Ezért fontos, hogy télen is menjetek játszótérre a gyerekkel

A tél beköszöntével, a hideg, borús és gyakran nedves időjárás kedvezőtlenül hat a szabad levegőn töltött időnk mennyiségére. A gyerekeinket igyekszünk védeni a hideg, csípős időben való kimelegedéstől, megfázástól, magunkat pedig érthető módon a játszótereken való odafagyós ácsorgásoktól, minek következtében könnyen ragadunk a meleg, fűtött falak közé. A szabad levegő és a mozgás azonban rendkívül fontos a gyerekek fejlődésében, nem is véletlen tehát, hogy a lakásban gyakran bizonyul kihívásnak lekötni, megfelelően kezelni a gyerekek energiaszintjét. Az ő fejlődésüket alapvetően a mozgások motiválják, irányítják és hajtják előre már csecsemőkortól kezdve, hosszú éveken át. Nemcsak az egészséges testi fejlődésért felelnek, hanem az összetettebb agyi folyamatok rendszerezéséért, és a különböző készségek, mint például a beszéd megfelelő elsajátításáért. „A mozgás létfontosságú a gyerekek fejlődése szempontjából, ezért megtiltani vagy lecsökkenteni szigorúan tilos” – mondta Bálóné Dányi Izabella, a Szegedi Tudományegyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának (GYIP) gyógypedagógus-logopédusa A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései című előadásában.

A mozgások fejlesztik az idegrendszert

A mozgékonyság életkori sajátosság a gyerekeknél. Már a kezdetektől így próbálnak kommunikálni velünk, a mozgásuk által kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő világgal. Igyekeznek követni a szemükkel, nyúlni értünk, hangot adni az igényeiknek, és a sok gyakorlás által feszegetni fejlettségi szintjük határait. Minél több helyre érnek el, annál több új információval gazdagodnak önmagukról és a világ dolgairól, ami bár szülőként igencsak fárasztó tud lenni, a gyerekek számára szükségszerű. Az agyuk folyamatos munkában van: észlel, értelmez, raktároz, majd pedig felidéz. Az agyi folyamatok, az értelmi fejlődés tehát szorosan összefügg a mozgásfolyamatokkal. Ennek jelentőségét leggyakrabban a mászás kapcsán szokták említeni, ahol a keresztezett mozgás elősegíti az idegi kapcsolatok összerendezését és megszilárdítását, de ez persze nem azt jelenti, hogy más mozdulatoknak ne lenne hasonlóan jelentős szerepe a gyerekek korai éveiben.

A szabad mozgások segítik az idegi érési folyamatokat, a felvett információk összerendezését csecsemőkortól kezdve az iskoláskor végéig, ha nem tovább. Az emberre például kizárólagosan jellemző kommunikációs beszéd-írás-olvasás fejlődési sor is a kúszás-mászás-járás sorrendi megjelenésére épül alapvetően. A beszédet mondják az ember legösszetettebb teljesítményének, aminek elsajátíthatósága a beszédtől talán teljesen függetlennek tűnő feltételek teljesülésének függvénye. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a szabad mozgás csupán a fizikai érést és a koordinációs készségeket fejleszti, hiszen rendkívül nagy hatással van az értelmi képességekre, a gondolkodásmódra, a nyelvi készségekre, vagy akár az emlékezésre. A gyerekek mozgékonyak, mert fejlődésüket ez segíti elő.

Szabad mozgás, szabad gondolkodás

Mai oktatási rendszerünk sajnos egyre kevésbé épül a természetes fejlődés mintájára. A gyerekben ösztönösen meglévő, tudás iránti motivációjának megerősítése helyett inkább azt megtörve próbálunk újat kialakítani, elenyésző sikerrel persze. A gyerekek padokba (vagy képernyő elé) ülésre vannak ítélve hosszú órákon át, mindössze rövid szünetekkel megszakítva a tanulás idejét. Kevés időt töltenek a szabadban, és még kevesebbet szabadon. A mai tanórák – tisztelet persze egy-egy kivételes tanítónak és tanárnak – sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a memorizálásra, mint a szabad gondolkodásra. Tankönyvi leírásokat és fogalmi definíciókat tanulnak a gyerekek, miközben nincs lehetőségük megtapasztalni a tananyagok életszerűségét, valódiságát. A későbbi értelem alapját azonban a szenzomotoros (érzékelő és mozgató idegi folyamatok) működés jelenti. A gyerekeknek nem elég a környezet passzív szemlélése, aktívan kell foglalkozni a környezet tárgyaival, hogy tapasztalatból aktív ismeret jöjjön létre – hangzott el az említett előadásban. 

Az iskolarendszerrel szemben talán tehetetlenek vagyunk, de az otthoni környezet és a korai évek során biztosított lehetőségek megvalósításában nem. A gyerekek iskolai teljesítményét és a rendszerrel való megküzdését a szabad játékok és szabad mozgások által szerzett tapasztalatok befolyásolják a legnagyobb mértékben. Nem különórákról, nem irányított foglalkozásokról beszélünk, hanem szabad lehetőségekről: sétákról, játszóteres mászókázásokról, kirándulásokról, kerti játszásokról, rohangálásokról, s a közben felmerülő kérdések megválaszolásáról, ismeretszerzésről, amely a szabad gondolkodást serkenti.

Nehezített pálya a téli hideg

A gyerekek tele vannak energiával, a mozgásuk ugyanis hatással van mind a testi, mind a mentális fejlődésükre, s éppen ezért nekünk biztosítani kell számukra azt a környezetet (teret, időt, esetleg eszközt), ami a szükséges, korosztályilag sajátos mozgásformákat gyakorolni engedi. Ez persze könnyű nyáron, amikor mi is szívesebben vagyunk a szabad levegőn, és a gyerek is nyugodt szívvel ülhet akár órákig a meleg homokozóban, vagy rohangálhat a placcon egy szál alsóneműben. Télen ez már nem ugyanaz: ha megállás nélkül rohangál a gyerek overallban, túlságosan kimelegszik; ha a betonon ül hosszasan, felfázik; ha minden latyakos, átázik; a pisilések következtében kialakuló öltözködési malőrökről pedig már ne is beszéljünk.

És ez még csak a gyerek oldala volt, holott lényeges szempont, hogy az ő futkározásukkal ellentétben mi, felügyelő személyzetként, általában csak didergünk és csárdást járunk a nagy hidegben. Nem csoda, ha csökkentjük a szabadban töltött idő mennyiségét. A gyerekek mozgásigényét mégis tiszteletben kell tartanunk, s amennyire lehet, megfelelő fejlődésük érdekében ki kell elégítenünk. A mozgás bizonyos mértékig persze beltéren is megvalósítható. Vannak kellő térrel rendelkező lakások, s vannak olyan gyerekek vagy korosztályok, akiknek az energiaszintje megelégszik a birkózással, kommandós kúszással, vagy éppen az ágyon való ugrándozással. Minden olyan mozgásformával, amit elbír a ház és a mi idegeink is. Tartsuk azért észben, hogy a szabad levegő általában jobban kifáraszt és mélyebb alvást biztosít – ez sem utolsó szempont. 

A gyerekek mozgékonysága és mozgásvágya ösztönös és igényközlő, hiszen a teljes körű fejlődésüket szolgálja. Hat az érzékszervekre, a megismerő funkciókra, az emlékezetre, a koordinációra és nem utolsósorban a kommunikációs készségekre. Szülőként akkor tudunk a legjobban támaszt nyújtani, ha megismerjük és így képessé válunk felismerni ennek jeleit. A gyerekek szükségleteinek kielégítésére mi tudunk a leginkább lehetőséget biztosítani, s ezáltal még mélyebb és megértőbb kapcsolatot is kialakíthatunk velük.