Nem is olyan egyszerű megfogalmazni, hogy pontosan mi az a dadogás. Ha egy előadó nagy nézőközönség előtt izgalmában elakad beszéd közben, vagy épp egy óvodai szereplés során reagál így a stresszre a gyerek, akkor még nem feltétlenül szükséges szakemberhez rohanni. Ugyanígy az izgatottság, amikor túl sok mindent szeretnénk egyszerre elmondani, vagy a félelem is kiválthatja a beszédhibát, és emiatt felnőtt és gyerek is nehezen fejezi ki magát. Ez a „hétköznapi” dadogás azonban jelentősen eltér a „valódi” dadogástól.
Na jó, de mikor van baj?
A „valódi” dadogás jelensége igen összetett, emiatt pedig nehézkes a meghatározása is – kezdi a szakértő, Krániczné Dr. Szabó Ágnes gyógypedagógus, NILD-terapeuta, logopédus és hallássérültek pedagógusa. A legegyszerűbb definíció talán a következő: „a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik”. Ez a definíció azt írja le, amit a kívülálló észlel a dadogásból. A másik definíció az okokat is meghatározza, eszerint „a dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van”.
Szinte nincs is olyan ember, akinek a környezetében ne bukkant volna fel legalább alkalmanként dadogó gyerek vagy felnőtt. Különböző vizsgálatok alapján a dadogás előfordulása 1 százalék körül van.
Az esetek mintegy 88 százaléka 7-8 éves kor előtt kezdődik, vagyis jellemzően kisiskoláskorban vagy előtte megjelenő probléma. Ezek az adatok szülőktől származnak, az ő megítélésük függvénye tehát, hogy mikor észlelik dadogásnak gyermekük beszédfolyamatosságának eltérését. Legkorábbi megjelenése a mondatokban beszélés időpontjára tehető, legkésőbbi időpontja pedig 7–13 éves korra.
Ne csodálkozzunk, ha az iskolában jön elő
Meglehetősen gyakori probléma az iskolakezdéssel érkező dadogás, az esetek majdnem harmadában a szóbeli megnyilvánulás és az intézményváltás okozta stressz áll a háttérben. Újdonság és igen nagy stresszforrás lehet, hogy szóban kell megnyilvánulni több ember előtt, miközben gyorsnak, összeszedettnek kell lenni. Ez felnőttként is stresszes lehet, egy gyerek esetében pedig még inkább nehézséget okozhat. Növelheti a dadogás felszínre kerülését a hangos olvasás esetén az, ha a társak kigúnyolják a megakadások miatt.
A jelenség egyik érdekessége azonban az, hogy gyerekkorban elmúlhat kezelés nélkül is – mutat rá a logopédus. Sok dadogó nincs is tudatában a dadogásnak, így a spontán gyógyulásnak sem. A spontán javulás hátterében a nyugodtabb életvitel, elfogadó környezet, lassabb és több beszéd állhat. Általában a spontán gyógyult dadogók tünetei enyhébbek, mint a kezelt társaiké.
Ne hagyd szó nélkül!
Ez azonban nem jelenti azt, hogy félvállról kellene vennünk gyermekünk dadogását. Épp ellenkezőleg! Fontos megjegyezni, hogy habár önmagától elmúló jelenség lehet, nem szabad várni, ha a szülő észleli a gyerekén a dadogás tüneteit – figyelmeztet Ágnes. Amilyen hamar csak lehet, szakemberhez kell fordulni. Fontos ez, hiszen ha a gyereket olyan hatások érik, amik negatívan befolyásolják a személyiségfejlődését, társas kapcsolatait, akkor ennek következtében a beszédnehézségei is jobban fognak rögzülni. A dadogás rögzülésével beszédfélelem alakulhat ki, amely hamar szorongást eredményezhet bármilyen beszédszituációban. Lelassulhat a dadogóknál a gesztus-, arc- és beszédmozgás, vagyis a nem verbális kifejezőeszközök is zavart szenvedhetnek. Ez tovább nehezíti a hallgatóságnak a dekódolást. A gátoltság és a szorongás tükröződhet a testtartásban, a mozgás harmóniájában is.
Szerencsére egyre több módszert ismerünk a beszédhibák javítására, és már óvodáskortól elkezdődhetnek a kezelések. A relaxáció, a pszichoterápia, a hidroterápia, a kognitív terápia, a színházterápia, a kombinált játék- és logopédiai terápia, a beszélgetés, a tranzakcióanalízis, a játékterápia, a művészeti terápia és a komplex kezelés mind hatásosak lehetnek – sorolja a szakértő. Ugyanakkor nemcsak erről érdemes szót ejtenünk, hanem arról is, hogyan reagál a környezet a dadogó gyerekre.
Ne kezeljük másképp!
A dadogás megítélése napjainkban is változó: léteznek közösségek, ahol gúnyolódás a beszédhibával küzdők osztályrésze, máshol gond nélkül elfogadják egymást a közösség tagjai. Ez függ a szülők, a környezet hozzáállásától, hozzáértésétől is. Mindenképpen fontos azonban, hogy ha a szülő vagy a gyerek környezetében gyakran jelen lévő felnőtt (legyen az óvónő, tanító, tanár, nevelő) észleli a gyerek beszédének megváltozását, akkor mielőbb forduljon szakemberhez. Szülőként elsősorban úgy tehetünk a legtöbbet dadogó gyermekünkért, ha ugyanúgy bánunk vele, mint annak előtte. Azt kell éreznie ugyanis, hogy ő is olyan, mint a többiek, csak ő dadog. Az elvárásoknak ugyanolyanoknak kell lenniük, mint egy nem dadogó gyerek esetén, bár tény, hogy a dadogó gyerek sokban különbözik a többiektől, ezért szülőként ki kell tapasztalni, hogy mi a legjobb számára. Sem az elszigeteltség, sem a kiváltságos helyzet nem célravezető.
Segíti a beilleszkedést, ha a gyerek környezetében élők türelmesek vele, szemkontaktust tartva a beszéd tartalmára figyelnek a forma helyett. Ha a gyerek fáradt, lehetőleg kevesebbet beszéltessük – ajánlja a logopédus. Nagyon fontos az elfogadás és önelfogadás, amit segít, ha a gyerek a környezetében bemutathatja, hogy ő miben jó: lehet ez rajz, éneklés, építés, bármi. Óvodában az óvónő ugyanúgy kezelje a dadogót, mint a többi gyereket. Bátorítani kell, hogy kifejezze a gondolatait, és nem szabad más szabályokat alkalmazni a dadogó gyerekek esetében, mint a többieknél. Tanuljanak verseket, mondókákat, szerepeljenek rövid szövegekkel az ünnepségeken.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Mit tehetünk akkor, ha a dadogás hirtelen lép fel?
Nagyon sok oka lehet annak, ha az alapvetően jól artikuláló gyerekünk egyszer csak dadogni kezd. Lehet az ok a szülők válása, bármilyen családi tragédia (az aranyhal elvesztésétől a közeli hozzátartozó betegségén át bármilyen halálesetig sok minden tartozhat ide). Van, akinél az új környezet okozza: költözés, iskolaváltás, más óvodai csoportba kerülés. Talán furcsa, de akár a Covid-19 is lehet a háttérben (megbetegedett családtag miatti aggodalom, online oktatás, otthoni stressz az összezártság miatt...). Ritkán, de lehet a háttérben utánzás is. A dadogás is főként a fiúkra jellemző, de az utánzásos dadogás a lányok sajátja. Ez olyankor fordulhat elő, ha egy jó barát dadogni kezd, és ez „megtetszik” a gyereknek. Mivel a háttérben rengeteg minden lehet, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, aki segít kideríteni az okokat. Ezután már sokkal könnyebb a terápia is.
