Minden embernek megvan a maga véleménye arról, illik-e együtt fürödnie a családtagoknak – még azoknak is határozott elképzeléseik vannak, akik még nem szülők. Nem véletlenül, hiszen anya, apa és a gyerek(ek) látják egymást meztelenül, megmossák a másik hátát, ez pedig sokakban felveti a kérdést, egészséges-e, és ha igen, meddig?
Nagyon megosztó témáról beszélünk ismét, ugyanakkor nem kérdés, hogy szükség van-e a családi fürdések körüli viták nyugvópontjának megtalálására, vagy legalább arra, hogy tisztában legyünk a saját elképzeléseinkkel. A témában az a könnyű és a nehéz is, hogy családja válogatja, mi fér bele. Létezik olyan család, ahol teljesen normálisnak számít, hogy együtt fürdenek a gyerek 3-4 éves koráig, de olyan is, ahol ezt egyáltalán nem csinálják. Azt a pontot kell megtalálni, ameddig ez csupán egy családi, ártatlan program, és elválasztani attól, amikor kínossá válik akár a szülőnek, akár a gyereknek. Addig nincs ezzel gond, amíg mindenkinek komfortos. Amikor a szülő észreveszi, hogy a gyerekben már pluszkíváncsiság is megjelenik, bámul, akkor ezt a programot érdemes egy olyanra cserélni, amiben nincs meztelenség – fejti ki Varga Aida, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Yelon szexedukációs programjának szakmai vezetője, aki a fürdés útvesztőiben segít eligazodnunk.
A gyerekek általában érdeklődnek a szüleik teste iránt. Mikortól van ezzel gond?
Teljesen természetes, hogy megnevezzük a különböző testrészeket, az viszont már egy másik szint, amikor a szülőnek furcsa érzése lesz az egész helyzettől, mert észreveszi, hogy a gyereke nézi. Ha a szülő akár csak egy kicsit is kellemetlenül, kényelmetlenül érzi magát, akkor érdemes abbahagyni az együtt fürdést.
Mi történik akkor, ha a szülő nem akarja abbahagyni?
Az együtt fürdés alapvetően egy jó program lehet: együtt nevetnek, fröcskölik egymást, sokan így pótolják az időt, amit egyébként nem tudnak együtt tölteni. Az is előfordul, hogy a szülő így kapja meg a hiányzó intimitást, mert ilyenkor megölelheti a gyerekét. Az erőltetés azonban nem jó. Ahogy az egész gyereknevelésben, itt is nagyfokú önismeretre van szükség a szülő részéről, hogy felismerje, mik a pontos motivációi. Hogy lássa, miről szól a meztelenség az adott esetben. Más, ha szereti nézegetni a gyerekét, mert olyan kis formás, és más, amikor a gyerek felszabadultan érzi magát meztelenül, és ezért nem öltözik fel. Amíg mi szappanozzuk be a gyerek testét, majd leöblítjük, az rendben van, de amikor ezt ő teszi velünk, az már nem feltétlenül. Egy hátmosás lehet oké egy bizonyos szempontból, de amikor ez nem a gyerek szükségleteiről szól, hanem a szülőéről, akkor érdemes megállni. Fontos a gyereket is megkérdezni, hogy ő hogy áll ehhez a kérdéshez.
Erre érdemi választ fogunk kapni?
Igen. Mindig. Nem biztos, hogy úgy mondja el, ahogy azt a szülők gondolják, de ettől még összerakja a képet. Például azt mondja: nem szeretnék együtt fürdeni már veled, mert mindig elfoglalod a helyet a kádban. Tehát nem feltétlenül jelzi tűpontosan, hogy ez neki kínos, ezt nehéz megfogalmazni, de ettől még érdemes figyelnünk és értőn hallgatnunk. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor testvérek fürdenek együtt. Ha az egyikük jelzi, hogy ez számára kellemetlen, onnantól biztosítsuk a külön fürdőidőt.
Mikor jöhet ez el?
A prepubertásig, azaz körülbelül tízéves korig nem feltétlenül jelent problémát, ha a testvérek együtt fürdenek. Amikor az egyiküknek kezdenek kialakulni a másodlagos nemi jellegei, akkor már kínossá válhat, és van, hogy szól, de van, hogy csak elmegy egyedül fürdeni, vagy más módon jelzi ezt. Fontos, hogy erre jól reagáljunk, és ha a kisebb testvér szeretné is folytatni a közös pancsolást, akkor is válasszuk külön őket és ajánljunk fel másik játéklehetőséget. Ugyanez egyébként a szülő esetében is fennáll: ha anyaként vagy apaként nem érezzük magunkat komfortosan az együtt fürdés során, akkor tisztálkodjunk külön.
A szülő is mondhat nemet?
Igen, természetesen. Ezzel tanítjuk meg a gyereket is nemet mondani.
Sok férfi érzi úgy, hogy már azzal valamiféle jogsértést követ el, ha engedi, hogy a gyereke meztelenül lássa. Erről mi a véleményed?
Alapvetően maga a meztelenség nem traumatizál, ha mögötte nincs más motiváció a szülőben, azaz nem egyfajta vágy kielégülése. Kell-e, hogy lássa a gyerek a szüleit meztelenül? Nem. Ha a szülőnek ez kényelmetlen, akkor nem elvárás, nem szükségszerű, hogy megtörténjen, mert ha neki nem kényelmes, a gyereknek sem lesz az. Azok a szülők, akik komfortosan érzik magukat meztelenül, azoktól hiteles az együtt fürdés is.
Ezeket a határokat általában azért megérzi az ember. Lehet egy pici rossz érzés a gyomrában, elbizonytalanodás, de már az is jel lehet, hogy elkezdünk ezen gondolkodni. Annyi apró jelzés van az emberben, ami azt üzeni, hogy változtatni kell, ezekre érdemes hallgatni.
Mire figyeljünk, ha már nem fürdünk együtt, csak mosdatjuk a gyereket?
Narráljuk a mozdulatainkat. Például mondjuk el, hogy most megmosom a lábadat vagy a popsidat. Nem fogdossuk össze a gyerek testét kérdés, jelzés, információátadás nélkül. Igen kényes téma ez egy olyan társadalomban, ahol még mindig egy csomó minden tabu, és sok óvodásnak nincs egyáltalán szava sem a különböző nemi szervekre. Pedig alapvető fontosságú, hogy gyereknyelven ugyan, de meg tudja nevezni őket. Az egy nagyon nehéz helyzet, amikor valakinek vannak olyan részek a testén, amelyeknek még neve sincs. Nemhogy elmondani nem lehet róluk semmit, de megnevezni sem szabad őket. A gyerekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések prevenciójának az az egyik alapja, hogy legyenek a gyereknek szavai, hogy el tudja mondani, mijét akarták megérinteni. Tehát tanítsuk meg neki, mi micsoda, és amikor fürdetjük, használjuk is ezeket a szavakat. Ha nem beszélünk közben, akkor nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy a gyerek nemet mondjon, vagy értse, hogy mi miért történik. Ez egyébként a szexuális nevelés és visszaélések prevenciójának második alappontja. Az első az, hogy legyenek megfelelő szavaink a nemi szervekre, a második pedig, hogy a gyereknek legyen lehetősége nemet mondani.
Pontosan mire?
Érintésekre, amik nem esnek jól neki. Hogy mondhassa azt, hogy nem szeretne puszit adni a nagymamának, nem kér puszit az iskola kapujában, hogy nem szeretné megenni a brokkoli szárát, vagy nem kér spenótot. Ezáltal megtanulja felismerni, mire van szüksége a testének, és azt is, hogy mondhat nemet olyan érintésekre, amelyek neki nem esnek jól. Ezáltal kamaszkorában is képes lesz nemet mondani akár alkoholra, akár dohányzásra, akár szexre, arra, ami neki még nem jó.
Nem fog így a gyerek az égvilágon mindenre nemet mondani?
Ha valaki abban nő fel, hogy a nem az nem, az igen meg igen, és érti is, hogy miért, valamint tudja, hogy nem lesz varázslatos módon, hiszti vagy hangulatváltozás hatására a nemből igen, és ezt következetesen meg tudjuk tartani, akkor a gyerek is ezt tanulja meg. Ezáltal kamaszként sem beszélik rá olyan könnyen különböző tevékenységekre, amikhez nincs igazán kedve.
Milyen fontos alapok vannak még?
A bugyiszabály és a titkok. A bugyiszabály azt jelenti, hogy amit a gyerek alsóneműje fed, ahhoz a részhez más nem nyúlhat. Ez a rész az övé, és senki nem fogdoshatja meg. Ha valaki mégis meg szeretné nézni vagy érinteni, szóljon egy olyan felnőttnek, akiben megbízik. Azt is el kell magyaráznunk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor anyának, apának, az orvosnak meg kell mutatni, vagy segítünk a fürdésben, de akkor is mindig tudnia kell, mi történik vele.
Akkor minden fürdésnél kérdezzük meg, megérinthetjük-e a fenekét?
A válasz az, hogy igen. De legalább mondjuk el, hogy „most megmosom a popsidat, hogy tiszta legyen”. Ettől már érti, hogy mi történik, és az miért van.
És mit kell tudni a titkokról?
A jó és a rossz titok közötti különbség megértését. A jó titokról úgy szoktunk mesélni, hogy ez olyan, mint amikor valakinek ajándékkal készülsz, de a buli napjáig nem beszélhetsz róla, vagy amikor nem mondod el senkinek, kibe vagy szerelmes. A rossz titkok viszont megbetegítenek. Szomorú vagy, félsz, fáj a hasad, rossz érzésed van tőle, sírnál, és ezek azok a titkok, amiket el kell mondani egy felnőttnek, akiben megbízol.
Mindez együtt azt eredményezi, hogy akár óvodásként is sokkal védettebb lesz a visszaélésekkel szemben, tudni fogja, hogy mondhat nemet olyan dolgokra, amik neki nem esnek jól, tudni fogja azt, hogy nincs rendben, ha hozzáérnek, és lesz olyan felnőtt, akinek tud szólni róla. Kamaszkorban pedig ismerni fogja a saját testét, sokkal jobban tisztában lesz a saját szexualitásával, jobban meg tudja azt élni – ha akarja, mert az is lehet, hogy nem akarja. Kevésbé lehet majd zsarolni ezen a területen, felismeri a helyzeteket, ahonnan el kell jönni. Nemet fog tudni mondani olyan dolgokra – akár dohányzás, drogok vagy korai szex –, amire még nem áll készen, vagy soha nem is szeretne benne részt venni. Emellett fontos, hogy a gyerek elfogadó, támogató környezetben nőjön fel, ahol kérdezhet, ahol számít a véleménye. És ha azt mondja, hogy most nem akarok együtt fürdeni veled, akkor ezt elbírja a család.
