alvás stressz

A kisgyermekes szülőket nem fogja meglepni az a tény, melyet egy friss kutatás állapított meg: mindegy, hogy a gyermek vagy a szülő alszik rosszul, a szülő stressz-szintje emelkedetté válik. Ráadásul az is kiderült a kutatásból, hogy a gyermek alvászavara megsokszorozza a szülő esélyét is arra, hogy szintén alvászavarral küszködjön: nem csoda tehát, ha egyes helyett többes számban fogalmaznak a totyogók szülei, amikor azt mondják: borzalmasan alszunk.

A rossz alvó gyerek nem ritkaság

Bár vannak olyan babák, akik szinte születésük pillanatától kezdve édesdeden alusszák át az éjszakát alvástréning nélkül is, a környezetemben élőktől származó anekdotikus bizonyítékokból az derül ki, hogy azok a csecsemők vannak többségben, akik nem olvasták azt a könyvet, amely szerint 12 órát illene aludniuk éjjel.

Ahogy a gyerekek nőnek, jön a fogzás, aztán a mozgás-, majd a beszédfejlődés: 

Vannak olyan a gyerekek is, akik óvodásként is többször ébrednek éjjelente, a visszaalváshoz pedig szülői segítségre van szükségük. Nem csoda, hogy az ilyen nagy igényű gyerekek szülei az első években úgy érzik magukat, mintha permanensen másnaposok lennének anélkül, hogy akár egyetlen korty alkoholt is fogyasztottak volna…

Stresszt okozhat az álmatlanság

Egy kutatásban arra voltak kíváncsiak a szakemberek, hogy mindennek milyen hatása van a szülői stresszre, illetve a szülői alvásminőségre. 14 ezer felnőttet vontak be a kutatásba, amely az alvási apnoé, az aluszékonyság és az álmatlanság, valamint a szülői stressz mértékének alakulását figyelte rosszul alvó gyerekek szüleinél.

Mint a megfigyelésekből kiderült, a szülőknek 111 százalékkal nagyobb az esélye az álmatlanság kialakulására, ha a gyermeknek alvászavara van, az alvási apnoé pedig 115 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordul elő körükben. Az álmatlanok stressz-szintje háromszorosa azon felnőttekének, akik nem küzdenek ilyen problémákkal, míg az alvási apnoéban szenvedők stressz-szintje 1,88-szoros.

Mindkét alvászavar stresszkeltő hatása nagyobb mértékben jelenik meg nőknél, mint férfiaknál,

az alvási apnoé miatti stressz pedig jellemzőbb az egyedülálló szülőkre. Az aluszékony szülőknél nem tapasztaltak stressz-szint-emelkedést.

Így hat még a testre a rossz alvásminőség

Azon túl, hogy a stresszt növeli, a fent leírtaknak nagyon súlyos következményei lehetnek a szülők egészségére nézve. Az eddigi kutatások a rossz alvást számos problémával tudták már összefüggésbe hozni, melyek mindegyike komoly hatást gyakorol egészségünkre.

• Mind a rövid, mint a hosszú távú memória romlását okozhatja.
• Zavarja a koncentrációt és a gondolkodást.
• Hatására hangulatunk gyorsan változhat, türelmetlenebb, lobbanékonyabb a kialvatlan ember.
• A kevés alvás az immunrendszernek sem jó, csökkenti védekezőképességünket.
• Mivel figyelmünk nem az igazi, gyakrabban történik baleset azokkal, akik nem alszanak jól, mint azokkal, akik kipihentek.
• Aki kevesebb mint 5 órát alszik éjjelente, annál megnő a magasvérnyomás-betegség rizikója is.
• Aki keveset alszik, annak a vércukra is magasabb, ami diabéteszhez vezethet.
• Túlevés, ezáltal hízás is előfordulhat következményeképp.
• Alacsonyabb libidó is lehet a rossz vagy kevés alvás következménye, a férfiak tesztoszteronszintje csökkenhet is ettől.
• A szívbetegség esélye is nő a magas vérnyomás és gyulladásos folyamatok beindulása által.
• Rossz egyensúlyhoz is vezethet, ha nem tudod kialudni magad.

A család egészének alvása fontos, nem csak az egyes családtagoké

Mindezek miatt fontos odafigyelni arra, hogy mind a gyerek, mind a szülő a lehető legjobb minőségű és legtöbb alváshoz juthasson. A gyermekek rossz alvása mögötti esetleges szervi okok kivizsgálása mellett – hiszen akár az ételérzékenység is okozhat alvászavart esetükben – fontos azokat a körülményeket kialakítani, amelyek mellett mind a gyermek, mind a szülő kipihenheti magát anélkül, hogy ez bármelyik felet felesleges stresszel sújtaná. 

A család jólléte ugyanis nemcsak a gyerek, de a szülő jó alvásától is függ: ezt sem szabad feláldozni.