Évtizedekkel ezelőtt világszerte elindultak a figyelmet erre a problémára irányító kezdeményezések, felismerve, hogy a „természethiánynak” nevezett új kórság krónikus betegségeket is előidézhet. Leginkább Richard Louv amerikai író-publicista 2005-ös Last Child in the Woods (Az utolsó gyermek az erdőben) című könyvének megjelenése óta téma ez. A kiadvány az Egyesült Államokban amellett, hogy bestseller, iskolai tananyag is lett.
A természettől elidegenedett gyerekek szindrómája
Az Egyesült Államokon kívül az Egyesült Királyság, Németország és Svájc is régóta tesz már lépéseket a gyerekek visszatereléséért a természethez, a cserkészmozgalmak és erdei iskolák újbóli felvirágoztatásával.
A német ökológusok és pszichológusok által Bambi-szindrómának leírt jelenség szerint a gyerekek a mesefilmekből táplálják tudásukat a természet jelenségeiről, állatokról, növényekről, és nem első kézből, saját természetközeli tapasztalataikból.
Richard Louv könyvében megjegyzi: a kialakult kedvezőtlen helyzetet csak tovább rontja, hogy sok városi parkban, az urbánus gyerek legtestközelibb zöldelérési helyszínén, tiltják a fűre lépést, a fára mászást vagy egyéb, a gyerekeknek amúgy vonzó tevékenységek gyakorlását, így a távoli távoli is marad. A szerző arra figyelmeztet, hogy bizonyos népbetegségek létrejöttében szerepe lehet a természettől való elidegenedésnek, és ezeknek az elváltozásoknak a kialakulása már a gyerekeket is fenyegeti. Ilyen például a kóros elhízás, a krónikus stressz, a depresszió vagy az iskolai teljesítőképességet csökkentő figyelemzavar, hiperaktivitás.
Magyarországon 2021 szeptemberében, 18–65 év közötti magyar lakosság reprezentatív demográfiai mintáján készült HEAD DOWNERS 2021 („Fejhorgasztók 2021”) című, az ember természettel való kapcsolatát kutató legfrissebb felmérés kimutatta, hogy a gyermekek sokkal inkább eltávolodtak a természettől, mint az előző generációk.
Néhány eredmény:
- A válaszadók 96%-a szerint a gyerekeknek meg kell tanulniuk tisztelni a környezetet.
- A megkérdezettek 89%-a elismeri, hogy ma sok olyan tevékenység is létezik, amely vonzóbb a gyermekeknek, mint a szabadban töltött idő.
- A magyarok 93%-a azt tapasztalja, hogy a fiatalok kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a korábbi generációk.
- Az emberek 92%-a úgy véli, hogy a technológiától való függőség komoly problémát jelent a gyermekek és a fiatalok számára.
- A felnőttek általában nem értenek egyet (63%) azzal a véleménnyel, hogy a gyermekek és a fiatalok jobban törődnek a természettel, mint az előző generációk, pedig a mai fiatalok jelentős rétege valódi felelősséget érez környezetéért.
- A magyar válaszadók 82%-ának hiányzik a napi kapcsolat a természettel.
- A természettel való kapcsolat hiányát gyakrabban jelzik a gyermekes válaszadók, különösen a 15–18 éves korosztályú gyermekek szülei (76%).
- A válaszadók több mint fele határozottan egyetért (61%) azzal, hogy korlátozni kellene a fiatalok képernyő előtt töltött idejét.
A gyermeknevelés lényege a pozitív minta.
Érdemes megmutatni, hogy mit nyerhetünk a természet közelségével, és miért fontos ez napi szinten.
Hasznos a természetet minél inkább beengedni a belső terekbe, mert a természetes fény, a friss levegő és a természettel való kapcsolat megnyugtat, javítja a test bioritmusát, jó hatással van a kreativitásra, az innovációs szellemre, a kognitív funkciókra, a jóllétre, de még a boldogságérzetre is.
A fiatalok természethez való visszatalálásának módjait latolgató kutatást a VELUX megbízásából a Kantar kutatóintézet végezte 8 közép-európai ország – Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia – lakosságának bevonásával.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
