Tavaly októberi adatok szerint több mint 150 csecsemő életét mentették már meg azok a babamentő inkubátorok, amelyek 1996 óta egyre több kórház közelében jelentek meg Magyarországon. Az inkubátorok lehetőséget teremtenek arra, hogy szülés után úgy mondjon le egy anya gyermekéről, hogy ezzel nem kockáztatja a pici egészségét, de saját magát sem keveri bajba. Az inkubátorok megítélése nem egységesen pozitív: lássuk, mit kell tudnod erről a magyar programról!
Így működik a babamentő rendszer
Jelenleg összesen 38 intézményben található olyan inkubátor, amelybe a nem kívánt terhességből született csecsemőket elhelyezhetik az anyák: Debrecen két, Budapest öt ilyen újszülöttmentő eszközzel rendelkezik, a többi 31 pedig különböző vidéki nagyvárosok kórházainál üzemel. Ezek egy országos újszülöttmentő program részét képzik:
ha a csecsemőt egyszerűen magára hagyná édesanyja, az bűncselekménynek minősülne, és sok esetben a baba halálával végződne.
Ha ehelyett egy ilyen inkubátorban helyezi el, az titkos örökbeadásnak minősül, és semmiféle jogi következménnyel nem jár a szülőanyára nézve.
Hogy miért kényszerül egy anya magára hagyni gyermekét, annak sokféle oka lehet. Az úgynevezett krízisterhesség oka lehet az anyagi helyzet mellett a túl fiatal életkor, a családi helyzet, netán pszichés zavar, a már meglevő gyerekek száma vagy épp betegsége, esetleg a nem megfelelő szociális háló is erre a nehéz döntésre késztetheti az anyákat. Az inkubátorba helyezett gyermekekről gyakorlatilag semmit sem lehet tudni abban a pillanatban, amikor az eszköz riasztását követően megtalálják őket – súlyukból, egészségi állapotukból, az őket takaró ruházatból vonhatnak le az egészségügyi dolgozók bizonyos következtetéseket az anyáról, a terhesség gondozottságáról. Az életet megmenti az eszköz – de a gyermeknek nem lesz kiindulópontja a későbbiekben, ha fel akarná kutatni szülőanyját.
Ezt éli át krízisterhességben egy nő
Krízisterhességnek nevezzük azt, amikor egy várandósság válsághelyzetet okoz, vagy egy megoldhatatlannak tűnő, nehéz helyzetben érkezik a gyermek, magyarázta a Díványnak a Várva Várt Alapítvány elnöke, Lukács József.
Jellemző a tinédzserterhesség, amikor a szexuális életről való felvilágosítás hiánya vagy a védekezés hiánya miatt fogan meg egy új élet, miközben a fiatal lány még maga is szinte gyermek. Későbbi életkorban a nem várt vagy időben nem akkor tervezett gyermekek érkezése is okozhat válsághelyzetet.
Tapasztalatunk szerint leginkább az egyedül maradás és a támogató környezet hiánya miatt érzik úgy a hölgyek, hogy a gyermek felnevelését nem fogják tudni végigcsinálni. A családból hozott minták nagyon befolyásolják a gyermek érkezéséhez való hozzáállást” – érzékeltette példákkal, kik is találhatják magukat ebben a roppantul bonyolult élethelyzetben.
A legnehezebb a krízisterhességeken belül is az, ha titkolt várandósságról van szó: Lukács József szerint ilyenkor nemcsak azt próbálja palástolni egy nő, hogy állapotos, hanem babáját is teljes titokban szeretné világra hozni, ami Magyarországon meglehetősen nehézkes, mivel nincs lehetőség anonim szülésre. Ilyenkor kerülhet inkubátorba a baba, ám ez sem mindenkinek megoldás, hisz a vidékieknek nagy távolságot kell megtenniük azért, hogy oda juttathassák újszülöttjüket – a Várva Várt Alapítvány virtuális inkubátor programjával szeretne segíteni abban, hogy számukra is létezhessen megoldás.
Ezért teheti egy nő az újszülöttjét inkubátorba
Az, hogy egy nő a gyermekét inkubátorba helyezi, gyakorlatilag jognyilatkozatnak tekinthető azzal kapcsolatosan, hogy titkos örökbeadás keretében lemondott róla. A területileg illetékes gyámhatóság hivatalból dönt ebben az esetben a kicsi örökbefogadhatóságáról: ennek türelmi ideje ugyanúgy hat hét, mint az egyéb típusú örökbeadásoknál. Ha ez letelt, a csecsemő örökbeadhatóvá válik. Ekkor a gyermeknek örökbe fogadó szülőket keresnek, ami gyorsan lezajló folyamat, mivel hazánkban folyamatosan nagyon sokan várnak arra, hogy újszülött korú gyermeket fogadhassanak be családjukba.
A babamentő inkubátorba helyezett gyerekek történetei általában bejárják a médiát, ilyenkor azon a néven említik őket, amelyet annak a kórháznak a dolgozói találnak ki nekik, amelyik intézményben megtalálták őket. Ezt a nevet természetesen a későbbiekben az örökbe fogadó szülők megváltoztathatják.
Vannak a módszernek kritikusai is
Nem egyöntetűen pozitív ugyanakkor a babamentő inkubátorok megítélése: az ENSZ például bírálja azok működését. 2020-ban a következő javaslatot tették hazánknak: „Javítsa a válsághelyzetben lévő terhes nők számára a tanácsadáshoz és a szociális támogatáshoz való hozzáférést, és vezessen be bizalmas születési anyakönyvezési lehetőséget a csecsemőkről való lemondás megakadályozása és a gyermekvédelmi rendszerbe történő biztonságos belépés biztosítása érdekében, mellyel párhuzamosan, fokozatosan szüntesse meg a babamentő inkubátorprogramot.”
Az érvek szerint visszaélésekre is lehetőséget nyújt jelen formájában a babamentő program, hiszen nem lehet tudni, hogy
tényleg az anya helyezte-e el a gyermeket az inkubátorban, nem hozzátartozója, esetleg futtatója tette meg ezt.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye ráadásul kimondja, hogy minden gyermeknek, „amennyire lehetséges, joga van ismerni a szüleit, és ahhoz, hogy a szülei viseljék gondját” – ez pedig sérül az inkubátorok használatakor.
Nem minden krízisterhes mond le gyermekéről
A Várva Várt Alapítvány krízisterhességben igyekszik támogató beszélgetésekkel átsegíteni a legnehezebb időszakon a hozzájuk fordulókat, de akár lakhatás, munkahely és szociális lehetőségek keresésében is partnerei a válsághelyzetben levő állapotos nőknek. A legnehezebbnek a lakhatás kérdését látják, mivel anyaotthonokból messze nincsen annyi hazánkban, ahány nőnek szüksége lenne azok szolgáltatásaira. Az alapítvány munkatársai úgy támogatják a krízisterheseket, hogy ők is elhiggyék: képesek felnevelni a meglepetésszerűen érkező gyermeket, de ez nem mindig lehetséges.
„Van, amikor az anya határozottan elzárkózik ettől, más esetben nincsenek meg azok szülői kompetenciák, amik minimálisan szükségesek lennének a gyermek felneveléséhez. Ilyen esetekben örökbe fogadó szülőket ajánlunk az életadó anyukának, és ő választhat közülük a gyermekének új szülőket. A nyílt örökbefogadás folyamatában is segítjük az édesanyákat, és természetesen az örökbe fogadó házaspárt is” – fogalmaz az alapítvány elnöke, hozzátéve, akik megtartják gyermeküket, azokkal általában kapcsolatban maradnak hosszabb távon is, míg az örökbeadókra kevésbé jellemző ez.
„Az örökbe adó anyukák ritkábban keresnek minket az örökbeadás után, pedig tapasztalatunk szerint nekik is szükségük van segítségre, hiszen ez az életüknek egy nagyon meghatározó eseménye, amit fel kell dolgozni és be kell tudni illeszteni az életük folyamába”
– árulta el, hozzátéve: november 8-ára épp értük hirdetik meg az örökbe adó szülők napját, hogy elismerjék nehéz döntésük értékes mivoltát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
