halálos ételek

A megfelelő minőségű, állagú és beltartalmú élelmiszerek változatos helyzeteket teremtenek a kisbabáknak. Nemcsak a család ízlésébe kaphatnak betekintést általuk, de edződnek az arcizmaik, elkezd az emésztésük is átalakulni. A hozzátáplálás segíti a finommotorika kialakulását is. A botulizmus azonban a nyár közeledtével reális fenyegető veszély lehet, ha nem jól válogatjuk meg, mi kerüljön a kezük ügyébe. Ezeket a halálos mérgezést okozó ételeket semmiképp ne kínáljuk kisgyermekünknek!

Ugyan az orvosi és védőnői vizsgálatokon mindenki megkapja a baba első szilárd táplálékaihoz való ajánlást, mely szerint almapürével, krumplival és egyéb, könnyen puhuló, emészthető élelmiszerekkel miként vezesse be gyermekét a táplálkozás egy új formájába az anyatejet vagy a tápszert kiegészítve, egyre inkább elfogadottá válik itthon is a legújabb kutatásokon alapuló szemlélet, ami szerint megfelelően szolid fűszerezéssel szinte bármit megkóstolhatnak a babák, mert ez segíthet az ízlésük alakulásában is. 

Majdnem mindent ehetnek?

A szinte bármit ehetnek azonban fontos kitételeket is tartalmaz. Van ugyanis egy olyan, élelmiszerekben is jelen lévő baktérium, mely még a felnőttekre nézve is halálos lehet legyengült immunrendszer mellett, a hozzátápláláskor ez az, amire tényleg fokozottan figyelnünk kell. A végzetes kór neve botulizmus, mely az élelmiszerekben is megélő Clostridium botulinum baktérium toxinjának köszönhető. A fertőzés szerencsére hazánkban meglehetősen ritka, évente alig 20-50 esetben fordul elő, de ettől még nem kevésbé veszélyes. 

A botulizmus, régiesebb nevén kolbászmérgezés olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, melyet nem megfelelően kezelt húsok, mosatlan gyümölcsök, illetve a méz válthat ki. Már a neve is beszédes, a görög botulus, vagyis kolbász szóból ered. A baktérium oxigéntől elzárt környezetben, a talajban él, onnan kerülhet a vizekbe, a növényekre, mezőgazdasági termékekre, önmagában nem mérgező. Az állatok azonban toxinját a nem megfelelő körülmények miatt terjeszthetik, húsuk feldolgozása során ezért is kell számtalan egészségügyi és tisztasági előírást betartani.

Ha nem megfelelően tisztított húst fogyasztunk, a bélfalon keresztül kerülhet a vérbe és a környéki idegvégződésekbe, ahol gátolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag felszabadulását, ezáltal okozva bénulást.

A betegség korai tünetei a szennyezett étel fogyasztását követő 12–36 órával jelentkeznek, és ezek még nem is igazán feltűnőek, levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfortérzet lehet az első jelek egyike. Pár nappal később észlelhetőek először a sokkal látványosabb következmények, kancsalság, kettős látás, szédülés, olvasási problémák, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, gégebénulás léphet fel a botulizmus következtében. Sokszor az emésztőrendszeri jelenségek a leglátványosabbak, és a hasmenést-hányást kezelve pont emiatt fel sem ismerik, hogy valójában milyen baktérium áll a háttérben. A Clostridium botulinum toxin azonban rendkívül mérgező, idegbénító hatású, a betegség végső szakaszában a légzés és a szívműködés leállásával halált okoz. A csecsemők pedig ezekre kifejezetten érzékenyek, ugyanis az ő szervezetük képes úgy megkötni a baktériumokat a bélrendszerükben, ami ott folyamatosan termeli majd a toxint.

A toxin lehetséges forrásai és hatása

A hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél néhány spóra bejutása is halálos lehet. Székrekedés, bágyadtság, félrenyelés jellemző, a baba keze-lába erőtlenül lecsüng, „rongybaba lesz”, majd kialakulhat a végzetes légzésbénulás – figyelmeztet Tibay Rózsa gyermekekkel foglalkozó dietetikus, hozzátáplálási tanácsadó.

A tünetei sem mindig egyértelműek eleinte, főleg egy még nem beszélő babán, nehéz felismerni, ezért is ajánlják a dietetikusok és az orvosok is, hogy mézet vagy füstölt húst semmiképpen ne kapjon senki az első születésnapját megelőzően. 

Szerencsére megfelelően átsült és főtt húsokban ez a toxin elpusztul, hiszen hőre meglehetősen érzékeny, így a fogyasztásra kész fehérjeforrásoktól nem kell tartanunk. Legalább 15 perces forralás magas hőfokon vagy 80 fokos közegben 30-35 percnyi főzés-sütés szükséges ehhez a szakértő szerint. A méz spóratartalma meglehetősen alacsony, de éppen azért, mert a gyermekek esetében egyetlen darabka is elég, számukra életveszélyes is lehet. A meleg idő közeledtével a felbontott, de nem egyszerre elfogyasztott bébiétel is veszélyt rejt magában, ügyeljünk a megfelelő tárolásra és a szavatossági időkre. 

A magyar konyhában helyi jellegzetességként megjelenő, füstöléssel tartósított szalonnákkal, kolbászokkal, disznósajttal, illetve a friss, mosatlan gyümölcsökkel és a mézzel is bánjunk óvatosan, ha gyerekeknek adnánk. Utóbbit egyéves kor alatt egyenesen tiltólistára helyezték a szakértők. 

Ha megtörtént a baj

Amennyiben a tünetek alapján fennáll a botulizmus fertőzésének veszélye, azonnal cselekedni kell, és antitoxint kap a baba a kórházban. Ez ugyan a szervezetben lekötött toxinokra nem hat, de megállítja az állapot romlását. Légzésbénulás esetén lélegeztetőgépre kerül a kicsi, de ha enyhébbek a tünetek, az infúziós kezelés is elegendő lehet. Amivel viszont egyértelműen elkerülhetjük ezt a fajta ételmérgezést a dietetikus szerint, ha megfelelően tájékozódva egyszerűen nem kerül nem hőkezelt vagy tartós étel, mosatlan gyümölcs vagy méz az egyévesnél kisebb babák tányérjára.