A legtöbb szülő heteken, akár hónapokon keresztül ízlelgeti a választott nevet, sokan pedig még a gyermekvállalás előtt döntésre jutnak. És talán mindannyiunk szeme elkerekedik, amikor valamelyik híresség úgy választ nevet a gyerekének, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy egy egész életre szól a döntése.
Az átlagos nevek több előnnyel járnak
Régóta tudjuk, hogy a szokatlanabb névvel rendelkező gyerekek általában kevésbé népszerűek általános iskolás korukban, mint a megszokottabb nevű társaik, ráadásul később, párválasztás során is hátrányt jelenthet a különleges név. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az emberek nagyobb eséllyel választanak olyan párt maguknak, akinek a neve ismerősen cseng a számukra. Amerikában például a lakosság 95 százaléka a rendelkezésre álló nevek mindössze egy százalékát viseli, így nem nehéz olyan párt találni, akinek a nevét nem akkor halljuk életünkben először. További kutatások bizonyítják, hogy segítőkészebbek vagyunk azokkal az idegenekkel szemben, akiknek viszonylag hétköznapi neve van, mint azokkal, akiknek valami nagyon különlegeset adtak a szüleik.
Vannak nevek, amik tovább erősítik a már amúgy is kisebbségi csoportok tagjaival szembeni előítéleteket. Kutatások eredményei támasztják alá, hogy az afroamerikai névvel rendelkező általános iskolás diákok felé alacsonyabb elvárásokat támasztanak a tanárok, mint az asszimilatívabb nevű társaik irányába. Hasonló a helyzet később is: hiába az azonos kvalitás, fehérnek hangzó névvel több mint másfélszer annyi személyes interjúra hívják be az embereket, mint az idegen nevű jelentkezőket. A munkahelyi diszkrimináció egyébként Magyarországon sem idegen a munkavállalók számára. Egy 2014-es vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 76 százaléka nem tudná elképzelni, hogy roma származású felettese legyen.
A nevünk azonban másképp is alakíthatja a sorsunkat: a nemes hangzású (például König, Kaiser vagy Fürst) vezetéknévvel rendelkező németek nagyobb eséllyel kerülnek vezető pozícióba, mint a hétköznapibb névvel (Koch, Bauer vagy Becker) rendelkező munkatársaik.
Apáról fiúra
Nem meglepő módon a nevünk jelentős szerepet játszik az önazonosság megőrzésében is, és most nem csak a transznemű emberek névváltoztatásáról van szó. Gyakran valamilyen etnikai vagy családi örökséget visz tovább a gyerek azzal, ha egy felmenőjéről kapja a nevét. Ha még nem beszélgettetek erről, kérdezd meg a szüleidet, hogy miért amellett a név mellett döntöttek, amit végül kaptál. Nagy eséllyel lesz olyan része a történetnek, amire önismereti szempontból még nem is gondoltál.
Kutatások eredményei szerint a fiúkat gyakrabban nevezik el valamelyik apai ági felmenőjükről, mint a lányokat. Érdekesség, hogy az örökbe fogadott gyerekek nagyobb valószínűséggel öröklik az új szülők keresztnevét, mint a vér szerinti gyerekek.
A lányok esetében a születési sorrend gyakorlatilag semmilyen szerepet nem játszik abban, hogy a szülők nevét kapja valaki, míg a fiúk esetében jellemzően az elsőszülött az, aki örökli a nevet. A másodszülött gyerekek nagyobb arányban öröklik a szülők nevét, ha az elsőszülött gyerek lány. Illetve, azok a szülők, akik maguk is örökölték a nevüket, nagyobb eséllyel örökítik tovább azt, a gyerekek viszont nem szeretik kevésbé az öröklött, mint az egyedi keresztneveket.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Előfordul, hogy bár a szülők nem a sajátjukat, de mégis az övékhez hasonló nevet adnak a gyermeküknek. Például amikor ugyanazzal a betűvel kezdődik, azonos számú szótagból áll vagy hasonló a két név csengése. Vannak, akik tudatosan döntenek így, míg mások csupán azért, mert jól hangzik a választott név. Úgy tűnik, hogy a szüleink nevét viselni több előnnyel, mint hátránnyal jár. Vannak olyan helyzetek, amikor az apjukról elnevezett fiúk irányába a szülők jóval magasabb elvárásokat támasztanak, más esetekben viszont a szülők nevének gyerekekre való örökítése hatékony stratégiának tűnik, ha a szülő és a gyerek közti kötelék erősítése a cél. Az nem állítható, hogy a sikeres élet titka a nevünkben lenne keresendő, de ezek szerint mégis sok múlik azon, hogy mit szántak nekünk a szüleink.
