Nyolcéves gyerekek is képesek felismerni a bőrrákot

A legtöbb ember nem fordul időben bőrgyógyászhoz egy gyanúsan színét váltó anyajeggyel vagy furcsa kiütéssel. Inkább otthon vár, krémeket próbál ki, és közben értékes időt veszít. Időt, amit a probléma szakértő kezelésével is tölthetne. Ezek a napok, hetek vagy hónapok kiemelten fontossá válnak akkor, amikor rosszindulatú bőrelváltozásról van szó, amely kezeletlenül hagyva nagyon hamar képezhet áttéteket. A rendszeres felvilágosító kampányok ellenére a betegek gyakran igen előrehaladott daganattal keresik fel az orvost, noha a látható testfelületen lévő bőrelváltozást több családtag, munkatárs vagy ismerős is látja. A probléma felismerése és az orvoshoz fordulás tehát szó szerint életet menthet kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Ezért olyan fontos a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatócsoportjának felmérése, amelyből kiderül, hogy a nyolcéves gyerekek is képesek viszonylag nagy biztonsággal megállapítani, mivel kell orvoshoz fordulni. 

A kutatás nagyon egyszerűen zajlott: a szakértők 15 fényképet mutattak a résztvevőknek, akik között általános és középiskolások éppúgy szerepeltek, mint egyetemisták és náluk is idősebb felnőttek. A képeken mindennapos bőrelváltozások voltak láthatók, köztük olyanok is, amelyek minél sürgősebb orvosi kezelést igényelnének. A tesztalanyok jó (azaz egészséges, ellátást nem igénylő) és rossz (minél előbb meg kéne mutatni orvosnak) csoportokba sorolták a látottakat, az összesítésben pedig kiderült, hogy már az egészen fiatal korosztály is képes különbséget tenni a jó- és a rosszindulatú bőrléziók között, anélkül, hogy a rosszindulatúságra utaló jellegzetességeket ismernék.

Miért pont gyerekek?

Joggal merül fel a kérdés, miért pont a fiatalokat célozták meg a kutatás során. A válasz egyszerű: az egészségnevezés gyerekkorban kezdődik, és a teszt bebizonyította, hogy már tényleges biológiai tudás nélkül, intuíció alapján is véleményt alkothatnak a legkisebbek is. A 15 kép véleményezése után két csoportra osztották őket: voltak, akik csak a helyes megoldásokat kapták meg, a másik csoport viszont egy rövid oktatófilmet is megnézett a problémakörről. A diákok ezt követően egy újabb képsorozaton próbálták ki tudásukat. Az derült ki, hogy nem volt szükség a részletek elmagyarázására, elegendő volt a képeket és a helyes megoldásokat mutatni. Hasonló folyamat ez ahhoz, ahogyan a gyerekek megtanulják, hogy mi a különbség egy macska és egy kutya között. Sok macskát és kutyát látnak, és nem tévesztik őket össze. Alapvetően a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok is a globális képet nézik, nem a részletek alapján ismerik fel a különböző képeket.

Tíz perc az életért

A teszt nem zárult le, most is folyik, sőt, az alábbi linkre kattintva bárki kitöltheti. Az eredményekből a szegedi kutatók arra fognak következtetni, hogy melyik tanulási módszert érdemes választani a rossz léziók kiszűrésére. Az egyik metódus szerint globálisan sok képet mutatnak a résztvevőknek, és csak annyit mondanak róluk, hogy jók vagy rosszak. A másik módszer szerint a képeken elmagyarázzák, hogy az adott bőrelváltozás miért rossz- vagy jóindulatú. Kitérnek arra, hogy milyen a bőrelváltozás széle, színe és hogy szimmetrikus-e. További cél, hogy a vizsgálat során kapott eredmények részévé váljanak a melanóma elleni prevenciós programnak. A teszt kitöltésével tehát hozzájárulhatunk a bőrdaganatok elleni küzdelem és a prevenció hatékony stratégiájának kidolgozásához.

A gyerekek odafigyelnek a bőrükre

A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a korai életkorban elsajátított prevenciós szokások nagyobb valószínűséggel megmaradhatnak a későbbiekben is. Tanulmányok kimutatták, hogy a világos bőrtípusú és magasabban iskolázott szülők gyermekei körében gyakoribb, hogy szüleik óvják őket a nap káros hatásaitól. Ahogy a gyerekek életkora emelkedik, az iskola és a média veszi át a szülők szerepét mint fő információforrások. 2010-ben az 55 német óvodában végrehajtott SunPass fényvédelmi oktatóprogramot követően a gyerekek körében a fényvédelmi szokások jól mérhetően javultak. Az óvodás korú gyerekek többsége már magától kérte a napszemüveget és a fényvédőt, mielőtt kiment volna a napra.

Egy francia tanulmány negyedikes diákok között mérte fel egy fényvédelemről és bőrrákról szóló ismeretterjesztő program előtt és után, hogy változtak-e a gyerekek ismeretei és hozzáállása ebben a kérdésben. Az eredmények alapján az oktatást követően többen védték magukat a naptól kalappal, fényvédővel. Emelkedett azoknak a száma is, akik nem mentek ki a legveszélyesebb órákban a napra és akik gyakrabban kenték be a bőrüket fényvédővel. A gyerekek szignifikánsan kevesebb időt töltöttek a napon fedetlen bőrrel és fejjel, hiszen már jól tudták, ez miért veszélyes. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy az oktatóprogramok javíthatják a gyerekek hozzáállását, ők pedig hatással lehetnek a saját szüleikre is. A napozás ideje persze még messze van, ugyanakkor a bőrrákról, a fényvédelemről és az anyajegyek rendszeres ellenőrzéséről télen sem feledkezhetünk meg.