusában másfélszer annyi családon belüli bántalmazásról érkezett bejelentés, mint az előző év azonos hónapjában.

A KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint minden tizedik gyerek veszélyeztetett volt. A család- és gyermekjóléti szolgálatok összesen 174.413 veszélyeztetett gyereket tartottak számon. Ez az előző éves adathoz képest 1000-rel több, pedig a 18 éven aluliak száma közel 100 ezerrel csökkent. Bár a veszélyeztetettség mögött különböző okok állhatnak, az esetek több mint felében valamilyen erőszak vagy elhanyagolás volt a fő ok.

Bár 2005 óta zéró tolerancia van a gyerekek testi fenyítésével szemben, 2020-ban a felnőttek 38 százaléka mondta azt, hogy egy pofontól még nem lesz baja a gyerekeknek. Az iskolázottság tekintetében is megoszlott a válaszadók aránya, ugyanis az alacsonyabb iskolai végzettségű emberek majdnem fele (42 százalék) tartotta elfogadhatónak ezt az elvet, míg a magasabb iskolai végzettségűek 28 százaléka mondta azt, hogy egy-egy pofon belefér. Azonban fontos eredmény, hogy a szeretetmegvonást és a beszéd megtiltását is súlyos bántalmazási formáknak ítélték a válaszadók. Ez előremutató abban a szemléletformálásban, hogy a fizikai fájdalom mellett a bántalmazás okozta lelki sérüléseket is komolyan vegye a társadalom.

Jobban figyelünk a szexuális kizsákmányolásra

A szexuális erőszak áldozatainak száma (222) jelentősen nőtt 2019-hez (138) képest. Külön kiemelendő, hogy 194 esetben 13 évnél fiatalabb gyerek vált áldozattá. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeknél magas a látencia, vagyis a bűncselekmények általában rejtve maradnak a hatóságok elől. Ez feltételezhetően még súlyosabb problémát jelentett a tavalyi évben, hiszen a gyerekeknek az elszigeteltségből fakadóan kevesebb esélyük volt segítséget kérni, illetve kevésbé érintkeztek azokkal a jelzőrendszeri tagokkal (pl. iskola, védőnő), akik segíthetnek az áldozattá válás felismerésében.

Mindeközben fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságoknak jelentett pedofil tartalmak száma. Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait, lépések történtek a gyereksegítő házakat kialakító Barnahus modell kiterjesztése felé, és kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére. Folyamatos vita övezte, mit kell tenni az erőszak megelőzése, kezelése érdekében az iskolában is, bevezették az iskolaőrök intézményét.

A család az család

A család témája több szempontból is meghatározónak számított a 2020-as évben: a kormányzat kommunikációjában kiemelt fontosságú volt a családok támogatása, felerősödött a politikai-társadalmi vita a család fogalmáról, valamint a koronavírus-járvány is hatással volt a családi együttlétekre, kapcsolatokra, mindennapokra. Sok esetben nehézségbe ütközött a külön élő szülőkkel való kapcsolattartás, illetve megnőtt a gyerekek családon belüli erőszakkal szembeni veszélyeztetettsége.

A KSH adatai szerint 2020-ban 22.934 gyerek és fiatal felnőtt élt gyermekvédelmi szakellátásban, akik közül 16.753-an nevelőszülői ellátásban részesültek, és minden negyedik gyerek (28 százalék) gyermekotthonban élt. A korábbi jelentésekben már többször említett törvényi kötelezettségnek, miszerint 2016. december 31-ig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, 2020 év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: még a 0–2 éves kor közötti szakellátásban élő 2590 gyerek közül is 316-an gyermekotthonban élnek.

Válsághelyzet és tömeges bevándorlás

A koronavírus megjelenésekor felfüggesztették a kérelmezők beengedését a tranzitzónákba. Továbbra is „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” volt Magyarországon, aminek következtében a Gyermekvédelmi törvényt nem lehet alkalmazni a 14–18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakra. Májusban a kormány megszüntette a tranzitzónákat, és befogadóállomásokon helyezte el a korábban fogva tartott menedékkérőket. Új menedékjogi szabályok léptek életbe, amiknek a bevezetése óta mindösszesen pár család léphetett be Magyarországra menedéket kérni, a kísérő nélküli kiskorúak nem élveztek prioritást. A szerbiai határt szabálytalanul átlépők visszakényszerítése sokszor erőszakosan történt, és gyerekek is áldozatai voltak.

Az online tér súlya

2020-ban növekvő figyelem fordult a gyerekekről az interneten megosztott képek, felvételek veszélyeire. Az influenszermarketing elterjedésével problémás gyakorlattá vált, hogy a gyerekeket saját identitásukkal, magánéletüket sértő, megalázó helyzetben, tájékozott hozzájárulásuk nélkül szerepeltetik. A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatót adott ki azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek bevonása a reklámokban átgondolt, a gyermekjogokat szem előtt tartó folyamattá váljon, az Önszabályozó Reklám Testület pedig ajánlásokat fogalmazott meg a gyerekek reklámokban és influenszer-együttműködésekben való szerepeltetésének minimumszabályairól.

Egy 13–17 éves gyerekek körében végzett reprezentatív kutatás szerint a tanárok közel negyede (23 százalék) a közösségi médián keresztül és privát üzenetekkel kommunikál a diákokkal, ráadásul nemritkán az iskolaidőn kívül. Egy másik kutatás szerint az internetet a gyerekek ötöde nem találta biztonságosnak, és a reklámok után a nem megbízható vagy félrevezető információk zavarták őket leginkább online. Több lett az álhír, és előtérbe került a gyerekek médiaértésének kérdése, a szülők, tanárok vonatkozó ismeretei, kompetenciái.

A korábbiakkal ellentétben, a 2020-as jelentésben az adatok helyett az intézkedéseké, a jogalkotásé a főszerep. A közérdekű adatigénylés „ellátást veszélyeztető” kockázata miatt nehezebb volt adatokhoz jutni, ami leginkább a jelentés minősége miatt érdekes: az elutasított kérelmek felvethetik a kérdést, hogy mennyire biztosított az átláthatóságon, bizonyítékon alapuló, koordinált döntéshozatal a minisztériumokban és a hivatalos szerveknél. 2020-ban egyre többször érezhettük, hogy a családok mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. Szükséges azonban, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is.

Mustra