gyerek dadogás

A gyerekek nagy részét érinti, és ameddig egyes eseteknél viszonylag könnyen elhagyható, addig másoknál egy életen át fennálló helyzet. A dadogás hátterében több tényező áll. „Elsősorban genetikai hajlam kell ahhoz, hogy valamilyen pszichés megrázkódtatás, szorongás vagy a beszédre irányuló fokozott figyelem, esetleg kigúnyolás tartós dadogást okozzon” – mondja dr. Német Rozália, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa. 

A dadogás kinőhető a zavartalan fejlődés biztosításával

A dadogással kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy vajon kinőhető-e az érintett gyerek fejlődésével. A szakorvos szerint lényegében igen, kinőhető, azonban szükség van hozzá a zavartalan fejlődéshez.

„Két-három éves korban, amikor a beszéd fejlettsége még nem teszi lehetővé, hogy olyan gyorsan kifejezze a gondolatait a gyermek, ahogy szeretné, gyakori a dadogás.

Ha nem irányul rá túlzott szülői, környezeti figyelem, akkor az esetek háromnegyedében magától vagy logopédusi segítséggel elmúlik.” Ezenkívül a megfelelő pedagógiai eszközökkel elősegíthető, hogy a dadogás rövid időn belül elmúljon. Ilyenek lehetnek a fejlesztő hanganyagok, kiadványok és feladatok. Ugyanakkor amennyiben örökletes úton alakult ki a dadogás, már nem ilyen egyszerű a helyzet.

A dadogás öröklődik

„A dadogásra való hajam vélhetően örökletes, de általában egyéb okok is kellenek a kiváltásához” – mondja a neurológus. Ebben az esetben is teljes sikerrel javítható a beszédtechnika, azonban fokozottabb szülői és logopédiai figyelemre van szükség, ilyen a rendszeres gyakorlás és a koncentrációs feladatok végzése. Vagyis amennyiben a családban volt olyan személy, aki akár gyerek-, akár felnőttkorában dadogott, ott nagy eséllyel a születendő gyerekeknél is kialakul a dadogás. Ebben az esetben van szükség a fent említett szakszerű beavatkozásokra. 

Minél előbb cselekszünk, annál jobb

A dadogás 90%-ban 6 éves kor alatt kezdődik. Ritka azoknak az eseteknek a száma, amikor felnőttkorban jelenik meg először a beszédzavar. „Ezekben az esetekben nem egy hirtelen érzelmi megrázkódtatás váltja ki a dadogást,

sokkal valószínűbb, hogy a már gyermekkorban meglévő beszédzavar jön elő, vagy idegrendszeri problémák, koponyatrauma, droghasználat áll a hátterében”

– magyarázza a szakorvos, majd hozzáteszi, hogy a dadogó felnőttek kezelése nem könnyű feladat. A legeredményesebb, ha a logopédussal tudatosan lassítják a beszéd tempóját, majd lépcsőzetesen fokozzák az elmondott mondatok hosszát és összetettségét, illetve a beszédtempót is gyorsítják. A betegek emellett elsajátítják a beszéd közbeni légzéstechnikát is. Célszerű a kezelést szorongásoldó technikákkal kiegészíteni.