„Úgy vélem, nem is nyelvérzékről kellene beszélnünk, hogy megállapítsuk, egy kisiskolásnak milyen viszonyulása lesz egy idegen nyelvhez. Nyelvérzék említése helyett szerintem találóbb az anyanyelvi múlt feszegetése. Tapasztalatom szerint ez az, ami leginkább meghatározza, hogy mennyire sikeres, gyors és hatékony egy gyermek bármely más nyelv elsajátításakor” – mondja Erdős Eszter nyelvtanár és módszertani szakértő, az igymártudom.hu internetes tanulást segítő módszertani kurzusok alapítója.
Kisgyermekkorban mi segíthet a szülőnek felmérni, milyen esélye van gyermekének az idegen nyelvek tanulásában?
Az említett viszonyulás az anyanyelvhez minden korban más, de
már kisgyermekkorban nagyon jól mérhető, például a mondókák, énekek, versek, mesék tanulásán át, a gyermek szókincsén keresztül, értelmezésén vagy visszamondásán.
Elegendő ekkor még az összefüggések megértése, a kis történetek összefoglalása, vagy a tanulságok kiemelése. Ebben a korban a legfontosabb, hogy a nyelvi szöveg értelmezést kapjon. Ne lógjon csak a levegőben magyarázat nélkül.
Lehet ezt valahogy gyakorolni, tréningezni erre a gyermekkel?
Jó játék például úgy mesét összerakni, hogy csak 3-4 főszereplő állatot határozunk meg, a többi a kisgyerek dolga, a sztorit rábízzuk. Vagy megkérhetjük, hogy a rajzának adjon egy mögöttes történetet. Összegezve tehát, a verbalitás, a változatos kifejezésmód, a széles spektrumú szóhasználat mind olyan tényező, amik alapján mérhető az anyanyelvhez kötődő kapocs, és következtetni lehet a majdani idegen nyelv elsajátítási sikerességére.
Általános iskolás gyerekeknél már könnyebb dolgunk lehet?
Kisiskolásoknál már vizsgálni lehet ezt az anyanyelvi viszonyulást a helyes mondatszerkezetekkel, ellentétes és rokon értelmű szavak keresésének játékával, illetve a szavak különböző szófajainak rendszerezésével. Roppant gyorsan kiderül, hogy a nyelvet jó eszközként értelmezi-e a gyerek, és az automatizmuson túl, tudatosan is tudja-e használni. Ha a saját nyelvén csekély szókinccsel, rossz mondatszerkesztéssel operál, akkor nagy eséllyel az idegen nyelvvel kapcsolatos magyarázatok, utalások, párhuzamok, kiegészítések is nagyobb kihívások elé állítják majd.
Középiskolásoknál már van mire építeni, de lehet még valami újra is apellálni?
Középiskolában, amikor reményeink szerint minden háttértudás meglehet a nyelvtanuláshoz (módszerek, nyelvtani előképzettség, szókincs, fantázia, …) akkor belép egy újabb szükséges tényező: a motiváció.
Fontosnak tartom ugyanis, hogy kellő motiváció övezze az új nyelv iránti érdeklődést. Legyen valamilyen elérendő csáberő a célkeresztben, egy utazás az adott nyelvterületre, egy kitűzött nyelvvizsga, egy jól megírt, büszkeségre okot adó felvételi, egy kilátásban lévő ösztöndíj vagy külföldi egyetem.
Természetesen sok egyéb apró praktika is segíthet ráhangolódni egy idegen nyelvre, és elérni, hogy beszivárogjon a helyes kiejtés, életszerű szófordulatok és gyakori kifejezések:
- mesenézés idegen nyelven,
- zenehallgatás,
- kisbabáknak szóló mesekönyv a célnyelven, akár csak egy-egy szóval,
- mondókák, nyelvtörők az adott idegen nyelven,
- memóriakártya, a feltüntetett képhez tartozó idegen szó tanulásával,
- bármi nemű anyanyelvi közeg reprodukálása: kis barát, bébiszitter, aki anyanyelvű a célnyelvből, már egész kicsi korban segíthet közelebb kerülni a kívánt idegen nyelvhez.
Észrevétlenül felkelthető az érdeklődés, ami a későbbi motiváció alapja lehet, és ismerőssé válik a speciális hangkészlet, bizonyos szavak, vagy akár mondatok.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
