Ötéves kéményseprők és tízévesek a bányában: gyerekek és munka az ipari forradalom idején

GettyImages-514877448

Az ipari forradalom a gyermekek szempontjából a kizsákmányolással egyenértékű sokak szerint – ez nem csak sztereotípia.

Egyesek szerint a gyerekmunka mindig is létezett, hiszen a családok évezredek óta fogták be fizetett vagy fizetetlen feladatokra a kicsiket is. Az olyan kutatások, mint amilyeneket a hallstatti sóbányában végeztek, megmutatták, hogy bizony

már háromezer éve is előfordult, hogy ma kemény munkának tartott feladatokra gyerekeket fognak be:

egészen friss eredmények mutatták meg, hogy a helyi temetőkben örök nyugalomra helyezett gyerekek és tinédzserek munkából származó, halálos sérülések maradványain egyéb, a bányában végzett tevékenység közben szerzett sebesülésekkel, betegségekkel is találkoznak a kutatók. Ezt alátámasztják az olyan leletek is, mint egy tízéves gyermek lábára illő cipő, mely a bányából került elő.

Egész más volt a gyerekmunka ebben a korszakban, mint annak előtte

Az tagadhatatlan, hogy ezen a területen már gyerekeket is dolgoztattak, de vannak, akik azt állítják: az ipari forradalom mégis gyökeres változást a gyermekmunka kereteiben.

A gyárak gyártósorai mellett robotoló gyerekeket kiemelték családjaikból, hosszú munkanapokon kellett úgy dolgozniuk, hogy ne csak teljesítményük legyen megfelelő, de testi épségüket is megőrizzék.

Lakhatásuk egészségtelen körülményeket jelentett a pihenés rövid idejére is: lássuk, hogyan éltek az ipari forradalom idejében a gyerekek!

Játszaniuk kéne, helyette a gyárban dolgoznak: a gyerekmunka fájó realitása
Játszaniuk kéne, helyette a gyárban dolgoznak: a gyerekmunka fájó realitásaLibrary of Congress / Getty Images Hungary

Az ipari forradalom idején sok szegény vagy középosztálybeli család költözött városba: azt remélték ettől, hogy megélhetésük olcsóbb és biztosabb lesz. Számításuk csak részben jött be: ha volt is munka, az sokszor meglehetősen alulfizetettnek bizonyult, így a család megélhetéséhez kiegészítő bevételre is szükség volt. A lakhatás is nehézkes volt: még a nagyvárosokat sem úgy építették meg annak idején, hogy ilyen tömegek élhessenek azokban.

Szerencsés fordulatnak tűnt, hogy a gyárak munkásaik számára házakat is építettek, ám ezek nem a családok szempontjait vették figyelembe, inkább minél kisebb helyen próbáltak meg minél több embert összezsúfolni, nemritkán elégtelen higiénés körülmények mellett.

Miután a csatornázás nemes egyszerűséggel kimaradt sok ilyen épületből, a betegségek – köztük a kolera – is könnyen terjedtek.

Kizsákmányolták a gyerekmunkásokat

De térjünk vissza a megélhetés költségeinek fedezéséhez: a gyerekeknek hamar be kellett szállniuk a családfenntartók körébe, ami azzal járt, hogy gyárakban, bányákban, malmokban vagy épp kéményseprőként, esetleg patkányirtóként alkalmazták őket. Kizsákmányolásuk sok szinten zajlott: az egy dolog, hogy nem is lett volna szabad munkába állítani őket, de ráadásul fizetésük is kevesebb volt, mint a felnőtteké. Műszakjaik nagyon hosszúak voltak, és gyakorta veszélyesek is – a kis kezek miatt bevett volt, hogy gépek tisztítását bízzák rájuk, úgy, hogy közben azok működtek.

A gyári munkás gyerekek közt szegények és árvák képviseltették magukat: mivel a gyárak tulajdonosai tudták, milyen lehetetlen háttérből érkeznek, szégyentelenül zsákmányolták ki őket.

Sokuk alultáplált volt és beteges, elégtelenül étkezett, és folyton fáradt volt a sok munka miatt. A balesetek ezért jobban veszélyeztették őket, mint egy kipihent felnőttet – nem csoda, ugyanis akár az is előfordulhatott, hogy 16 órás műszakban kellett helytállniuk, amit ma már embertelen tehernek tekintenénk még egy felnőtt esetében is. Nemcsak a gépek jelentette veszéllyel volt gondjuk, de veszélyes vegyi anyagoknak is kitették őket a gyárakban, ami tovább rontotta az egészségüket.

Sokszor olyan munkakörülmények közt dolgoztak, ami még felnőttek számára sem lett volna megfelelő
Sokszor olyan munkakörülmények közt dolgoztak, ami még felnőttek számára sem lett volna megfelelőPhotos.com / Getty Images Hungary

Bányában is dolgoztatták a kicsiket

A gyári munkánál volt rosszabb is: ha bányába került egy gyermek. Alapvetően kétféle feladatot kaptak ebben a környezetben: vagy nekik kellett megtisztítaniuk a friss levegő beáramlását biztosító nyílásokat, vagy ők voltak azok, akik a kibányászott anyaggal teli csilléket kitolták a földfelszínre. Az egyenetlen, nemritkán csúszós felületeken nehéz terhet tolni igencsak veszélyes feladat volt.

A kéményseprő gyerekek számára a rengeteg korom belégzése mellett az jelentett kockázatot, hogy a kémények beomlanak rájuk: 

ezt a feladatot öt-hat évesekre bízták, mivel náluk idősebbek már nem fértek be a kéménynyílásokba.

Nem csoda, ám annál tragikusabb, hogy nagyon kevés gyermek kéményseprő élte meg a felnőttkort.

Ez már az 1940-es évek, a második világháborús Szovjetunió… Getty Images Hungary
Ez már az 1940-es évek, a második világháborús Szovjetunió… Getty Images HungaryPrint Collector

Hogy mi történt a felsőbb osztályba tartozó gyermekekkel, illetve az arisztokrácia tagjaival, míg a szegény gyerekek a gyárakban gályáztak? Ezek a tehetős famíliák igyekeztek megóvni utódaikat a veszélyektől, esetükben nemhogy a gyári munka nem jött szóba, de semmi egyéb sem. Ezek a gyerekek tanulhattak, sőt, elitiskolákban vagy éppen házitanítókkal végezhették el tanulmányaikat. Az olló egyre szélesebbre nyílt tehetősek és szegények közt, és a jelenség kárvallottjai a gyerekek voltak.

Hazánkban sem ismeretlen a jelenség

A gyerekmunka természetesen Magyarországot sem kerülte el: az ipari gyerekmunka teljesen bevett és elterjedt volt, és csak a huszadik század elején kezdtek el foglalkozni annak gyerekekre gyakorolt potenciális hatásával. Ekkor sem gyerekjogi, hanem orvosi kérdés volt, hogy dolgozhat-e egy gyermek bányában, földeken vagy gyárakban. A bányászok körében kifejezetten sokan voltak a 16. életévüket be nem töltött dolgozók: 

1888-ban 38 572 magyar bányász közül 5490 volt gyermek, ami a mesterséget űzők 14 százalékát adta.

Érdekes, hogy mindeközben az 1872-es ipartörvény úgy határozott: tíz év alatti gyermek nem dolgozhat gyárban, 12 év alatti pedig csak akkor, ha közben iskolai kötelezettségeinek eleget tesz. Belegondolni is szörnyű abba a teherbe, amit a munka és a tanulás jelenthetett egy 10-12 éves gyermek számára együttesen…

Bangladesben a gyerekmunka sajnos még a jelen, nem a múlt része
Bangladesben a gyerekmunka sajnos még a jelen, nem a múlt részeNurPhoto / Getty Images Hungary

Később szerencsére a gyerekjogok és a gyerekjólét kérdései felülírták ezeket a káros gyakorlatokat Európa-szerte, de hiba lenne úgy tennünk, mintha gyerekmunka ma már nem létezne: bőven vannak olyan tájai a világnak, ahol a kizsákmányolás nem ért véget.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra