Csak néhány kérdés, amire választ ad a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által készített 2019-es Gyermekjogi jelentés. A közel 60 oldalas kutatás az előző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eredményeit, eseményeit, statisztikáit és a gyermekjogi ügyek médiaprezentációját tekinti át.
Változások a jogalkotás terén
Ha gyermekjogról van szó, a meghatározó hazai jogszabályok közötti eligazodás még a szakemberek számára is jelentős kihívást jelent, ennek következtében pedig még a pozitív és értékes jogi döntések sem tudnak megfelelő hatékonysággal érvényesülni. A tavalyi év meglehetősen intenzív jogalkotási hullámot hozott magával, jellemzően a már meglévő szabályozások változtak. Összesen több mint 8000 módosítás történt, ezek közül pedig közel 600 olyan, ami bizonyos mértékben érinti a Magyarországon élő gyerekeket.
A hatályba lépése óta az egyik leggyakrabban és legtöbbet módosított jogszabály, a Gyermekvédelmi törvény 2019-ben új rendelkezésekkel bővült, aminek köszönhetően a gyermekbarát igazságszolgáltatás jelentős fejlődésen ment keresztül. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok – az irányadó izlandi modell mintájára működő – úgynevezett Barnahus-szolgáltatást nyújthatnak. Ennek keretein belül
a bántalmazott, különösen a szexuálisan bántalmazott gyereket a vele történt eseményekkel kapcsolatban csak egyszer lehet kihallgatni, a kihallgatásról pedig videófelvétel készül.
A modell célja a szexuális abúzust elszenvedett gyerekáldozatok megóvása, védelme a bizonyítási és a büntetőeljárás során bekövetkező többszöri kihallgatás retraumatizáló hatásától, valamint a gyerek megóvása az eljárás során jelentkező egyéb, súlyosan traumatizáló tényezőktől. A kezdet biztató, azonban további változtatások szükségesek ahhoz, hogy ez a kezdeményezés a valódi célját ténylegesen el tudja érni.
A 2019-es évet leginkább meghatározó gyermekjogi kérdéskörök közül a legnagyobb visszhangot talán a magyar közoktatási rendszer jelentős átalakítását eredményező jogszabály-módosítások váltották ki. A köznevelési törvény hatályba lépett rendelkezései megszüntették a tanulók számára a magántanulói jogviszony lehetőségét, helyébe az egyéni munkarend lépett. A 2019. év jogalkotással megvalósult további újdonsága, hogy a gyerek már nem az 5., hanem csupán a 4. életévének betöltéséig mentesíthető az óvodába járás alól. A jogszabály szövegéből a gyerek képességeinek kibontakoztatását mint mentesítési indokot kivette a jogalkotó. Az új szabályozás érintette a gyerekek tankötelezettségi korhatárát is:
eszerint egy gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelyik év augusztus 31-ig a 6. életévét betölti.
A tavalyi évben kiemelkedőnek számított a roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos döntés. A Fővárosi Ítélőtábla összesen mintegy 28 általános iskola esetében állapította meg, hogy az ott tanuló roma gyerekeket jogellenesen különítették el, majd kötelezte az EMMI-t a szegregáltan működő iskolák deszegregálására, hiszen a bíróság szerint a szegregáció felelős ezért a hosszú idő óta fennálló jogsértő helyzetért.
2019-ben a gyerekek a döntéshozók előtt és az utcán is kiálltak a számukra legfontosabb ügyek mellett. A Te hogy látod? nevű kutatás során közel 5300 gyerek mondta el a véleményét arról, hogy milyen ma Magyarországon gyereknek lenni. A kutatás alapján készült, az ENSZ-nek elküldött jelentés szerint a minőségi oktatás a legfontosabb a gyerekeknek, illetve az, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. Míg a családban általában figyelnek a véleményükre, az országos vagy helyi ügyekkel kapcsolatban csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít a véleménye. Az iskolák többségében pedig hiába működik diákönkormányzat, a gyerekek fele azt tapasztalja, hogy nem számít a véleménye. A kutatás kimutatta, hogy
a gyerekek részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, hogy mennyire érzik azt, hogy elfogadják őket.
Az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtti kampányidőszakban idén is rendszeresen szerepeltek gyerekek politikusok közösségi oldalain, kampányaiban. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei közös közleményt adtak ki, melyben felhívták a politikusok figyelmét arra, hogy „tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől, illetve az iskolák és óvodák népszerűség-növelő szándékú látogatásától”. A téma iránti fokozódó figyelem várhatóan változtatni fog hosszú távon a szülők, intézmények érzékenységén, de a jogvédő szervezetek véleménye szerint elsősorban a politikai szervezetek elköteleződésére és önszabályozó folyamatainak kidolgozására lenne szükség, hogy megelőzhetők és számonkérhetők legyenek a jogsértések.
A gyerekek védelme az erőszak minden formájával szemben
A kutatások a gyerekek tájékoztatása terén számos hiányosságról tanúskodnak. A családban 10-ből 4, az iskolában 10-ből 6 gyerek nem hall a bántalmazásról, az online biztonságról pedig a családok felében beszélgetnek a gyerekekkel. A szexuális kapcsolatot a törvény már 12 éves kortól kezdve lehetővé teszi, de csak a gyerekek felével beszélnek a szexualitásról a családban, és még kevesebb szó esik erről az iskolában. Az alkohol és drog 10-ből 4 esetben nem téma a gyerekek és a felnőttek között.
A gyerekek az alapján tanulnak meg gondolkozni, ahogyan megmutatjuk nekik a világot. Ezzel kapcsolatban 2019-ben az egyik legerősebb hatást a migránsok magyarországi megítélésével kapcsolatos közbeszéd gyakorolta rájuk. Az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó jelentéstevője erősen bírálta a kormány idegenellenes és gyűlöletkeltő retorikáját, és míg a kormányzati kommunikáció gyerekekre gyakorolt hatásáról nem készült célzott kutatás, a korábban hivatkozott gyermekjelentésben több mint 3 ezren mondtak szöveges véleményt a menekültekről. A gyerekek fele pozitívan, valamivel több mint negyede negatívan viszonyult hozzájuk, a többiek pedig jellemzően kitérő, hárító választ adtak.
A gyerekekre komoly hatással van a közbeszéd – annak módja és tartalma is.
A gyerekekkel szembeni erőszakkal való foglalkozást 2019-ben legerősebben nem a jogalkotás, az igazságszolgáltatás vagy a szakigazgatás munkája, hanem a média tematizálta. A korábbi két év tendenciájával ellentétben 2019-ben nem a szexuális erőszak, hanem a családon belüli bántalmazások és az iskolai zaklatás volt a legfontosabb narratíva.
Tavaly több olyan, családon belül elkövetett, súlyos erőszakos bűncselekmény történt, amit erős médiaérdeklődés kísért. A gyilkosságig fokozódó kapcsolati erőszaknak 10 esetben gyerek is az áldozata volt (összesen 11 kiskorú vesztette életét). Ezek közül 3 eset különösen komoly médiafigyelmet kapott. Ugyan ezek – de leginkább a „győri családirtás” – végre alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a döntéshozók figyelmét némiképp a problémára irányítsák, azonban úgy tűnik, az továbbra sem kiemelt szempont a témában megjelenő cikkek írásakor, hogy milyen maradandó károsodást okoz a gyerekekben, ha a bántalmazás tanúi lesznek. A Google Trends elemzéséből egyébként pontosan látszik, hogy ha nem történik valódi tragédia, akkor a családon belüli erőszak valójában nem téma, nem foglalkoztatja a közvéleményt.
Bár a közvéleményben az apák „családirtásaként” elhíresült ügyei maradnak meg a legjobban,
a legtöbb kiskorú sérelmére elkövetett emberölést anyák követték el.
Ezek többsége csecsemőgyilkosság volt. Miközben a családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás 2019-ben növekvő számban volt témája a médiatudósításoknak, a csecsemőgyilkosság témájának tabusítása továbbra is nagyon erős.
Az oktatási rendszer állapota
2019 második felében 4543 üres pedagógus-álláshely volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egy magyar pedagógus 2019-ben átlagosan heti 56 órát dolgozott az iskolában, amin felül még 18 órát töltött otthoni felkészüléssel és adminisztrációval. Ez az oktatási rendszer kapta feladatául 2020 márciusában a távoktatásra való átállást és a tanév végéig tartó jó minőségű tanítás biztosítását. Elképesztő erőfeszítéseket tettek a tanárok és az iskolák a távoktatásra való átállásban, példátlan összefogást kísérhettünk figyelemmel. A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek közül azonban a legfrissebb, 2018-as adatok szerint minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában. A gyermekvédelmi statisztika a megelőző évhez képest több, mintegy 173 ezer gyereket tart nyilván veszélyeztetettként. A védelembe vett gyerekek száma is több ezerrel nőtt az előző évhez képest. Ezekért a gyerekekért fokozott felelősséget kell vállalnunk össztársadalmi szinten 2020-ban, a válság idején.
A fiatalkorúak egészsége
A gyerekek kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, kevesebben reggeliznek, és 5-6 százalékkal nőtt az elhízottak aránya is 2014-hez képest. Az eredményekből megtudhatjuk, hogy a tanulók negyede nem elégedett az egészségével, és gyakran számolnak be pszichés problémákról, valamint fáradtságról is. Ezzel együtt úgy találták, hogy csökkent a lerészegedések aránya, 10-ből 4-en számoltak be arról, hogy az elmúlt 1 hónapban alkoholt fogyasztottak. Viszont minden negyedik kamasz próbált már valamilyen drogot élete során, és minden nyolcadik gyújt rá hetente.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fiatalok körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Magyarországon több prevenciós program is fut, azonban a tanárok képzésének nem része a depressziós vagy krízisben lévő fiatalok felismerése. Hivatalosan az 500 fő feletti iskolákban kellene iskolapszichológusi ellátást biztosítani, de sok betöltetlen álláshely van. Hosszabb távra az illetékes pedagógiai szakszolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, esetleg mentális központok tudnak ingyenesen gyermekterápiát vállalni, bár sokszor erre az ellátásra hónapokat kell várni. Akut krízis esetén pszichiátriai osztályra kerülhetnek a gyerekek, de az országban csak egyetlen rehabilitációs osztály van. Krízisben lévő gyerekek számára elérhetők lelkisegély-szolgálatok is. A Kék Vonal gyerekeket segítő lelkisegély-szolgálata arról számol be, hogy átlagosan naponta 3-4 öngyilkossági krízissel találkoznak.
Egy több mint 9 ezer 18 éven aluli fiatalt megkérdező felmérésből kiderül, hogy a kamaszok 74 százaléka használja 3 óránál többet naponta az internetet, 40 százalékuk pedig több mint 4 órát tölt rajta, általában okostelefonról. A megkérdezett fiatalok 44 százaléka számolt be arról, hogy zaklatták már az interneten, továbbá a megkérdezett 14 éven aluliak 33 százaléka nyilatkozta, hogy kértek tőle erotikus képet az interneten.
2019 nyarán két törvényjavaslatot is benyújtottak a menstruációs termékek áfacsökkentése, illetve a szegénységben élők számára ingyenes biztosítás kapcsán, azonban ezek még azelőtt elbuktak, hogy a parlament elé kerülhettek volna. Eközben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerint
a magyar lányok és nők 30 százalékát érintheti a menstruációs szegénység, ami miatt sok fiatal lány marad ki az iskolából a menstruációja idején.
Szakellátás, örökbefogadás, támogatások
A KSH adatai szerint ez elmúlt években folyamatosan nőtt a szakellátásban élő gyerekek száma. Az adatokból kiderül, hogy a szakellátáson belül legdinamikusabban a 0–2 éves gyerekek száma növekszik: ma megközelítőleg minden századik ilyen korú gyerek él gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél, ami kb. a duplája a 2010-es adatoknak. A jelentésekben már többször említett törvényi kötelezettségnek, miszerint 2016. december 31-ig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, 2018. év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: 2018. december 31-én a 2420 szakellátásban lévő, kizárólag a kora miatt különleges szükségletű, tehát 0–3 éves gyerekek 12,8 százaléka gyermekotthonban élt. 2018-ban az összes szakellátásban élő kiskorú 30 százaléka élt gyermekotthonban.
Pozitív változás, hogy a szociális törvény értelmében 2019. január 1. óta a támogatott lakhatásban élő személyek gyerekei is részesülhetnek ebben az ellátásban, vagyis a törvény ezekben az esetekben lehetőséget teremt a szülők és gyerekeik együttes elhelyezésére. Az egységes örökbefogadási rendszer 2014. évi bevezetése óta az örökbefogadások száma növekedésnek indult.
A támogatások ellenére a családi pótlék összege 10 éve nem növekedett.
A gyerekszám csökkenése miatt a családi pótlékot igénybe vevő családok és gyerekek havi átlagos száma folyamatosan csökken, de 2018-ban még így is havonta átlagosan több mint 1 millió 750 ezer gyerek vette igénybe a támogatást. Az Eurostat 2019-ben publikált adatai alapján szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek közé Magyarországon 2018-ban a gyerekek 23,8 százaléka tartozott.
Összességében elmondhatjuk, hogy vannak olyan gyerekcsoportok, témák és ügyek, melyek kedvezményezettjei a tavalyi év változásainak, de továbbra is sokan perifériára szorultak. A mi feladatunk, hogy ők se maradjanak láthatatlanok, a mostani helyzetben pedig a gyerekek iránti felelősségünk is sokkal nagyobb, mint eddig bármikor.
