Miközben szinte minden szem az angol királyi családra tapad, szinte elfeledkezünk azokról a családokról, amelyek más országokban uralkodnak. Pedig az ő életük legalább olyan fordulatos, botrányos és fenséges egyben, mint II. Erzsébet családjáé.
II. Margit királynő 1972 óta ül a dán trónon. Ő volt IX. Frigyes dán király legidősebb lánya, ám a trónt az akkori szabályok szerint csak férfi foglalhatta el, ezért 1953-ban új öröklési törvényt vezettek be, amelyet a kormány és a nép is elfogadott. Margit nagybátyja, Knut biztos nem örült a fejleményeknek, hiszen ő volt a trón várományosa, de méltósággal visszavonult, Margit pedig apja halála után elfoglalta vezető szerepét. Nem volt kérdés, alkalmas-e a szerepre, hiszen filozófiát és politikatudományt is hallgatott a legrangosabb egyetemeken, szolgált a Dán Királyi Légierőnél, sőt képzőművészként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: ő illusztrálta A Gyűrűk Ura dán kiadását. No de nem ez az, ami miatt ilyen híressé vált, hanem az, hogy már évekkel ezelőtt megrendelte, feldíszíttette és a kriptába helyeztette majdani sírját, egy üvegkoporsót.
Miért temetkezik még életében?
II. Margit szokatlan módon áll a halálhoz: vagyona egy részét egy hihetetlenül díszes, gondosan megmunkált, általa tervezett üvegkoporsóra költötte. Terveit 2003-ban mutatta meg Bjorn Norgaard szobrásznak, aki nem kevesebb mint 15 évet töltött a síremlék megalkotásával.
Nem akármilyen anyagokat használt: grönlandi márványt, dán gránitot, francia homokkövet, ezüstöt az elefántfejek kialakításához (az elefánt a dánoknál kitüntetett jelképnek számít). A többtonnás művet végül 2018-ban helyezték el a dán királyi család hagyományos temetkezési helyén, a roskildei székesegyházban. A szarkofágot két test befogadására tervezték, II. Margit férje azonban személyes sértettsége miatt közölte, hogy nem hajlandó a művészeti remekben nyugodni.
Már csak azért sem!
II. Margit még azelőtt ismerkedett meg Henrik francia gróffal (teljes nevén Henri Marie Jean André de Laborde de Monpezat-val), hogy királynővé vált volna. 1965-ben találkoztak egy londoni társasági eseményen, és rá két évre házasodtak össze. Ekkor Henrik megkapta az Őfelsége Henrik, Dánia hercege címet, ám ennél nem többet. Amikor II. Margit a trónra lépett, őt királynőnek kezdték nevezni, ám férjét csupán hercegnek. Ez nagy fájdalmat jelentett a becsvágyó férfinak, aki elvárta volna, hogy királynak szólítsák – ám ez nem történt meg soha. Henrik élete végéig cipelte magával sértettségét, és úgy állt bosszút, hogy nem engedte, hogy a családi síremlékbe temessék. Amikor 2018-ban, 83 éves korában elhunyt, elhamvasztották, maradványait pedig részben a tengerbe szórták, részben a Fredensborg-palota privát kertjében helyezték el. Így halálában végre megkapta azt a figyelmet, amire életében annyira vágyott, hiszen így egy majdnem ötszáz éves dán hagyományt tudott megszegni, ráadásul a díszes szarkofágról is elmondhatta a véleményét.
A dán Katalin és Vilmos
Margitnak és Henriknek két fia született, Frederik, magyarul Frigyes királyi herceg, a dán trón várományosa, illetve Joachim, magyarul Joakim herceg. Az 51 éves Frigyest és feleségét, Maryt gyakran hasonlítják Vilmoshoz és Katalinhoz. 2004-ben kötöttek házasságot, azóta négy gyereket nevelnek békességben: botrányoktól mentesen élnek és szolgálják hazájukat. Frigyes emellett környezetvédelmi aktivistaként tevékenykedik, rendszeresen felszólal a természetvédelem és más fontos ügyek mellett, expedíciókon vesz részt, különböző kutatásokat támogat. Aktívan sportol, vitorlázik, maratonokat fut, 2009-ben nyolc évre beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai közé is.
A dánok nem csak ezért érdekesek
Ki gondolta volna, hogy a mindennapokban oly gyakran használt bluetooth-hoz is közük van a dán uralkodóknak? I. Harald dán király 958-tól 986-ig volt Dánia és Norvégia uralkodója, és nagyon rosszak voltak a fogai (más források szerint túl sok áfonyát evett, és attól színeződtek el). Bár kétségkívül egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket, és kereszténnyé tette a dánokat, leginkább beceneve miatt ismerjük: Kékfogú Haraldként, azaz angolul Harald Bluetooth-ként. Igen, innen ered a telefonokról ismerős bluetooth elnevezés. Ahogyan Harald egyesítette Norvégiát és Dániát, úgy egyesíti a bluetooth az eszközöket. Még a szabvány jele is a király nevének skandináv rúnaírással írt kezdőbetűinek összevonásából született meg.
