Jellemzően középiskolás vagy egyetemista korunkban már találkozunk valamilyen hiteltermékkel: a diákszámlák mellé általában kínálnak valamilyen kisebb összegű folyószámlahitelt, de nagyon sokan használják ki a diákhitel nyújtotta lehetőségeket is. Aztán, ahogy telik-múlik az idő és a fiatalok belépnek a munkaerőpiacra, jön egy hitelkártya vagy személyi kölcsön, amikor pedig arra kerül sor, a legtöbbünknek lakáshitellel sikerül otthont teremteni.
Látszik, hogy a fogyasztás szinte minden területén szembejöhet velünk egy kölcsön, és életünkben legalább egyszer a legtöbben igénybe is veszünk ilyen segítséget. Éppen ezért nagyon fontos, hogy lehetőleg még az első találkozás előtt tisztába tegyük a gyerekeknél, hogy mire jó egy hitel, és mire nem. Ebben segít most néhány tippel a Bank360.hu szakértő csapata.
#1 A hitel nem az ördögtől való – de nem is megoldás mindenre
A magyar társadalom jelentős része még mindig bizalmatlan a bankokkal szemben, és negatívan tekint a kölcsönökre. Sokan hajlamosak a helyzet mérlegelése nélkül kijelenteni, hogy a hitel csak rossz lehet, míg vannak, akik szerint minden pénzügyi bajukra csak ez lehet a gyógyír, ők egyik hitel után veszik fel a másikat. Egyik véglet sem jó, ezért érdemes odafigyelni, hiszen ez is csak egy eszköz, amit lehet jól vagy rosszul használni.
A legfontosabb tehát az, hogy tudatosítsuk a fiatalokban, hogy a kölcsön felvételét nagyon alaposan át kell gondolni. Az alábbi kérdések mentén érdemes elindulni: tényleg van olyan fontos a cél, hogy adósságba verjem magam? Biztos, hogy a kölcsönnél nincs jobb lehetőség? Mérlegeltem a hosszú távú következményeket (például hogy havonta kell fizetnem a törlesztőrészletet, ha esik, ha fúj)? Ha ezt megérti a gyerek is, jó eséllyel meg tudja majd állapítani később, hogy tényleg a banki hitel lesz-e a legmegfelelőbb eszköz a céljai eléréséhez.
#2 Minden hitelnek megvan a maga helye
Egy lépéssel tovább haladva érdemes bemutatni a gyereknek a leggyakoribb kölcsönfajtákat, hiszen ezek jelentősen eltérnek egymástól, és amire az egyik jó, arra nem biztos, hogy a másik is megfelelő. Hitelkártyával nem fogunk lakást venni, ahogy szabad felhasználású jelzáloghitelből sem érdemes a mindennapi kiadásokat fedezni. Amikor kategorizáljuk a kölcsönöket, megkülönböztetünk lakáscélú és fogyasztási hiteleket: áruhitel és hitelkártya a bevásárlásokra, mindennapi kiadásokra, kisebb összegű termékek vásárlására alkalmas, ha gyorsan vissza tudjuk fizetni.
Személyi kölcsönnel már nagyobb összeget is felvehetünk, hosszabb futamidő alatt fizethetjük vissza, és ebben az esetben nem is kell akkora kamatot fizetni, mint az áruhitelért vagy a hitelkártya-tartozásért. Lakáscélú hitelekkel jellemzően több millió forintot kaphatunk évtizedes futamidővel, és lakásvásárlásra, felújításra fordíthatjuk. És természetesen ott vannak az államilag támogatott hitelek, mint a csok vagy a babaváró hitel, amelyek szintén más és más célokra használhatók fel, eltérő feltételekkel. Érdemes megtalálni a céljainkhoz leginkább passzoló kölcsönt, és azt megismerni alaposabban.
#3 Nem biztos, hogy az a bank lesz a befutó, amelyik a csapból is folyik
Tanítsuk meg azt is, hogy nem feltétlenül a leghangosabb a legjobb. Hiába jön velünk szembe egy bank ajánlata a tévében, a plakátokon, sokkal okosabban tesszük, ha összehasonlítjuk a bankok ajánlatait, hiszen ugyanakkora kölcsönt felvehetünk drágábban és olcsóbban is. A drágábban felvett kölcsönnel pedig csak pénzt dobunk ki az ablakon, hiszen megkaphattuk volna a szükséges összeget akár jóval olcsóbban is. Az összehasonlítás ráadásul nem egy nagy ördöngösség: ma már nagyon jó kalkulátorok segítik a döntést rendszeresen frissülő adatbázisokkal, amelyeknél csak meg kell adnunk néhány adatot, és egy percen belül meg is kapjuk a listát.
#4 Nem muszáj egy bank mellett letáborozni
Szintén érdemes szakítani azzal a beidegződéssel, hogy annál a banknál lesz a legegyszerűbb dolgunk akár évekkel később is, ahol megnyitottuk az első számlánkat. Jellemzően ez semmilyen előnyt nem ad a hitelfelvétel során, és ugyanolyan elbírálás alá esik az is, aki éppen most lett ügyfél, mint aki évtizedek óta ugyanott bankol (sőt, új ügyfelek gyakran kedvezőbb ajánlatot kapnak). Ismét azt tanácsolja a Bank360.hu, hogy tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy később hogyan tudják hatékonyan megversenyeztetni a bankok ajánlatait.
#5 Ne a kamatot, de ne is a thm-et nézzük
Még a felnőttek közül is sokan esnek abba a hibába, hogy a hiteleket a kamat alapján hasonlítják össze. Ha összehasonlíthatóvá akarjuk tenni a hiteleket, érdemesebb megtanulni, hogy mit jelent a teljes hiteldíjmutató, vagyis a thm. Ez magában foglalja a kamatot, de más költségeket is, amelyek a hiteligénylés során biztosan felmerülnek majd. A kamat helyett tehát pontosabb képet ad a thm arról, hogy mennyibe kerülnek az adott kölcsönök. Még jobb, ha megvizsgáljuk, hogy mekkora lesz a teljes visszafizetendő összeg. Így ugyanis egykettőre képbe kerül egy fiatal is, hogy a futamidő végére mennyit fizet vissza az igényelt hitelösszegen felül, feltéve, hogy problémamentes lesz a törlesztés.