A teljes tiltás nem biztos, hogy célravezető: ezzel egyrészt még vágyottabbá tehetjük az eszközt, másrészt pedig ki is zárhatjuk a kortárs csoporttal közös témák egy részéből. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy az oktatás eszközévé is tehetjük a tartalmakat, ami
minden korábbinál jobban demokratizálja a tanulást, hisz az interneten hozzáférhető tudás korábban nehezen elérhető területekre is eljut már.
Hogyan szabályozzuk a használatot, miként döntsünk arról, mit engedünk, és mivel várnánk, és mi, szülők, hogyan vehetünk részt aktívan a gyermek kütyühasználatában? Gaál Fruzsinát, az óvodásoknak szóló Happy Little Planet applikációt fejlesztő Pink Fox Games startup egyik alapító tagját kérdeztük a témában, aki ráadásul kétgyermekes anyaként is érintett a kérdésben.
Egy kisgyermeknek interaktív, oktató tartalom az ideális játék
„Animációs rendezőként engem először elsősorban az érdekelt, milyen dizájnnal, témával, összetettséggel készülnek alkalmazások ennek a korosztálynak, hiszen én ebben élek. Korán elkezdtük nézegetni a játékokat az első fiammal, de amikor észrevettem, hogy kezd rákattanni, akkor elvettem tőle az eszközt, és évek múlva kapta csak vissza. Azt a nézetet vallom, hogy mérlegelni kell, és egyensúlyt kell találni: azért nem lehet elítélni egy eszközt, mert mértéktelen használat mellett károssá válik a kisgyerekre. A mértéktelenség másban is káros” – mondja Fruzsina.
Véleménye szerint azonban a megfelelő korban megadott, válogatott ingerek nem ártanak.
„A színvonalas és tartalmas interaktív játékok hasznosabbak lehetnek a gyerekek számára, mint a passzív mesenézés.
Egy felszínesen megrendezett mesében a vágás üteme, a színek telítettsége, a karakterek agresszivitása és a beszéd ritmusa akár negatívan is befolyásolhatja a gyereket.
A színvonalas interaktív játékokban viszont az az izgalmas, hogy a gyerek lehet az irányító, az ő kezébe kerül az időzítés is, hiszen annyi időt tölt el egy-egy folyamattal, amennyit szeretne, és ismételgetheti is a cselekményt. Hogy hogyan fedez fel egy neki szóló interaktív játékot, az rá van bízva, ő válik mesélővé” – sorolja Fruzsina mindazt, amiért ugyanolyan jó választás lehet egy életkornak megfelelő applikáció, mint akár egy mese.
A kütyüzés is lehet életkorilag adekvát
Attól óva inti a szülőket játékfejlesztőként és szülőként is, hogy az életkorilag számukra nem megfelelő játékokkal lépjenek be ebbe a világba.
„Például egy nagyon intenzív autóversenyzős játék nem valós helyzetbe hozza a gyerekeket: ezt úgy értem, hogy nem életkorának megfelelő az, amit csinál. Izgalmas, hogy korán megélheti ezeket az élményeket egy virtuális világban, hiszen gyerekként még sokáig nem vezethet autót, de amikor az ingerek halmozva vannak, polipcsápok nyúlnak ki az autóból, pontokat lehet gyűjteni, versenyhelyzet alakul ki annak szorongásával, az már nem nekik való intenzitás, ha az óvodás korosztályról beszélünk” – fogalmaz. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy a játékhasználat a szülővel közös élmény legyen, velük együtt éljék meg az egészet a kicsik, majd lehetőségük legyen megosztani az élményeiket. A gyerek így elmondhatja, mit látott, mit élt meg, mit élvezett abban, és a történteket aztán akár szerepjáték vagy rajzolás formájában is feldolgozhatja.
„Erre lehetőséget kell adni, mert így oldhatók fel azok a kérdések, amelyek felmerülnek a játék során. Autóversenyzős vagy gyilkolós játék esetében nehéz ilyesmit megtárgyalni.
Szerintem egy játék akkor hasznos és fejlesztő, ha az abban szerzett élményeket a gyerek tudja hasznosítani saját életben is, még ha absztrakt világban is történik az interakció”
– fogalmaz Fruzsina. Ezzel a módszerrel egészen absztrakt dolgokat is el lehet ugyanis magyarázni már három-négy éves gyerekeknek, ha vizuálisan és tartalmilag is megfelelő játék van a kezében.
Bármit is gondolunk róla, életünk része – és gyermekeinké is
Az érthető, ha egy szülőnek ellenérzései vannak a kütyükkel kapcsolatosan, viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezek az eszközök gyermekeink hátralevő életében folyamatosan jelen lesznek.
„Az interaktív eszközök egyre fejlettebb verzióikban lesznek az életük részei, és a mi életünknek is folyamatos szereplői.
A gyerekek engem egy ponton meggyanúsítottak, hogy folyton telefonozok: akkor megmutattam nekik az alkalmazásokat, a levelezést, a banki appot, az egészségügyi alkalmazást, végigmentünk rajta, elmondtam, hogy én mit csinálok a telefonomon, hogy nem játszom.
Esetleg az Instagramot pörgetem szórakozásból, a többit viszont valamilyen funkcióra használom. Ezt már az egészen kicsik is megértik. Teljesen eltiltani nem gondolom, hogy érdemes őket, hiszen mi is a képernyőn oldunk meg számos hétköznapi feladatot az online vásárlásoktól kezdve a gázszámla befizetéséig. Ha ezeket helyre tettük, akkor ők is értik már, miért fontos az, hogy kiválasszuk, mit csinálunk a telefonon és mit nem” – mondja Fruzsina.
Így válassz alkalmazást és szabj kereteket
A szülőben felmerülhet a kérdés, vajon megbízhat-e abban, amit a gyártók az életkori megjelölésekkel kapcsolatosan feltüntetnek egy játék mellett? A fejlesztő szerint mind a Google Play Store, mind az Apple App Store-ja nagyon szigorúan veszi ezt, tényleg annak a korosztálynak megfelelők a játékok, ami fel van tüntetve, sőt, sokszor a reklámokat is figyelik az alkalmazásokon belül, ettől függetlenül előfordulhat, hogy egy játékban olyan reklám jelenik meg, amit nem szívesen mutatnák gyermekünknek – erre általában az a megoldás, ha előfizetünk, vagy megvesszük a teljes, hirdetések nélküli verziót.
Az életkori megjelölés ugyanakkor csak egy dolog, ettől még lehet, hogy a szülőnek nem tetszik végül az a játék. Mindenképpen érdemes előre megnézni még a gyermek nélkül, pontosan mi is a játék, mit kap tőle a gyermek, és mennyire érezzük azt hasznosnak.
Gaál Fruzsina a következő tippeket adta a tudatos és a gyermek számára hasznos kütyühasználathoz:
- adott időkeret álljon rendelkezésére konzekvens módon, hogy a kicsi tudja, mikor és mire számíthat;
- vonjuk be a gyermeket is a kikapcsolásba, így jobban érezheti azt, hogy ő is a döntés része;
- ne csupán a használatért vegye kézbe a gyerek az eszközt: ha van otthon kártyajáték, akkor kártyázzunk, ne tableten csináljuk ugyanezt;
- a szabadidő felhasználása legyen sokszínű, jusson minél több szabadban végzett tevékenységre is idő is a mindennapokban, törekedjünk egy egyensúlyra;
- ne töltsünk le túl sokféle játékot;
- akkor vonjuk be a gyereket ebbe a világba, ha visszafoghatatlan kíváncsiságot mutat iránta, és akkor is csak a számára megfelelő tartalommal;
- lehetőleg ne a saját telefonunk legyen az az eszköz, amelyen játszik a gyermekünk;
- lefekvés előtti időszakban ne kütyüzzenek a gyerekek, hisz ezt nekünk, felnőtteknek sem kéne tennünk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés