Az egyelemű személynevek kiegészülése kezdetben apai névvel történt, vagy éppen a lakhely szerinti megkülönböztetést alkalmazták. Az azonosítás így könnyebbé vált, elkezdtek terjedni a családnévként használt jelzők. A nevek kialakulásának folyamatai és körülményei nagyjából hasonlóak voltak a világ minden táján. De vannak azért különutas országok, ahol a személynevek alakulásában más-más szabályok érvényesülnek, ilyen a magyar is.
A magyar családnevek kialakulása
Mi is az a keleti névsorrend? A világ országainak csupán 4%-ban jár elöl a családnév, amit a keresztnév követ. Ezek az országok főleg a Távol-Keleten találhatók. Európában a magyar az egyetlen nyelv, ahol a családnév megelőzi a keresztnevet. Ennek oka a magyar szórendben rejlik: a családnevek ugyanis eredetileg jelzők, így szabályosan a jelzett szó, azaz a keresztnév előtt kell állniuk.
A családnév mint névtípus a keresztény kultúrából származik, használata az észak-itáliai városokban kezdődött el a IX–X. században. Magyarországra a XIV. században jutott el, s a XV. század végére általánosnak mondható a családnevek használata.
A családnevek fokozatos szabályozására a XV. századtól kezdve találhatunk különféle törekvéseket, de
a magyarországi névszabályozás mérföldköve II. József 1787-ben kelt névrendelete volt, amiben kvázi kötelezővé tette a kételemű nevek használatát.
A rendelet azt is kimondta, hogy a felvett nevet az élete során senki nem módosíthatja, engedély nélkül.
Ez az újfajta személynév több országban csak a 20. század folyamán terjed el, ugyancsak állami rendelkezések következtében (így pl. a muszlim országokban). Érdekes kivétel az izlandi személynévhasználat, náluk 1790 és 1820 között, illetve 1870 után kisebb divatja volt a nyugati típusú családnevek felvételének, de a hagyományőrzés jegyében 1925 óta törvény tiltja a családnevek alkalmazását, viszont a betelepülő külföldiek révén mégis egyre több családnév kerül ténylegesen használatba.
Izland, ahol nincs családnév
Az izlandi családnevet általában az apai névből képzik a -dottir és a -son tagokkal: Sigríður Jónsdottir valójában azt jelenti, hogy Jón lánya Sigríður, az Ólafur Jónsson pedig Jón fia Ólafur.
Két, ugyanabban a társadalmi környezetben élő, azonos nevű izlandi megkülönböztetheti magát a nagyapai nevük alapján például Jón Þórsson Bjarnarsonar (Jón, Þór fia, aki Bjarni fia) és Jón Þórsson Hallssonar (Jón, Þór fia, aki Hallur fia). Ez a sagákban gyakori, de a középső nevek használata jobban elterjedt.
Az izlandiak nagy többsége az apja nevét viseli, de annak sincs semmi akadálya, hogy az édesanya nevét örökölje az utód. Izland egyik legismertebb karaktere, Björk például valódi keresztnevét használja fellépőnévként, teljes neve Björk Guðmundsdóttir, azaz Guðmunds lánya Björk.
Mi a magyar családnév?
„Családnévanyagunk a népek országútján, a Kárpát-medence nagy kohójában sok összetevőből alakult ki. Éppen ezért neveink magyarsága is szivárványszerűen árnyalt” – írja Ladó János Mi a magyar családnév? című értekezésében.
A 100 leggyakoribb családnevünk mutat egy képet a családnevek keletkezéséről is. Ez a 100 név amúgy a teljes lakosság egyharmadának neve, kétszázezres nagyságrendű előfordulásukkal az öt leggyakoribb név viselői a lakosságnak több mint egytizedét teszik ki. Ezek sorrendben a Nagy, Kovács, Tóth, Szabó és Horváth, a 2020-as statisztikák szerint.
Ugyanez a családnevek megszilárdulása kezdetén, a 16. században így nézett ki: Tót, Nagy, Kovács, Szabó, Varga, Kis. Olyan sokat nem is változott.
Petőfi álneve
A névmagyarosítás reformja nagy szerepet játszott a családnevek alakulásában. Több hullámban 1835 és 1956 között mintegy 300 ezer családnév-változtatási kérelmet bírált el a hatóság. Az első igazi hulláma a '48/49-es időszakban volt, ekkor csúcsosodott ki az igény a nemzeti identitás felvállalására, jelzésére a családnevekben is.
Petrovics Sándorként született Petőfink egy szabadon választott, engedély nélkül használható néven, azaz álnéven lett híres. Álneveket eleinte színészek, írók vettek fel, akik titkolták eredeti neveiket vagy társadalmi helyzetüket, de előfordult, hogy csupán névszépítés céljából váltottak másik névre.
A március 15-i forradalom szimbólumának nevét ifjúságából származó okmányai is eltérően őrzik, Petrovich, Petrovits és Petrovics is szerepel ezekben. A -vics végződésű alakot még apjának ajánlotta a kiskőrösi jegyző, mondván, hogy az a „magyarosabb”.
Petőfinek több álneve is volt, azok közül is választhatott volna, de családnevének magyaros fordítása mellett lehetett volna Péterfi is. Ez azonban akkor már egy ismert családnév volt, és ő ragaszkodott nevének eredetiségéhez. Az írásmóddal is próbált eltérni, abban az időben az -y végződésű, álnemesi nevek ugyanis nagyon népszerűek voltak. Petőfi a nép fiának vallotta magát neve írásában is, a márciusi ifjak, pl. Jókai, Vasvári stb. az ő példájára írják nevüket a demokratikus i-vel.
A költő egyébként sosem változtatta meg nevét hivatalosan, annak ellenére, hogy azt használta élete végéig minden esetben. A Petőfi tehát egy írói álnév, amit később a költő szülei viszont hivatalosan is felvettek.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
